Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Művészettörténet - Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez

IKONOGRÁFIÁI ELŐZMÉNYEK 371 7. ábra. Ismeretlen XIX. századi metsző: A Libanon hegy. (Jaeck, H. ].-. Allgemeines Volks-bibellexicon für Katholikern. II. Leipzig 1850. 18 о., valamint Délibáb Képes Naptár. Pest. 1857. 198 o.) Foto: Makky György. Feljegyzéseiből nem derül ki, hogy Csontváry libanoni tartózkodása alatt látott-e ilyen éjjeli ünnepet, vagy csak olvasott, hallott róla, esetleg épp a helyszínen, de ott tartózkodásának időpontja megengedi azt is, hogy akár részt is vett azon. Hogy az ünnep szokása még századunkban is létezett, arra egy 1932-ből származó angol útleírás néhány részletben megegyező tudósítása a bizonyíték. Utóbbi azt is megemlíti, hogy a cédruserdő és a hozzá tartozó templom (maronita egyház) magának az Atyaistennek van szentelve.

27 27 Crowfoot, G. M.

—Baldensperger, L.: From Cedar to Hyssop. A study in the Folklore of Plants in Palestine. London. 1932. Az is elképzelhető, hogy Csontváry olvasott valamit a Libanon környéki vallási kultuszokról. A XIX. század második felében a Vasárnapi Újságtól a Hölgyíutárig, a Délibáb című képes kalendáriumtól a Hazánk s a Külíöld című „szépirodalmi, ismeretterjesztő és társaséleti képes heti közlöny"-ig több sajtótermék adott ki hosszabbrövidebb leírásokat a Libanon hegyéről, cédrusairól és lakóinak szokásairól.

2

8 Számunkra igen fon28 Ismeretlen szerző: A Libanon és Atlasz czédrusai. Vasárnapi Újság. 1856. április 6. Szokoly Viktor: Ligeti Antal elbeszélése nyomán. Egy magyar festesz tapasztalatai. Ligeti Antal a Libanonban. Hölgyfutár. 1861. júl. 2. Délibáb Képes Naptár Pest. 1857. (Emich Gusztáv). 198. o.