Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Művészettörténet - Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez

IKONOGRÁFIÁI ELŐZMÉNYEK 379 tőén, bár szó sincs kerti alléról a képen, a nőknek sincs szárnyuk, így sem tündérek, sem angyalok. Külsőre leginkább a klasszicizáló ro­mantika nimfáira emlékeztetnek. Hasonló ruhájú nőalakok gyakran láthatók — bár kissé mere­vebb tartásban staffázs figuraként — a magyar festészetben John Martin kortársa, id. Marko Ká­roly vásznain. Kicsit vaskosabb dámákként Do­nát Jánostól Molnár Józsefig több magyar festő megkísérelte elhelyezni őket tájban, barlang elé, folyóban, antik romok között, varázserejű láto­más azonban nem lett egyszer sem a kompozíció­ból. 58 Lotz Károly lenge hölgyei, többnyire antik öltözetben kicsit mozgalmasabban, nem egyszer polgári erotikával fűtötten jelennek meg a XIX. század végén paloták, középületek: múzeumok és pályaudvarok falán. Székely Bertalan magyar ki­rályi udvarba helyezi el kicsit tanmesének szánt táncosnőit — szó sincs nála a velük való azono­sulásról —, s csak Szinyei Merse Pál kísérletezik ifjú korában meglehetősen eredménytelenül a testközelbe hozott antikvitás eleven megjeleníté­sével. 59 Űgy tűnik a magyar művészetben Euridiké nimfa véglegesen meghalt a XIX. században, s a táncnak, mozgásnak Izsó Miklóson kívül nem volt hiteles megjelenítője, ő meg nők, nimfák táncával nem foglalkozott, a kultikus tánc problé­mája történeti távlatokban nem érdekelte. 60 Ezt a kérdést pedig a XIX. századtól nemcsak a festészet, de a régészet, vallástörténet, mitosz­és kultuszkutatás egyaránt feszegette. írott forrá­sok hiányában megfejtetlen maradt a knossosi pa­lota freskón lévő fehér ruhás lányok táncának je­lentése, 61 de mivel az elérhető antik források nyo­58 Néhány példa a felsorolt motívumokra: id. Marko Károly: Euridiké halála. 1847. o. v. 28,5x41 cm. Bp. Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 3075 T. id. Marko Károly: Árkádiában, temp. p. 59x80 cm. Bp. Magyar Nemzeti Galéria ltsz. 1715 T. Donát János: Hébe. o. v. 63,7 cm x 51,2 cm. Bp. Magyar Nemzeti Galéria. 3107 T. Donát János : Mitológiai jelenet. (Orfeusz az al­világban). 1819. o. f. 135x151 cm. Fényképe MTA-MKCS-C-I-62-114. Molnár József: Euridiké halála, é. n. Fényképe MTA-MKCS-C-I-62 188. Molnár József: Fürdő leá­nyok. I860, o. v. 157x126 cm. Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 1390. T. 59 Lotz Károly A régi műcsarnok lépcsőházának fal­festményeire, a Lipthay palota falfestményeire, s más Ybl Ervin.- Lotz Károly monográfiájában (Bp. 193) bemutatott műveire gondolunk. Székely Ber­talan V. László és Ciliéi c. festményén látható táncosnőkre, Szinyei Merse Pál Pogányság, Faun с kompozícióira utaltunk. 60 Fülep L.: Izsó Miklós. M. É. 1953. 1—2. 13—31. Fülep, L.: Magyar művészet. Bp. 1923. 61 1899-től ásott Sir Arthur Evans Knossosban, 1914­ig, minden évben. Csontváry festménye szempontjából fontos, hogy a lombos fák körül lányok táncát ábrázoló knos­s 58. Г 13. ábra. Carl Boetticher rajza Artemis istennő egy ta-aediculaja ábrázolásáról az istennő alakjával. (Carl Boetticher: Der Baumkultus der Hellenen. Berlin. 1856. 58. kép után.) Repró : Makkay György. mán levont következtetések egy összefüggő, előbb a hellének minden korszakára és kultúrközpont­jára általánosított fakultuszt tételeztek fel, már korábban is, majd a világ minden részén megfi­gyelhető jelenségek alapján, etnográfiai, összeha­sonlító vallás és kultúrtörténeti szempontok sze­rint rendezett fa- és szent liget-tisztelet kutatás bontakozott ki, az ábrázolás a nézők számára sosi freskók az 1900-as években már ismertek voltak, sőt, mint feljegyezték, „lázba hozták egész Európát". írod.: Schefold, K.: Archäologische Ausgrabungen. In: Das Atlantisbuch der Kunst. Zürich. 1952. 700 —707. A kelet „felfedezések" hatásáról: Künzl, H.: Der Einfluss des alten Orients auf die europäische Kunst besonders im 19. und 20. Jahrhunderts. Köln. 1973. Dissertatio. Megfejtési kísérletek vallástörténeti kérdésekben a kréta-mykeneí kultúra vallási képzeleteivel kap­csolatban: Evans, R.: The Mycenaen Tree and Pillar Cult. Journal of Hellenic Studies 1901. Nïlsson, M.: The Minoan Mycenaen Religion and its Survival in Greek Religion. 2. rev. ed. Lund, 1950.

Next

/
Thumbnails
Contents