Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)

A HETVEHELYI TEMPLOM KUTATÁSA 115 A hetvehelyi temp

1

om kutatásakor a helybeliek említették, hogy a Sásvölgyben vezető út mentén, a „Pusztatemplom nevű határrészen templom maradványai álltak, ahonnan a falusiak a köveket elhordták építkezéshez. A helyszínre kimentem. A vasútállomástól nem messze az Erdőgazdaság mellett vezet egy út a völgyön át. Az első és második híd között, egy szekérút vezet be az erdőbe. Az erdő szélen magaslaton, a felszíni terepalakulatokból, a kő- és téglatörmelékből következtethetünk az elpusztult épület nyomaira. A falak a felszíntől 15—20 cm-re találhatók, egynek szélességét is megállapítottuk 110 cm szélességet mértünk. Az épület 14x10 méteres körzetben húzódik, azt jól lehatárolja körben az árok, mely körülveszi az objektumot. Okleveles adatot nem ismerünk róla. Hozzávetőleges méreteiből, falszélességéről ítélve kis falusi templomról van szó.

16 Még annyit jegyeznénk meg, hogy a falu nevét a Nyáras-patak és Nyáras-forrás neve is őrzi. Hetvehelyt 1719-ben műveletlen, kincstári pusztaként említik.

17 Bohuss 1721-ben kelt és Domsics Mátyás pécsi kanonok 1729-ben kelt Canonica Visitációjában sem történik a templomról említés.

18 Igen különös, mert a szomszédos falu, Abaliget templomával is foglalkoznak. Bizonyos, hogy még az egyházlátogatások idején is lakatlan terület lehetett Hetvehely. A pécsi székeskáptalan, mint kegyúr a XVIII. század közepén a romos templomot helyreállíttatta. Az 1757-ből származó feljegyzés egy használatba vett templomot említ. Klimó György pécsi püspök helytartója Fonyó Sándor olvasókanonok és kisprépost a Szent Háromság tiszteletére szentelte.

19 Feljegyzés maradt fent arról, hogy 1757-ben fatorony is volt itt két haranggal, mely már 1810 körül romossá vált. A sekrestye épületét 1785-ben említik. A templomban 1810-ben szószéket építettek feljáróval.

20 A templom 1787-ig az abaligeti plébánia filialisa, utána önálló plébánia. Filiája Goricza, Kán, Karáczodfa, Okorvölgy, Kékespuszta, Szentkatalin. Ezek a helységek Hetvehelytől északra fekszenek, és ma is egyházilag falunkhoz tartoznak. A pápai tizedjegyzékekben egyik sem szerepel. A hetvehelyi plébánia „História Domus"-ába 1797-től jegyeznek, de ezek a műemlék épületre vonatkozóan nem szolgáltatnak érdemleges adató16 Mecsek útikalauz. (Sport lap- és könyvkiadó, 1959) 68. Hetvehelyen említi a Sásvölgyben fekvő romos templomot. Ekkor tehát még a föld felszíne felett is álltak falai. 17 Gosztonyi Gy.: im. 524—525. 18 Merényi F.: Domsics Mátyás egyházlátogatása Baranyában 1729 ben. (Pécs, 1939) 19 Szőnyi O.: A hetvehelyi falképekről. 1900. aug. 31. Arch. Ért. 31 (1911) 263—265. 20 Az adatot Petrovics Ede főtisztelendő Tanár Úr, a pécsi káptalani levéltár vezetője közölte. kat. Mindössze annyit tudunk meg, hogy a helyreállított templom első plébánosát Reiter Ferencet 1797-ben a templomba temették el. Téglakriptáját megtaláltuk a kutatáskor a szentély előtt középen. A feljegyzések szerint a templomtól keletre fekvő plébánia épület 1800 körül épült, domboldalhoz. A keleti szárnya két-, nyugati szárnya egyszintes. Analógiája a mecseknádasdi plébániaház épülete. Sajnos a középkori templomot takarja, és így előnytelen helyzetbe hozza. A középkori templom szűknek bizonyult, és a székeskáptalan úgy döntött, hogy átépíti az épületet. A tervek elkészültek, de végül nem került sor a régi épület átalakítására, hanem tőle északkeletre 1883-ban egy új templomot építettek. Ezzel a műemléki templom szakrális használata megszűnt. Hajóját szénapajtává alakították, szentélye és sekrestyéje füstölő lett. Szőnyi Ottó 1908-ban járt Hetvehelyen. A templomot műemlékileg megvizsgálta és leírást adott róla. A belsejét borító falképek nagy részét feltárta, és értékelést adott róluk. A festmények leírását, és a róluk készült felvételeket a Műemlékek Országos Bizottságának elküldte.

21 A MOB intézkedésének köszönhető, hogy a templom fentmaradt. Forster Gyula sorai ezt bizonyítják: „ . .. egykori templom, mely ma a pécsi káptalan gazdasági raktára XIV. századi némely műrészletét megtartotta, és rongált, de érdekes falfestményekkel van díszítve, azonkívül a község képébe festői módon illeszkedik bele. Ezért a bizottság közbenjárt a tulajdonos káptalannál, hogy az épület tervezett lebontása helyett az fönntartassék és a falfestményekkel díszített rész a megóvás kedvéért elkülöníttessék."

22 A templomon 1955-ben kisebb átalakítási munkákat végeztek, végleges helyreállítására csak 1975ben került sor. Az épület kutatás előtti állapota A műemléki épület kiemelkedő dombon, a falu rk. plébánia épületének gazdasági udvarában áll. Délkeletről, a plébániakert déli zárófala melletti úton, valamint északkeletről a XIX. századi templom felől felvezető lépcsőkön át közelíthettük meg az objektumot (1—2. kép). Az épület alaprajzi elrendezésében és felépítésében egyaránt a XIII. században elterjedt tipikus késő román egyenes szentélyzáródású falusi templomtípust képviseli (3. kép). Kétterű, a téglalapformájú 9,05x5,55 m belméretű hajóhoz, szabálytalanul kitűzött 3,5x3,5x4,00x4,3 m nagyságú szentély csatlakozik. A szentély és a hajó között diadalív nincs. Az épület kőből való, falai 110 cm 21 Szőnyi O.: ím. 263—266. 22 Forstner Gy.: Magyarország műemlékei. V/2 294.