Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Néprajztudomány - Mándoki László: Találós kérdések Baranyából
MAN DOKI LÁSZLÓ 155. (BNJ 80, 220) Korán reggel, hűvösen, (mi) áll az ágyban högyösen? — Hagyma. („Baranya"), Rózsafa. 156. Mi az, most mindjárt találd ki: a szakállal együtt születik? — Hagyma. Kökény (egészen biztosan helyi délszláv szöveg fordítása — Sto je ovo — sad pogodi: sa bradom se odmah rodi? — Luk. Lásd MÁNDOKI 1974: 255.) 157. Piros, mint a rózsa, Kerek, mint az alma, Réteges, de nem rétes. Kóstoltam, nem édes. „Drávaszög", Pécs. Hagyma. 158. Pénzem van, de nem tudom, Se nem veszek, se nem adok, Meg sem gazdagodom. — Hal. Mecsekszabolcs, Becefa. 159. Érc nyelven tudok szólani, Tüdő nélkül kiáltani, Emböröket, asszonyokat hívogatni, Halottakat siratgatni. Mi az? — Harang. Luzsok. 160. Hegyen ülő Dömötörnek kinn lóg a lődörgője. Harang. „Baranya' 161. Högyön ülő Dömötörnek kinn a lődörgője. Hosszúhetény. Harang. 162. Olvasztották, megöntötték, Vén toronyban felkötötték, Nyelve van és hangja van, Színe tompa [ó-arany.] Ha árvíz jön hömpölyögve, Búsan kondul, mintha nyögne, S mikor tűzvész közelít — Meghúzzák a kötelit: Félre verik, megkongatják, Hegyek verik vissza hangját. Esti szélben hangja zsong. Csitul, szűnik, mint a gond. — Harang. „Baranya" 163. Ketten vannak testvérek. Nem ehessek — mégis egymást harapják. — Harapófogó. „Drávaszög" 164. Ketten vagyunk testvérek, ha nincs mit enni, egymást harapjuk. — Harapófogó. „Baranya" (Lásd a 330. szöveget is!) 165. Mindig harapok, de mégse ugatok. Kökény. — Harapófogó. 166. Se nem ehetnék, se nem haragszok, mégis mindig harapok. — Harapófogó. „Baranya", Mecsekszabolcs. 167. Se nem ehetnék, se nem haragszok, mégis harapok. Mi az? — Harapófogó. „Drávaszög" 168. Száját nyitja, de nem éhes, Mindig harap, sose mérges. — Harapófogó. „Baranya" 169. Hold elejti, nap felkapja. (Mi az?) — Harmat. „Baranya", Becefa, Kökény (Mozsgó), Pécs, Rózsafa. 170. A nagy méhkas sűrűn rajzik. Ha [aj nap süt, mind elázik. (Mi az?) — Havazás. „Baranya", Becefa, (Mozsgó). 171. A haja barna, piros a teste. Furkósbot van a fenekibe. — Hecsedli. „Baranya" 172. Kívül piros, belül szőrös, Kalap a fejében, vessző a fenekében. — Hecsedli. „Baranya" 173. Erdőn vágják, réten hízik, falun szól. — Hegedű. Mecsekszabolcs. 174. (BNJ 28) Ré-ré-rézike — Miért sír szegényke, Talán nincs vér az oldalában. Vagy nincs víz a vályújában? — Hegedű. „Baranya" 175. (BNJ 28) Sír-rí szegényke. Nincsen víz a vályújában, Nincsen víz az oldalában? — Hegedű. Mecsekszabolcs. 176. Lába van és mégsem jár. Víz felett visz, nem madár, Nem rab, mégis láncot hord. Minden utat összetold. — Híd. „Baranya" 177. Olyan tyúkom van, hogy a karó hegyibe tojik. Hó. Mecsekszabolcs. 178. Szárnya van, de nem madár, Repülőgép, amin jár. Szél repíti, az a gépe, Úgy ül a ház tetejére. Hó. „Baranya" 179. Tiszta f ? er születésem, Lucskos, sáros temetésem. i(Mi az?) — Hó. „Baranya", („Drávaszög") Kökény, (Mecsekszabolcs), Rózsafa. 180. Madarak szállnak szárnyak nélkül, Fára ülnek lábak nélkül, Jön egy király napkeletrül, Mind megeszi szája nélkül. (Mi az?) — Hó és nap. „Baranya", Kökény, (M.Szabolcs), Rózsafa. 181. Száz lepke jön szárnyatlan, Egy ember jön lábatlan, Mind megeszi szájatlan. — Hó és nap. „Baranya" 182. Hó a hasam, hó a fejem, Hóból van a lábam, kezem, Orrom répa, szemem szén. Mondd meg, hogy ki vagyok én?! — Hóember. „Baranya" 183. Hóna alatt seprűt szorít, de hát sose seperget. Bizony ésszel fel nem érem, ez az ember ki lehet. Hóval, faggyal nem törődik, tűri némán, szótlanul, De mikor a tavaszt érzi, mint a patak, könnye hull. — Hóember. „Baranya"
