Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: Vándorlepke-megfigyelések a Dél-Dunántúlon, 1966–1977 (Lepidoptera)

VÁNDORLEPKE-MEGFIGYELÉSEK A DÉL-DUNÁNTÚLON 57 8. ábra. A Herse convolvuli L. rajzásdiagrammja. Abb. 8. Flugdiagramm der Herse convolvuli L. Scotia ipsilon Hufn. Világszerte elterjedt, a trópusokon tömegesen tenyésző faj, mely vándorlásai során rendszeresen eljut a mérsékelt égöv északabbi területeire is, s a mérsékelt égövben átmenetileg tenyészhet is. Vándorlásainak ideje nem számítható ki, mivel a Földközi-tenger medencéjében télen is tenyészik (Moucha-Zachradník 1968). Hosszútávú vándorlá­sai során rendszeresen eljut Finnországig, ahol május elejétől figyelték meg (Kaisila 1962). Ma­gyarországon mindenütt előforduló közönséges faj. Időnként olyan tömegben szaporodhat el, hogy je­lentősebb kárt is okoz (Mészáros—Nagy 1968). A Dél-Dunántúlon is mindenütt közönséges. Jú­nius közepéig viszonylag szórványosabban jelent­kezik (ekkori adatai nyilván bevándorlásból szár­mazó adatok). Legkorábbi adata március végéről származik (Nagyharsány, Szársomlyó, 1977. III. 25., leg. Uherkovich Á.). Június közepétől folyama­tosan rajzik, jelentősebb egyedszámban, egészen november végéig, sőt, két decemberi adata is van (Sellye, 1970. XII. 1., XII. 3., leg. Uherkovich A.). Példányszáma egy-egy gyűjtés alatt általában nem éri el a 10-et, de olykor ennél jelentősen nagyobb lehet, az egyik alakolmmal egyetlen gyűjtés alatt 171 példányát sikerült begyűjteni (Mike, 1975. IX. 6., leg. Maráz Angéla). Feltehető, hogy ilyen mennyiség mellett helyben fejlődött ki és Belső­Somogy egyes körzeteiben jelentősebb károkat is okozott.

Next

/
Thumbnails
Contents