Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Néprajztudomány - Mándoki László: Találós kérdések Baranyából

TALÁLÓS KÉRDÉSEK BARANYÁBÓL 335 358. Fekete a ruhája — a farka (mégis) a földben van. (Kökény) — Répa. Pécs — Özvegyasszony. 359. (BNJ 193) Lábam a lába közt, vájkálok a szőre közt. Mi az? — A rokka. „Drávaszög" 360. (BNJ 162) Lábam a lábod között — Mit piszkálsz a szőröm között? Mindig mondtam, mit csinálsz, egyszer majd csak fölcsinálsz?! — Az ember fonja a gyapjút a rokkán. Zsibót, (Var.: Rózsafa). 361. Lábam a lábad közt, térdem a térdedhez. Vigyázz, hogy a szőrösömbe ne vájj ! — Rokkán fonó asszony. Hosszúhetény. 362. Van egy virág, jól ismerem, Szúrós tövis között terem, Hajnalpiros a levele — (Mondd meg gyorsan, mi a neve?!) — Rózsa. „Baranya", (Pécs, Rózsafa). 363. Ló lába szúrta, Kerék talpa gyúrta. Tarka disznó orra túrta — Az út szélén kész a torta. „Baranya" — Sár. Pécs — Tehénlepény. 364. Feldobják — sárga, leesik — sárga. Mi az? Mecsekszabolcs — Sárgadinnye. Pécs — Döglött sárgarigó. 365. Feldobják — sárga, és nem esik le? Mi az? — Sárgarigó. Pécs. 366. Kicsit kerek, de nem retek. Nem fekete, nem is fehér. Farka is van, mégsem egér. Mi ez? — Sárgarépa. „Drávaszög" 367. Van két hosszú, gyors, sovány megvasalt faparipám; Nincs nyerge, kantárja, két térdem a zabiája. Havat eszik, havon jár, sebesebb, mint a madár. Egyszer kezes, másszor vad, lejtőn új erőre kap. Ha vadrózsa, sombokor megállít az ormokon, Toporzékol hét lovon s hegyen-völgyön átrohan. Fárad, bágyad? — Felkapom, hazaviszem, s megitatom olajjal.* Szomorkodik tavasszal, csak ha tél jő, lesz vidám ; Hogy hívják a paripám? — Sí. „Baranya" * A ritmustörés is bizonyt ja, hogy itt két sor összeolvadt. — Itt is, és a többi hosszadalmas, verses, (kín) rímes, mű-ízű talányoknál meg kell keresni a (tan)könyv-forrást! [Ez csak a korrektúránál sikerült: FAZEKAS Anna, Rigó nóta. Bp. 1959. — Lásd a 15. jegyzetet a 350. lapon!] 368. Iszik, de mégse él. Mi az? — Spongya. „Drávaszög" (minden bizonynyal délszláv tankönyv-szöveg fordítása : Pije, a zivo nije. — Sunder. SzH. Nyelvkönyv 3-4 (1970): 136. 369. Nem azért vettem, hogy szögön tartsam. Hanem a meztelennyit a szőrösbe dugjam. Mi az? — Suba. Mecsekszabolcs 370. Sok tüském van, [bizony] számukat sem sejtem. Ha megtámadsz, testem tüskék mögé rejtem. — Sün. „Drávaszög" 371. Vízben síkos, kézben habos, Piszkos kezet tisztára mos. — Szappan. „Baranya", Mecsekszabolcs, Pécs. 372. Se keze, se lába, se feje, se szöme — de szarva van. Mi az? — Szar. „Drávaszög" 373. Télen halad sebesen. Nyáron hever csendesen. — Szánkó. „Baranya" 374. Télen szalad, nyáron pihen. Mi az? — Szánkó. „Drávaszög" 375. Ruha a bélé, pléh a köldöke. — Szekrény. „Baranya" 376. Kettő is van egymás mellett. Minden meglát és megnézhet, De egymásra semmiképpen Nem lelhetnek: se sötétben, Se nappali fényességben. Mi az? — A szem. „Drávaszög" 377. Kívül szőrös, belül nedves. Mindenkinek igen kedves. — Szem. Kökény. 378. Két szőrös között egy kopasz meredözik. Mi az? — Szöm. „Drávaszög" 379. (BNJ 96) [A] Két szőröst tedd össze, A golyóját hagyd közte. Mi az? — A szempillát ha összecsukod. Mecsekszabolcs. 380. Kettőt szolgál, egyet nyergel, Mi az? — Szemüveg. Pécs. 381. Ha nem jól látok, felveszem, Ha jól látok, fel nem veszem. — Szemüveg. „Baranya" 382. Négy lába van, mégis áll. Ha ráülnek, nem kiabál. — Szék. Hosszúhetény. 383. Egy gyorsröptű táltos gyorsan repül, száll, fut, Senki fel nem tartja, mindenhová eljut. Mi az? — Szél. „Baranya" 384. Kéményeken furulyáz. Tőle lobban a parázs, Hátán felhő lovagol. Nád előtte meghajol. A fák róla beszélnek, minek hívják [őt] ...? — Szélfnek!]. „Baranya" A magyar anyagban ritka az ilyen (a megfejtéssel kiegészített rímű) találós, illetve újabban, az óvodai, iskolai oktatással, olvasmányokkal terjed. A délszlávok-