Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Természettudományok - Fazekas Imre. Vizsgálatok a Keleti-Mecsek nagylepkefaunáján III. A püspökszentlászlói arborétum és környékének nagylepkéi (Lepidoptera)
VIZSGALATOK A KELETI-MECSEK NAGYLEPKEFAUNAJAN III. A PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓI ARBORÉTUM ÉS KÖRNYÉKÉNEK NAGYLEPKÉI (LEPIDOPTERA) '< •J* FAZEKAS IMRE Abstract. (Investigations on the maorolepidoptera fauna of East Mecsek Mts. III. Arboretum of Püspökszentlászló and its environs.) This is the third part of а ч series« treating the nocturnal lepidoptera fauna of the East Mecsek Mts. On thç basis of 21836 specimens collected in the Arboretum of Püspökszentlászó (nearby Hosszúhetény) and in the beech stand, qualitative and quantitative conditions are discussed. The taxonomical research revealed some problems concerning certain species living there. Bevezetés A Keleti-Mecsek nagylepkefaunájának tervszerű feltárást 1970-ben kezdtem meg, s munkámról több tanulmányban számoltam be (Fazekas 1976, 1977, 1978). Az előző írásaimban vázolt kutatási célkitűzések jelentőségét csak növelte az a tény, hogy az Országos Természetvédelmi Hivatal 8/1977. OTvH számú határozatában a KeletiMecseket tájvédelmi körzetté nyilvánította. így, a már korábban megindult lepidopterológiai vizsgálatok szervesen kapcsolódhatnak be a védett terület természeti értékeinek tudományos megismerésébe. Jelen dolgozatomban a Keleti-Mecsek egyik geológiailag, botanikailag és zoológiailag legjellegzetesebb tájegységének, a Zengő-tájnak északi részén elterülő püspökszentlászlói arborétumnak és szűkebb környékének nagylepkefaunáját vizsgálom négyéves gyűjtőmunkám alapján. A négy évből 1975/76-ban, márciustól december elejéig egy 125 wattos higanygőz izzóval felszerelt fénycsapdát is üzemeltettem az arborétumban. E helyen szeretnék köszönetet mondani Váradi Margit nyugalmazott tanárnőnek, s az arborétumban lévő egyházi szociális otthon vezetőinek, akik a fénycsapda üzemeltetését lehetővé tették és rendkívül lelkiismeretes, pontos munkájukkal kutatásaimat mindvégig segítették. Környezeti viszonyok és a növénytakaró A Keleti-Mecsek a Kárpát-medence egyik legbonyolultabb szerkezeti felépítésű hegysége. A szorosabban vett tájvédelmi körzet, a liász lotharingiai emeletével kezdődő, elsősorban márgás és mészköves tengeri üledékek hézag nélküli sorozatából álló, valamint alsó kréta vulkanikus kőzettömegek (trachidolerit és fonolit), ma már jól ismert vidéke (Vadász 1935). Hazánkban e vulkanikus képződmények összefüggően csak a KeletiMecsek Tájvédelmi Körzetben találhatók meg. A jura korabeli és vulkáni képződményeket sugarasan lefutó völgyek teszik igen változatossá, mint a jelen tanulmányban is vizsgált, a Zengő (682 m) északi expozíciójában meghúzódó Püspökszentlászlói-völgy. A püspökszentlászlói arborétum 400—500 m-es tengerszint feletti magasságban, hidrológiailag a Keleti-Mecsek fő vízválasztójának (Hármashegy—Csengőhegy—Zengő—Kecskehát —Templomhegy) vonalában helyezkedik el. Az évi csapadék összeg sok év átlaga valamivel több, mint 800 mm, amely alig tér el Komló város csapadék viszonyaitól (vö. Fazekas 1976). Részletes hőmérséklet mérést 1976-ban a fénycsapda közvetlen közelében naponta 19 órakor végeztettem áprilistól október végéig. A havonkénti hőmérsékleti átlagokat a 2. ábráról olvashatjuk le. Megfigyelésem szerint a völgy éjszakai kisugárzása igen erőteljes, de nem éri el a Mánfa környéki völgyek éjszakai lehűlését (Fazekas 1978). A fénycsapda egy bükkös (Fagetum sylvaticae mecsekense-caricetosum pilosae) és az arborétum találkozási pontjában állt. Az arborétum a területen őshonos faféléken kívül elsősorban fenyőállományával (Pinus silvestris, Larix decidua, Abies alba stb.) van hatással a helyi nagylepkefauna összetételének kialakításában. A múlt századbeli fenyő telepítésekkel több adventiv elem (pl. Eupithecia indigata Won., E. lariciata Frr., E. tantillaria Bsd., Panolis ílammea Schiff, stb.) is megtelepedett. Bár a fénycsapda zárt elhelyezkedése igen korlátozta az egyéb növénytársulások fajainak fényre repülését, az arborétum és a bükkös Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1978.) 23, p. 71—86. Pécs (Hungária), 1979.