Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Néprajztudomány - L. Imre Mária: Adatok a mecseknádasd–óbányai fazekassághoz II. (Edénykészlet, értékesítés, piackörzet)

ADATOK A MECSEKNADASD-OBANYAI FAZEKASSÁGHOZ II. (Edénykészlet, értékesítés, piackörzet) L. IMRE MÁRIA A nádasd-óbányai fazekasok az 1930-as évekig döntő többségben tűzálló főzőedényt készítettek. Nincs tudomásunk róla, hogy a fazekas elnevezése mellé más megkülönböztető jelző járult, pl. korsós, tálas — mégis Nádasdon főleg fennálló öblösedényt, Óbányán pedig tálasedényt készítettek nagyobb számban.

1 írásos feljegyzések hiányában jelen tanulmányunkban három óbányai (Teimel István, Friedsam János, Kovács János), és egy nádasdi (Packer Ádám) műhely edénykészletét hasonlítottuk össze. A hagyománytartó fazekasok anyagát egybevetve megállapíthattuk, hogy két generáció óta nagyjából azonos edénymérettel dolgoztak. Az alábbiakban egy-egy edénytípus sorozatát közöljük. Egy-egy sorozat azonos edénytípus különböböző méretű együttese. A) Laposedénye k

2 1. Tálasedények Nagytál {Bauer schissl, Bauernschüssel) 6 darabos sorozat; átmérője (a továbbiakban: 0) 37, 40, 43, 46, 48, 50 cm; magassága (a továbbiakban: m) 25—30 cm. Rámás szélű, belül mázas, öble néha írókával díszített. Általában fehér, ritkán sötétbarna színben. Tészta dagasztáskor, szüretkor, lakodalomban, disznóvágáshoz használták. Főleg faluban kedvelték ezt a típust, családonként általában négyet rendeltek belőle. A magyar lakosság körében (Váralján) kettőnél többet nemigen használtak. 1 Adatközlők: Teimel István *1910 Óbánya, Friedsam János *1907 Óbánya, fFriedsamné Schiffler Kata 1904—1976 Óbánya, Kovács János *1903 Óbánya, Dechantné Kolbert Kata *1908 Nádasd, Müller (Max) János *1905 Óbánya, Bischofné Pacher Margit *1919 Nádasd, Tóthné Vastag Éva *1903 Váralja, Henczkirályi József *1899 Váralja, Schiffler Péter *1910 Zengővárkony, Henglné Schlotthauer Zsuzsanna *1905 Ófalu, — elbeszélésük alapján pontosabb adatokat a múlt század utolsó évtizedétől várhattam. A továbbiakban a piackörzet és az értékesítés adatai is erre az időszakra vonatkoznak. 2 Igaz Mária—Kresz Mária: A népi cserépedények szakterminológiája NÉ 1965. 87—131 rendszere alapján. Változata a tál (Schissl, Schüssel) 0: 28, 30, 32 cm; m: 18, 20, 24 cm-es méretben. Levesestál (Suppeschissl, Suppeschüssel) 6 darab 0: 23, 25, 27, 29, 31, 33 cm; m: 18, 20 cm Vízszintes, szájból eredő füles, kívül-belül mázas, oldalán vésett dísszel. „ ... A gazdagabbak nagyon szerették, néha két garnitúrát is rendeltek belőle ... Váraljára és Zengővárkonyba vittünk sokat ... Stark János volt ott az egyik grosse Bauer, ő rendelt többször is ilyet... leves, fánk, hús tálalására egyaránt alkalmas volt." — emlékezik Teimel István. Vájling (Weidling) 4 méretben, 0: 28, 30, 34, 40 cm. m: 20 cm. Két függőleges fül, keskeny perem, kívül-belül rendszerint fehér vagy sárga máz, külső oldalán legtöbbször vésett dísz. Nagyobb mennyiségben Teimel és Kovács készítette. Süteményes tányér (Backsachschissel, Gebäckschüssel) 0: 26, 28 cm. m: 4, 6 cm Kívül-belül mázas, öble, széle rendszerint vésett díszítésű. Később, a negyvenes évektől divattá vált dísztányérok mérete és díszítése alakult ki ebből a típusból. Paraszttányér (Bauerteller — Bauernteller) más néven „kocsonyás tányér" 0: 18, 20 cm. m: 6, 8 cm. Keskeny, behajló peremű, kívül-belül mázas, írókával és vésett technikával egyaránt díszített edény. Barna, fehér, sárga, zöld színben szinte minden házban fellelhető. Rendszerint annyit vásároltak belőle, ahányan voltak egy családban. 2. Sütő-íőzőedények Tepsi (Tepsischissel, Planne, Tepsischüssel) 0: 24, 26 cm. m: 6, 10 cm. Kívül-belül mázas, kerek és hosszú forma, barna alapszínű öblében rendszerint írókával készített sárga vonalas dísz látható, néha feliratos. Nagyobb számban Kovács János és Friedsam János készítette. Sajátos fajtája a szívalakú kalácssütő, melyet a nádasdi Pacher Ádám szállított, főleg Ófaluba. Kivételes alkalomkor, keresztelőre, esküvőkor, karáJanus Pannonius Múzeum Évkönyve (1977) 22, p. 295—308. Pécs (Hungária), 1978.