Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Régészet - Kárpáti Gábor: Középkori kutak Pécsett I.

KÖZÉPKORI KUTAK PÉCSETT I. 171 gömb alakú. Tetején tömör, kampósan visszahajló fogantyú van, amit a fedő tetejében levő lyukba, a fedő belső oldalán visszahajlítva rögzítettek. A fogantyú körül keretbe foglalt háromsoros koncentrikusan poncolt dísz van. A fedő behúzott alja alatt éles borda van, amihez egy hozzáforrasztott, lefelé szűkülő illesztési rész csatlakozott az edény szájához. M: 30 cm (fogantyú, nélkül a rekonstrukció alapján), F. Á.: 9,5 cm, P. Á.: 9 cm. Fedő magassága (az illeszkedéstől) : 3,2 cm. Ltsz. : 77.2.82 (6. kép A—

В.). A vörösréz kanna hódoltságkori török emlék. A kút eltömedékelési rétegének alján volt. A pécsi múzeum török emlékei között egy hasonló kiképzésű, bár méreteiben, arányaiban eltérő vörösréz bögre található.

12 2. Három részből öntött, utánacsiszolt vörösréz gyertyatartó. A hódoltságkori török emlékek gyakori darabja. Az eltömedékelés aljából került elő. M: 21,8 cm, T. Á.: 11 cm. Tányér Á.: 8,2 cm. Ltsz.: 77.2.74 (5. kép).

13 3. Erősen korrodált réz borítólemez töredékei. A gazdagon cizellált lemez szegélyén csavart minta, azon belül levéldísz, illetve ferde bordázás van. Az ismeretlen nagyságú lemez gyöngysor díszítésű egyenesekkel határolt mértanilag felosztott felületein növényi ornamens (gazdag levéldísz) található. A rézborítólap eredetileg talán egy könyv fedél díszítését szolgálta, a szegély visszahajlított, épen maradt töredéke legalábbis erre enged következtetni. Ltsz.: 77.3.23. (14. kép). Egyéb: ívelt kőkeret töredéke. Az ív irányát szegélyléc között domború és homorú hengertaggal kereteit mélyített tükör követi. A tükrön túli felületet csigából kibomló virág- és levélornamens díszíti. A reneszánsz kőtöredék darabjai a kút eltömedékelési rétegéből, különböző mélységekből kerültek elő (7. kép). A Janus Pannonius Gimnázium udvarában feltárt kút és ciszterna leletanyagából levonható következtetések: 1. A telek a XII—

XIII. századtól folyamatosan lakott területen van. 2. A kút- és ciszterna kialakítása a középkori járószint legrégebbi — XII—

XIII. századi rétegével egyidős. 3. A talajvíz szintjének viszonylagos magassága és a kút gondos kiképzése (tisztíthatóság) lehetővé tette a kút századokon át tartó használatát. 4. A telken, vagy közvetlen közelében a XV— XVI. században egy jelentősebb épület állt, amely elbontásából származik a kút eltömedékelési réte12 líj. Fehér Géza: A pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei JPMÉ 1959. 122. o., XI. t. 8, XI. t. 3. 13 Idem.- 122. о., XI. t. 5. 5. ábra. Pécs — Janus Pannonius Gimnázium udvara: vörösréz gyertyatartó. gét alkotó építési törmelék, kőtagozat töredék, és talán ugyanezen ház felszereléséhez tartozó kályha is. 5. Az épület tulajdonosa a tehetősebb városi réteghez tartozott, aki a reneszánsz ízlésében építteti fel (vagy átépítteti) a házat. A ciszternában talált import áru (velencei üvegedények) is ezt bizonyítja. Az épület elbontása és a kút megszüntetése a török hódoltság első évtizedeiben történt, talán a Gázi Kászim pasa fürdőjének építésekor. (A kút eltömedékelése feltétlenül a törökök műve, amit a tömedékelési réteg török réztárgyai bizonyítanak.