Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Régészet - Kárpáti Gábor: Középkori kutak Pécsett I.
KÖZÉPKORI KUTAK PÉCSETT I. 169 laton sűrű, sekély bordázás van. M: 16,3 cm, F. A.: 7,9 cm, P. Á.: 15,4 cm. Ltsz.: 77.3.3. (13. kép 2). A XV. század végéről származó kerámia egy igen értékes darabja került elő a ciszterna aljáról: a fejlett korongtechnikával felhúzott kancsótöredék egész felületét átfogó, a szokásostól eltérő vörös festés a majolika kancsók medailonba foglalt virágcsokrára emlékeztet. (Lásd: Szent István tér 19. telkén előkerült kútból származó majolika kancsó töredékét.) Ltsz.: 77.3.1. (13. kép 1). A XV. század végén általánossá válik az ólommáz ráégetés az edények belső felületére. Belső ólommázzal ellátott edénytöredékek csak a középkori járószint törmelékes rétegéből kerültek elő: 1. Kétfülű, széles szájú, sárga korsó felső töredéke. A legömbölyített visszahajló peremről derékszögben hajló, kiinduló szalagfülek alsó visszacsatlakozásának magasságában négysoros, sekély bordázás van. Belső, zöld ólommáz a külső felületre is túlcsorog. Ltsz.: 77.2.44. (12. kép 2). 2. Sárga, belül zöld ólommázas lábas perem és csöves nyelének töredéke. Ltsz.: 77.2.16. Kályhaszemek töredékei csupán a kút tömedékelési rétegéből kerültek elő. A pohár- és kehelyalakú kályhaszemeken kívül egy díszesebb kályha oromtagjai is előkerültek. 1. Trapézalakú, zárt előlapú, felül előrehajló nyeles gombbal ellátott vörös kályha oromszemek (2 db). Az ékrovással kereteit előlap közepén azonos technikával kiképzett rozettájú egyenletes körszegély keretezi. A kört kívülről szegélyező kettős hornyolás és az előlap felső oldalán levő viszszahelyezett kerethornyolás, valamint a fennmaradó felületek elnagyoltabb kiképzése rendkívül dinamikus összhatást ad. A kályhaszem felső részéből kinyúló nyeles gombot alul gallér hangsúlyozza, felül csúcs zárja le. Hátsó oldalán a kályhaszem a tűztérbe lekerekített sarkú háromszög alakú nyílással csatlakozott. A nyeles rész hátoldala is érintkezett a tűztérrel a kályha valószínűleg félgömb alakú tetejében. A trapéz méretei: M: 19,5 cm, alsó él: 27 cm, felső él: 13,5 cm. A nyeles gomb méretei: M: 10,5 cm, a gomb átmérője: 5,5 cm. A tál mélysége: 6,6 cm, teljes magassága: 29 cm. Ltsz.: 77.2.33 (1,2 18. kép). 8 2. Ugyanennek a kályhának csúcstöredéke is előkerült. A kályha félgömb formájú tetejének legmagasabb pontján levő, a kályhát felül lezáró ismeretlen felépítésű kályhaszemnek csupán karcsú, gombos nyele került elő. Az orom kályhaszemekkel ellentétben ez a csúcstag nem dől előre, hanem függőleges. Külső felületén nincs égésnyom, a kályha tetejéből szabadon kitornyosult. Gombátmérő: 3,7 cm. Ltsz.: 77.2.34. 8 Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emiékei — 1938. 88—100 p. 451. á. 3. ábra. Pécs — Janus Pannonius Gimnázium udvara: XV. századi kályha rekonstrukciója A kályhánkhoz legközelebb a lakiteleki Szabó Kálmán által rekonstruált kályha áll, bár az oromszemek esetünkben a zárt előlappal rendelkező kamrás kályhaszemek közé tartoznak, és a kályha felső félgömb formájú lezárásába mélyen beépültek (égésnyomok a nyeles gomb hátoldalán) . Feltételezhető, hogy a lakiteleki kályha oromtagozatainak befelé döntésénél helyesebb azok függőleges beállítása (3. kép). 9 Az egyes rétegekből származó kerámia főbb jellemzői (19. kép) : 1. A középkori járószintből származó kerámia mintegy 15%-át a tipológiailag legkorábbi konyhaedények képezik — két edény kiegészíthető volt. A kettősen tagolt peremkiképzésű konyha9 Ld. 8. j. 442 á.
