Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Régészet - Kárpáti Gábor: Középkori kutak Pécsett I.
170 KÁRPÁTI GABOR 4. ábra. Pécs — Janus Pannonius Gimnázium udvara: üvegpohár a ciszternából. edények kiegészíthetetlen töredékei a járószint kerámia anyagának mintegy 65 százalékát, a későbbi XV.— XVI. századi kerámia töredékek a 20%-át alkotják. 2. A kút aljából a vizes rétegből és a ciszterna aljából származó kerámiák százalékos aránya némileg hasonló a járószintéhez: 18%-ban (közte 3 kiegészíthető edény) van képviselve a legkorábbi XII.— XIII. századi kerámia, a XIV. századra datálható 30 százalék, a XV.— XVI. századi kerámia pedig az anyag 62%-a. 3. A kút eltömedékelési anyagában a legkorábbi anyag nincs képviselve, a XIII— XIV. századi kisebb kerámia töredékek mintegy 20%-ot alkotnak, a XV.— XVI. századi kerámia anyag — ez is túlnyomórészt egy elbontott kályhából (amiből 4 kiegészíthető kályhaszem volt) és ipari (tetőfedőcserép, padlótégla, stb.) kerámiából származik. Üveg: A ciszterna aljából jelentős mennyiségű középkori üveg került elő. Valamennyi töredék jellegzetesen ezüstös, gyöngyfényű. Azonosítható töredékek két edénytípust képviselnek: poharakat és palackokat. 1. A perem felé kónikusan szűkülő pohár, a fenéklemez magasan, kúposán felemelkedik az edény belsejébe. Keskeny, enyhén tölcséres pereme alatt az egész felületet csúcsára állított rombuszháló díszíti. M: 9,3 cm, F. A.: 5,9 cm, P. A.: 5,1 cm. Ltsz.: 77.3.12. (4. kép, IV. tábla 1,2). 2. Pohár felső töredéke. A perem alatt közvetlenül induló sekély bordázassál, egy he 1 yen átlyukasztott. Ltsz.: 77.3.20. (IV. tábla 5,3). 3. Palack nyak- és szájtöredéke. A kettősen gyűrűs szájrész alatt a palackot csavarvonalas bordázás díszíti. Sz. Á.: 2,3 cm. Ltsz.: 77.3.13 (IV. tábla 4).10 4. Palack nyak- és szájtöredéke. Az egyszerű gyűrűs szájrész alatt a palack nyakán csavarvonalban haladó aplikált üvegfonal díszítéssel. Ltsz.: 77.3.14. (IV. tábla 5). 5. Palackok gyűrűs szájtöredékei (IV. tábla б -8). A fenti töredékek feltételezhetően kétkónusos palackok részei, amit a ciszternában talált, az edény belsejébe kúposán felemelkedő fenéklemez töredékek (IV. tábla 9—11), és az edény öblét tagoló erősen befűzött palack töredékek (IV. tábla 12—16) igazolnak. A minden valószínűség szerint egy háztartásból (asztalkészletből?) származó üvegedények technológiai azonossága, ami jelentkezik az alapanyagban (opak), felépítésében, (az edények fenéklapja magasan, kúposán felemelkedik az edény belsejébe, pohárnál is), a formába fú vasban (csavarvonalas bordázás, rombuszháló) a ciszternából származó valamennyi üvegedényt előállító egyetlen körzetre utal. Az egyes jellemzők közül az opak üveg — amely előállítása a muranoi műhelyekben a XV. század második felében általános gyakorlat —, a korai XV. századi velencei használati edényekre jellemző formába fúvással kialakított csavarvonalas bordázás (és annak mintegy tipológiai előzményét jelentő palack nyakára csigavonalban ráaplikált üvegfonál, de sima, díszítés nélküli darabok is) lehetővé teszik a ciszterna üveganyagát a XV. század derekán működő muranoi üveggyártás termékei közé való besorolásra.H Fémtárgyak: 1. Erősen oxidált, töredékes fedeles vörösréz kanna. A töredék alapján rekonstruált nyomott gömbtestű kanna alsó fülillesztésének magasságában vízszintes horonnyal díszített, az enyhén ívelt széles nyak indítását magas borda és horony jelöli. Alacsony csonkakúp alakú talpon áll. Pereme és ívelt füle öntött, utánacsiszolt. A fül a kanna pereméhez szegeccsel illeszkedik, a kanna vállához forrasztással. A kannafedő nyomott fél10 Holl Imre: Sopron középkori városfalai III. Arch. Ért. 98. 1971. 35—36. 11 Borsós Béla: A magyar üvegművesség. Bp. 1974. 38. o. K. H. Gyürky: Glasfunde aus der 13—14. Jahrhundert Act. Arch. 23. 1971. 217—219. 16. atl.
