Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Természettudományok - Fazekas Imre. Vizsgálatok a Keleti-Mecsek nagylepkefaunáján III. A püspökszentlászlói arborétum és környékének nagylepkéi (Lepidoptera)

FAZEKAS IMRE 1 .ábra. Püspökszentlászló és környéke: 1. fénycsapda, 2. templom, 3. arborétum, 4. rét, 5. gyümölcsös, 6. facsoport, 1. erdőhatár, 8. közút, 9. település. IV. v VI. VII. VIII. ix. x. 2. ábra. A püspökszentlászlói arborétum 1976-ban, 19 órakor mért hőmérsékletének havonkénti átlaga. növényzete mégis csak részben határozta meg a vizsgált fauna összetételét. Sok fajjal és viszony­lag magas egyedszámmal érezteti hatását a fény­csapdától északra elterülő cseres tölgyes (Quer­cetum petraeae-cerris mecsekerise melicetosum uni­ílorae), a déli, északnyugati fekvésű gyertyános­tölgyes (Querco-Carpinetum mecsekense cariceto­sum pilosae). Horvát (1972) szerint a bükkösök a Keleti-Me­csekben 150—600 m-ig, északi expozicióban for­dulnak elő, sőt Püspökszentlászló felől, a Zengőn (5. ábra) az állomány 600 m fölé is felnyomul. A fénycsapdától délkeleti irányba a bükkösökbe ékelődve kiterjedtebb fenyő kultúrát (cultura Pini) is telepítettek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a falutól délre elterülő, Hosszúhetényig elnyúló, a Hármas­hegy és a Zengő közé beékelődő völgyet sem, amely tulajdonképpen az arborétumban veszi kez­detét. A múltbeli erőteljes kultúrhatások miatt visszaszorult magaskórós (altoherbosa) társulások, forráslápok, kiterjedt patakmenti rétek faunája még ma is igen gazdag. Helyenként nyírrel, bo­rókával, fűzzel és égerrel váltakozva fokozatosan mennek át házi kertekbe, elhagyott, gazdátlan gyümölcsösökbe. Helyes volna, ha a védettség ad­ta lehetőségeket kihasználva az illetékes szervek — több országosan ritka nagylepkefaj (Orthostixis

Next

/
Thumbnails
Contents