Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920

260 AMBRUS BÉLA pénz" előtti, azaz már forgalomból kivont OMB bankjegyek megjelölésére. A szabálytalanságok útján keletkezett bankjegyek teljes értékű forgalmi pénzekként forogtak s legfeljebb az állampénztárak vonták be. Minden bankjegyjelölést bevezető állam tiszteletben tartotta a már egyszer megjelölt bankjegyet. Ennek ellenére ritkán, de előfordul más-más állam általi újbóli megjelölés, amelyek rendszerint a bankjegy másik oldalán szerepelnek. így ismeretes román—SHS, magyar—SHS, magyar—osztrák, magyar—román nosztrifíkációs kettős bélyegzés. Léteznek a valamennyi bélyegző állam által — Magyarországot kivéve — bojkottált fehérpénz megjelölés is. A pénzforgalomban jelentkező zavarok gyors intézkedései magukkal hozták a nemcsak keresztülvitelének fogyatékosságait, hanem a bélyegzők vagy bélyegek utánzását is, főleg akkor, ha azok könnyen hamisíthatók voltak. A rendellenes, szabálytalan bélyegzés gazdag anyagát nyújtják a hamisított bélyegzővel, bélyeggel ellátott, vagy nem hivatalos intézmény útján végzett bélyegzések, mert hiányzott a szakismeret. A bankjegy jelölés hamisítások főként azokon a bankjegyeken fordulnak elő, ahol a bélyegzés során a pénzjegyeket címletüknek megfelelően devalválták. Valóságos iparágak keletkeztek egyes államok területén saját vagy a másik állam pénzjelöléseinek utánzására. A korabeli sajtótermékek állandó rovataként található a hamisításokról szóló híradás. Amennyire gyakori volt a nosztrifíkációs bélyegzések hamisítása, annyira kevés a provinciális jelölések utánzása. Egyrészt kis mennyiség került bélyegzésre, másrészt rövid ideig voltak forgalomban. A tipikus és nemzetenként csoportosított szabálytalanságokat és hamisításokat az alábbiakban közöljük. 1. SHS Királyság Az első, statisztikai bankjegyjelölés a legrapszodikusabb kivitelezésű volt. Mivel minden intézmény bélyegezhetett, lehetetlen különbséget tenni jogos és jogtalan jelölés között. Egyetlen adat ismeretes, ahol ellenőrizhető volt a pénzjegyek jelölése, ez az 1000 koronások 1100—1300 közötti sorozatszámoknak Pécsett való jelölése volt, amelyek hivatalos időben kerültek megjelölésre. Magyarország felé felállított ideiglenes demarkációs vonalon roppant mennyiségű OMB bankjegy szivárgott át és viszont kiszorult a fehérpénz. így ellenőrizhetetlenné vált az SHS Királyság területén forgó stabil bank jegymennyiség. Bizonyos, hogy tekintélyes része szabálytalanul lett megjelölve. A bélyegzőhely személyzetének tájékozatlansága folytán megjelölésre kerültek a „kékpénz" előtti, már forgalomból kivont emisszió példányai (93. ábra), de „Mohácson és Siklóson a 200 koronás fehérpénzt is bélyegezték".

50 Hivatalos időponton kívül jogtalan bélyegzésre kerültek a tanácsköztársasági kiadású, 7000-en felüli sorozatszámú 1 és 2 koronások. Mivel a statisztikai bélyegzés január 8—11-e között történt, a koronások pedig csak április—májusban készültek Budapesten, a rajtuk szereplő bélyegzések tehát hamisak. Az SHS Királyság II. bankjegyjelölése bélyeg felragasztásával és 20%-os értéklevonással járt. Ekkor már kifizetődő volt a bélyeg hamisítása. Viszonylag kevés keletkezhetett, mert rövidesen kicserélődtek dinár-korona bankjegyekre. De ismeretes postabélyeg használata a hivatalos helyett (94. ábra). Sajátos és vitatható eljárásként keletkezett a CITTA Dl FIUME körbélyegzőjének négyzetet kitöltő sötét rombusz mozaikkal való átnyomása érvénytelenítés céljából (35. ábra). Számtalan jogtalan vagy hamisított bélyegzés esetén került a pénzjegyre a horvát nyelvű NEISPRAVNA, vagy a szlovénul NEISPRAVNO érvénytelenítést jelentő bélyegző (95. ábra). A hamisítások ellensúlyozására a valódi bélyegeket a lebélyegzést végző pénzintézetek saját cégbélyegzőjükkel látták el. A felismert hamis bélyeget tintával keresztülhúzva megsemmisítették és elkobozták, bevonták (96. ábra). 2. Csehszlovákia Az Arbeiter Zeitung korabeli száma

51 írja, hogy „A felülbélyegzési bélyegek, melynek segítségével a régi osztrák bankjegyek cseh-szlovák papírpénzzé léptek elő, oly egyszerű és naiv kiállításúak, hogy valósággal csábítanak a hamisításra. Ennek következménye a pénzpiacnak hamisított bélyeggel való elárasztása. Először az állam ellenségeire, német ... és magyar kommunistákra gyanakodtak, amíg a köztársaság szívében, Prágában egy nagyüzemű bankjegybélyeg hamisítókat lepleztek le. 14 féle hamisítványt állapítottak meg." A pénzforgalomra jellemző, hogy senki sem tudja, melyik a valódi és melyik a hamis. A hamisításra az adott okot, hogy 50%-os pénzjegykölcsönt vezettek be. „A bankok nem fogadják el az 1000 koronás bankjegyeket, mert ezeket érdemes hamisítani."

52 A valódi bélyegeket az egyes pénzintézetek ellátták saját bélyegzőikkel, a hamisakat keresztülhúzták (97. ábra), vagy megsemmisítő bélyegzővel látták el (98., 100. ábra). Lojális álláspontot foglalt el a bécsi OMB. Ugyanis ha a prágai központ 50 Pécsi Napló, 1919. I. 4. 51 U. o. VII. 10. 52 A Munka kőnyomatos gazd. tudósító, 1919. júl. 11.