Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Rövid közlemények

262 RÖVID KÖZLEMÉNYEK Ezek közül a munkái közül Kundelein Ilona a bányászoknál töltött időre emlékszik a legszívesebben. Képet és szépet szerető embereknek ismerte meg őket és szívesen járt közéjük dolgozni. 1930-ban Péterffy Lászlót, társát a Pécsi Ipartestület Sokszorosító Szakosztályának vezetőségi tagjai sorába választották.

9 Ezzel is bizonyítva, hogy az akkor még ugyancsak külvárosnak számító Zsolnay, illetve Lánc utcában működő fényképésznek is sikerülhetett jó, minőségi munkával kivívni társai megbecsülését. 1932-ben a műterem áthelyezésére került sor. A belvároshoz közelebb költöztek, az Irányi Dániel térre. Eddig itt néha gyorsfényképészek ideiglenes bódéit állították csak fel. Az 1920-as évek elején Tatár János ütötte fel bódéját. 1920-ban a következő hirdetést közölte az újságban: „Figyelem! Újdonság ! Most a Búzatéren, az újonnan felállított fényképészetben bármely fényképet készítek 3 koronáért darabját. Szíves pártfogást kéz Tatár János amerikai gyorsfényképész, volt Winkler-mozival szemben."^ Tatár azonban hamarosan felszámolta bódéját. Valószínűleg közrejátszott ebben az is, hogy néhány hónappal a megnyitás után betörtek a bódéba s elvittek „3 íényképezőlencsét 26 000 korona értékben, egy sárgapiros csíkos 6 m hosszú sátorponyvát és több vízhatlan fehér ponyvát, amelynek az értéke 40 000 korona."^ Az új műtermet 1932 nyarán nyitották meg. Még ebben az évben meghalt Péterffy László, s ettől kezdve hosszabb ideig egyedül dolgozott Kundelein Ilona. 1937-ben egy segédet. Nagy Margitot, alkalmazott egy rövid ideig. 1944—45ben Péterffy László, nevelt fia volt a segédje, majd a mai napig üzlettársa. Az új műterem nagyobb, tágasabb volt az előzőnél, alkalmasabb arra, hogy a műtermi felvételekkel is nagyobb forgalmat lehessen lebonyolítani. Tágasabb az előszoba, s nagy a műterem is, amely modern gépekkel, lámpákkal volt berendezve. Kényelmesebben lehetett a laboratóriumi munkát elvégezni. A műterem munkája megnövekedett a forgalmasabb téren. Az eddig felsorolt munkák mellett a Zsolnay gyár munkásainak a megörökítésével is rendszeresen foglalkozott. A műteremben készített felvételekkel párhuzamosan sok régi, múlt századi fényképet is másolt. Kundelein Ilona az Ipartestület szervezésében időnként megtartott szakmai továbbképzéseken rendszeresen részt vett. Általában pesti előadók ismertették ilyenkor a fényképezés legújabb technikai újításait, új vegyszerek használatával ismertették meg a résztvevőket, valamint a fényképezésre vonatkozó jogszabályokat is ismertették. Az amatőr fényképezés elterjedésével egyre többen fényképeznek s a filmek előhívásával a fotócikk kereskedők, drogisták, látszerészek is foglalkoztak. Ezt sérelmezték a fényképészek. Ennek megnyugtató rendezése 1931-ben, majd később 1940ben következett be. Ezek a kereskedők csak akkor végezhettek előhívást, másolást, ha régóta foglalkoztak ezzel, akkor is csak korlátozott számban és méretben (24x30 cm). A többiek pedig a megrendelést felvehették, de a munkát csak fényképésszel vagy fényképnagyító iparossal végeztethették el.

12 A felszabadulás után is folytatja tovább a munkát. Felvételeket készít Pécsváradon az első pécsváradi szovjet parancsnokról és a pécsváradi vezetőkről. Az 1947-ben rendezett Pécs városi termék kiállításon is készít képeket. Lassanként, egész a mai napig azonban egyre csökken a műterem munkája. Legfőbb profiljuk maradt, mint általában a hivatásos fényképész műtermekben az esküvői képek, gyermek fotók, valamint a „specialitás", az iskolai csoportképek készítése. * * * Összefoglalva Kundelein Ilona műterme egyike volt az első külvárosi fényképész műtermeknek. Ebből adódóan megrendelő köre is a környező munkás, kisiparos, bányász rétegből adódott. Mozgékonysága s jó technikai felkészültsége lehetővé tette, hogy speciális munkakörre is szert tegyen, az iskolai csoportok és a környező falusi lakosság fényképezésére. Mindkettőt kiváló művészi érzékkel és jó minőségben készítette, amit bizonyít az itt bemutatott válogatás képeiből. JEGYZETEK 1 Baranya megyei Levéltár Ipartestületi iratok fényképész mesterek kartotékai. 2 Dunántúl 1920. május 16. 4. p. 3 Dunántúl 1920. június 12. 4. p. 4 Dunántúl 1921. december 6. 5. p. 5 Dunántúl 1921. december 11. 5. p. 7 Dunántúl 1921. december 24. 6. p. 6 Dunántúl 1921. december 24. 6. p. 8 A Pécs Gyárvárosi iskola története 1927—1977. 12. p. és 15. p. 9 Iparosok Lapja 1930. február 2. 3. p. 10 Dunántúl 1920. február 4. 4. p. 11 Dunántúl 1920. május 7. 1. p. 12 Anka György: Ipari Jogszabályok 1941. 39. p. B. Horváth Csilla