Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Művészettörténet - Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez
382 SZABÓ JÚLIA Szentírás mindenfelé a régi magyar nevektől!" 71 Magyarázatai erre: Salamon felesége magyar volt, Szent Hieronymus Jeruzsálemben (Salamonvárában) szittya nyelvet beszélő jász tudós férfiú, a magyarság őshazája a „philisteusok földje, a magyarok ősei philisteusok, azaz párthus szitytyák." Nem szükséges itt e következtetések kritikáját adnom, hiszen bevezetőjében maga a szerző is megjegyzi: „Vadaknak s talán őrültségeknek is látszanak előadásaim, mivel szokatlanok." Horvát István írásai az egykorú és későbbi kritikák ellenére népszerűek voltak, néhány esetben irodalmi, művészeti alkotások témaválasztását, motívumait is magyarázzák. Magyar volt Horvát István és Berzsenyi szerint egyaránt a líbiai Herkules. „Rettenetes ember volt ez a Magyar Herkules — írja Horvát — mivel hatalmát, erköltseit, tetteit, tsudáit az emberi nyelv ma is anélkül hogy tudná, emlegeti." Berzsenyi A magyarokhoz című versében ugyanezt költői formában így fogalmazza meg: „Mert régi erkölcs s szpártai férfikar / Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herkulesként / Ércbuzogány rezegett kezedben." 72 Amikor az őstörténettel kapcsolatos romantikus spekulációkra visszatekintünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy mindennek nemcsak múltbatekintő, hanem jövőépítő feladata is volt a XIX. század elején, s ez az örökség továbbélt századunkban elsősorban Ady és Csontváry művészetében. 73 (Adytól csak néhány cím, verssor: Góg és Magóg fia vagyok én, Ima Baál istenhez, Az ős Kaján, Bölcs Marun meséje, A muszáj Herkules, Bús Ahasvérok májusa stb.) „Feltámadt, jön, s lesz ismét a Madjarnak aranykora — írja Magyarok ázsiai emlékei című, szintén bibliai források értelmezésére épülő írásában 1845-ben Bizoni Károly — Európában szintén első honra átvarázsolt tulajdona, és a keleten hajdan világolt példánykint — nyugotot is keleti fénnyel derítő, s tiszta erkölcs ragyogásával átözönlő vezércsillaga." 7 ' 1 Nagy kérdés ebben a korban a magyar nemzet 71 Horvát, L: i. m. 19—20. Jeruzsálem Salamonvára összefüggésében Horvát valódi antik forrás adatait igazítja egy kissé elméleteihez. Josephus Flavius A zsidó háború с műve V. könyve 10. fejezetében írja, hogy a korábban kanaaniták által lakott Jeruzsálemnek Sólyma volt a neve Dávid király uralkodása előtt. (v. ö. Flavius Josephus: i. m. magyar nyelvű kiadása) Bp. 1958. 436. o. 72 Berzsenyi Dániel Összes művei. Bp. 1956. 126. o. A vers 1796—1810 között több változatban. 73 Ady és Csontváry művészetének kapcsolatáról v. ö. Németh, L.: Csontváry-anno 1975. In: Gerlóczy, G. —Németh, L. ; i. m. 22. o. 74 Bizoni, K.: Magyarok ázsiai emlékei, vagyis ázsiai utazás helyett, több ezer esztendők alatti történetírók nyomán. Pest. 1845. 50. o. életkora. Széchenyi a Hitelben az őshazakeresőkkel ellentétes állásponton állva igen fiatalnak tartja a magyar nemzetet. „Ifjúságának nevezetes jelei közé számítom azt is — írja — hogy arány nélkül több költői sajátság s tehetséggel bír, mely képzelete forrásábul fakad, mint az ítélet komolyabb tulajdonaival, melyek inkább régibb nemzeteknél fejlődnek ki." 75 Széchenyi e megállapítását Balázsíalvi Orosz Józsei már 1832-ben erősen bírálja, éppen az „óriás régiségbúvár Horvát István nyomós felfedezéseire" hivatkozva. 76 Csontváry írásaiban Széchenyi már abszolút tekintélyként szerepel, feljegyzéseiben a Hitel és Széchenyi más műveinek egyes mondatait kis változtatással, vagy szórul-szóra közli idézőjel nélkül, teljesen azonosulva tartalmukkal. 77 Csontváry elképzeléseiben mind a régi, mind a fiatal fajra utalásra találunk példát a nemzet életkorára vonatkozóan — éppen a cédrusok életkorával kapcsolatos fejtegetésekben. („Csendes szerénységben él a cédrus, ezredekre kiható türemmel — türelemmel kell élnie egy nemzetnek is, amíg a 75 Széchenyi, /..- Hitel. Pest. 1830. VIII. fej. 76 Balázsíalvi Orosz, ].: Gróf Széchenyi István az író. Pozsony. 1832. „Ha az óriás régiségbúvár, Horvát István nyomós felfedezéseit elmellőzöm is, és csak a mindennapi történetkönyveinkből merítem az adatokat, ezek szerint nem hihetem, hogy a Magyar Nemzet, mely olly nagy idő lefolyása alatt hadi vitézségének, státusokosságának férfiúi érettségének és egyéb jeles tulajdonainak, sokszor a legmostohább körülményekben is, számlálhatatlan jeleit bizonyítaná be, ma „fiatal"nak neveztessék. Hanemha azon csuda képzettel töltöm el fejemet, hogy a Magyar Nemzet minden eddig elenyészett, vagy most meglévő népeknél hosszabb életre van rendelve, mit én néki a legbuzgóbban óhajtok 77 Széchenyi Hitel с művét többször említi Csontváry írásaiban. Megállapítható, hogy a Hitel bevezetője, a Rendelések feleslege (szederfaültetés, selyembogártenyésztés), Magyarországnak kereskedése nincs с fejezetből, a Nemzetiség (nemzetek és fák, tölgyfák korának, fejlődésének egybevetése), s a kiművelt emberfő c. részek függnek a legszorosabban össze a Csontváry írásaiban fellelhető nemzetjavító szándékok megfogalmazásával. Csontváry K. Lippich Elekhez írt 1909-es levelében kicsit szabadon átfogalmazott Széchenyi idézetet mond el saját maga nevében („Én nem a gazdag Magyarországtól várom Hazám újjászületését, hanem a zseniális szellemű egyénektől ...."). Az 1831-ben kiadott Világ szintén sokat olvasott könyve lehetett Csontvárynak. A magyar múlt с rész, A magyarság átalakulása nemzetiség és közértelmesség által с fejezet, s leginkább pedig Széchenyi költői szépségű álma a magyar jövőről, amelyben az „idők szelleme" előbb a magyarság gyermekkoráról, majd lelki és testi erejéről emlékezik meg, visszatérő képeket, mondatokat ihletnek Csontváry írásaiban. V. ö. Gerlóczy, G.—Németh, L.: i. m. 42, 44—46, 47, 56, 57, 87, Csontváry töredékes dokumentumai. Pécs, Janus Pannonius Múz. adattára 12,b („Széchenyi Hitelével nem törődtünk ...").