Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Történettudomány - Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere (I. rész: A–Cs)
196 BEZERÉDY GYÖZÖ lemző, ezért a typarium (pecsétnyomó) vésetére sokszor ugyanaz került: eke vasa, csoroszlya, búzakalász, sarló. Ezt az egysikúságot még tovább növelte az is, hogy a „vésnökök" a legtöbbször vándorkovácsok, vagy uradalmi kovácsok voltak, s mivel ők sem rendelkeztek valami nagy fantáziával, több falu pecsétnyomójára azonos képet véstek. A baj ott volt, ha ezek a falvak szomszédosak voltak/ 1 Az azonosságoknál azonban érdekesebbek s szembeötlőbbek a különbözőségek. Baranya megye több mint 350 települése 1606-tól (az első ismert pecsét megjelenésétől) 1850-ig csaknem 1000 pecsétet használt. Ezek színvonalban, tartalomban, feliratban akkora eltérést mutatnak, s annyira jellemzőek saját korukra, az éppen akkori történelmi helyzetre, hogy — ezt nyugodtan leszögezhetjük — a feudalizmus idejéből egy-egy kis falusi közösség kevés olyan átfogó, jellemző s értékes emléket hagyott hátra reánk, mint a pecséteket. Tanulmányozásuknak történeti, néprajzi, kultúrtörténeti jelentősége van. Ezek előrebocsátása után térjünk vissza a pecsét két lényeges elemére: a feliratra s a pecsétképre. Felirat A szövegnek jelentős szerepe van. Mindenekelőtt deklarálja a település státuszát. Nem mindegy az, hogy milyen faluról van szó. Mágocs pl. 1816-ig a PAGUS feliratot használta, 1816-ban azonban a faluból mezőváros lett, ezt azonnal fel is tüntették új pecsétjükön; a PAGUS feliratot OPPIDUM-ra változtatták. Másodlagos a felirat nyelvezete. A szövegek általában latin nyelvűek voltak, bár igen gyakran találkozunk német és horvát nyelvű szöveggel is, melyek minden esetben latin betűkkel készültek. A szöveghez több esetben hozzá tartozott az évszám is. Ez a pecsét készülésének évét jelenti. A szöveg többféle változatban kerülhetett a vésetre: 1. körirat formájában 2. félkörben elhelyezve 3. a pecsétmezőben elhelyezve 4 A pecsétrajzolatokat nem lehet megyehatárok közé szorítani. Kevéssé térnek el Somogy, Tolna, Fejér megyék pecsétjei, de még Veszprém és Sopron megyében is a baranyaival azonos pecsétrajzolatokra bukkanunk. IIa Bálint—Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti Lexikona. Akadémiai Kiadó, Budapest 1964. Ebben 41 község pecsétképét közlik. Horváth Zoltán: A Sopron megyei községek címeres rajzos pecsétjei. Megjelent H. Z. : A jobbágy világ alkonya Sopron megyében. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 201— 286 p. ill. a 21—95. melléklet. 4. monogram formájában. 5 A felirat szövege a község nevéből, jogállásából áll. (PAGUS, GEMEINDE, SELO, FALU, COMMUNITAS, OPPIDUM, MARKFLECKEN CIVITAS, MEZŐVÁROS) Tehát X FALU PECSÉTJE, vagy pl. latinul SIGILLUM PAGI X. Sajnálatos az, hogy az évszám sok esetben hiányzik a pecsétről. 6 Pedig Viszló (ma: Diósviszló) 1607, és Hernádfa 1671. évi pecsétjei azt bizonyítják, hogy az évszám nélküliek között igen sok még a török időben készülhetett. Pecsétrajzolat „ . .. mivel minékünk amint mindenek előtt világos, szántó földünk, és esztendeig való élésünk a Bognárságból telik. .." írják levelükben könynyebbségért esedezve 1755-ben a gilvánfai jobbágyok. 7 Említettük azt, hogy a községi pecsétek rajzolatain a legtöbbször a falura, a mindennapi munkára jellemző jelek kerültek. Mi sem természetesebb, hogy Gilvánfa is így járt el. Pecsétjén éppen ezért kerék és a bognármesterség szerszámjai kerültek. Kölked pecsétjén hal (halászat), Kiskőszegén révészcsónak, Magyarhertelendén korsó stb. Vizsgáljuk meg, milyen típusai vannak a baranyai községek pecsétképeinek: 1. A mezőgazdasági munkára utaló jelek. 2. A török utáni erdőirtás nagy munkájára emlékeztető rajzolat. 3. A falu valamilyen különleges adottságát rögzítő kép. 4. A lakosság iparára vonatkozó jelek. 5. Épületek, vagy a falukép rajza. 6. A falu nevére utaló rajzolat (beszélő pecsét). 7. Heraldikai jel. 8. Állatábrázolások. 9. Emberábrázolások. 10. Vallási vonatkozású (pl. a falu védszentje). 11. Díszítő elemek. 5 A monogram azonban nem minden esetben azonosítható a község nevének kezdőbetűjével. Horváth Zoltán: A Sopron megyei községek címeres, rajzos pecsétjei с tanulmányában erről azt állítja, hogy ezek a községek valószínűleg a bíró vagy a földesúr korábbi magánpecsétjeit használták. Horváth Zoltán: A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976. 205 p. Ez utóbbit támasztá alá Szentgál (Vásárosszentgál) nemesi címerre emlékeztető pecsétje, bár a címerpajzsban már mezőgazdasági jellegű jelek kerültek bevésésre. Véleményünk szerint éppen ezért az első változat látszik valószínűbbnek. Ezt igazolja Lovászhetény pecsétjében a falu nevének feltüntetése mellett a három rejtélyes betű PWC, vagy Pogány községében FIO. S. P., Magyarbólyéban FML jelek. 6 Több község évszámánál az utolsó számot x-el jelölték (pl. Kölked 172x). Ezek elsősorban az 1720-as években készült pecsétekre vonatkoznak. 7 B. m. L. Batthyány—Montenuovo levéltár.
