Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920

BANKJEGYEINK BÉLYEGZÉSEI 1918—20. 261 hivatalos formában a bankjegymegjelölés hamis voltát igazolta, akkor 60 fillér illeték ellenében lebélyegzetten, azonos címletű bankjegyet szolgáltatott ki a hamis bélyegzésűért.

53 3. Ausztria Precíz kivitelezésű és viszonylag nehéz rajzolatú, ornamentikájú elliptikus bélyegzője sem kerülte el az utánzást. Sajátos ellenjegyzés található a 10 000 koronás német szövegű oldalán „ECHT . .." nyomattal (102. ábra). Viszont az 1000 K-ás hamis bélyegzését „NOTE ECHT STEMPEL FALSCH" gumibélyegzős szöveggel semmisítette meg (99., 101. ábra). Gépi nyomata nem ismeretes.

54 4. Olaszország Az olasz fennhatóság alá került Fiume bélyegzéseinek hamisítása körüli bonyodalom valóságos regény. 1919 májusától a pénzhamisítók paradicsomává vált Fiume. Következményeként a CITTA . . . bélyegzésűek árfolyama megingott és alacsonyabb lett az SHS címleteknél. A hamisítás erre átterjedt az SHS típusúakra Fiume területén. 100 darab közül a fele hamisnak bizonyult. A gátlás nélküli hamisítások töredékének hatósági felgöngyölítése révén vált ismeretessé Frédi, Del Bello Aconti, Raviti személyek üzelmei, mely szerint bécsi litográfustól hozatták a CITTA... és SHS bélyegzők jól sikerült másolatait. Magán felülbélyegzési üzemük bárki részére alacsonyabb levonással is kifizetődő maradt mindkét fél számára. Végül is 19 változata keletkezett. Ezt követte a bonyolult rajzolatú, téglalap alakú bélyegzés. 1921 júliusában feltűnt egy jól sikerült utánzata, s ezzel megingott a bélyegzettek hitele. A Hitelintézet azonnal beváltotta valamennyit teljes értékben. Ezért ritkák. A 7000 sorozatszámon felüli. Magyar Tanácsköztársaság 1 és 2 koronás bankjegyein is előfordul a CITTA ... bélyegzés. Ellentétben az SHS hamis jelöléseivel szemben, ezeken a pénzjegyeken levők eredeti nyomatok, mivel az olasz 1919. IV. hóban bevezetett bélyegzéskor a tanácsköztársasági kiadások már léteztek. 5. Magyarország A magyarországi nosztrifikációs bélyegzést időben megelőzték a francia megszállás alatt álló, Szegeden székelő ellenforradalmi kormány fehérpénz bélyegzése. A felülbélyegzéshez fűződő remény csak töredékesen valósult meg. Már 1919. 53 Alkér . . . p. 124. 54 Kupa—Ambrus 1964: I. p. 37. VI. 16-án a minisztertanácsi értekezleten tárgyalták, hogy bankjegyek bélyegzését tekintélyes menynyiségben hamisítják nemcsak magánosok, de intézmények is. Június 18-án elrendelték a szárazbélyegzők használatát. így azután a hamis bélyegzés mellett előfordul szárazbélyegzésű ellenjegy is egy-egy fehérhátú bankjegyen. A hazai lebélyegzés bár gépi rendszerű volt, sok kívánnivalót hagyott a végrehajtásban. Az ország összes pénzintézetei foglalkoztak ezzel a művelettel. A szakképzettség, a bélyegzési rendelet többféle értelmezése számtalan szabálytalan bélyegzést eredményezett. Ezek legtöbbje a címernek álló és fekvő hibás elhelyezéséből adódtak (105., 106. és 109. ábra). A forgalomból korábban kivont bankjegyeket is bélyegeztek annak ellenére, hogy a rendeletben meghatározták a bélyegzésre alkalmas emissziót (103. ábra). Az OMB bécsi főintézete — mint a csehországi példa —- a hamis bélyegzésű 10 000 koronást, ha a budapesti központ igazolta (110. ábra), akkor bizonyos illeték ellenében kicserélte. Magyarországon használt gépi bélyegzés hamisításának sokféle változatát ismerjük. Legtöbbje anynyira jól sikerült, hogy a hivatalos pénzintézeti szakemberek sem tudták a különbséget felismerni (104. ábra). Az OMB vidéki fiókjai jelentéseikben panaszkodnak a „jól sikerült" hamisításokról, sőt jobbak, mint a valódi bélyegzések — írják Eger, Nyíregyháza, Székesfehérvár stb. pénzintézetek.

55 A határozottan felismerteket színes iron, vagy gépi nyomású andráskereszt alkalmazásával semmisítették meg (107., 108. ábra). A korabeli sajtó országos méretű hamisításokról ad hírt. Hírhedtté vált a kiskőrösi bélyegzést hamisító csoport, amely tekintélyes anyagi haszonnal dolgozott. Jómódú gazdák, iparosok, közigazgatási tisztviselők szervezték meg a több százezres korona értékű bankjegy „becserélését". Az államnyomda szakértői tudtak csak határozott véleményt adni a törvényszéki eljárások során.

56 De büntető eljárások lefolyásáról közölnek adatokat Gyula, Mezőtúr, Székesfehérvár, Szombathely ügyészségi jelentései.

57 Mind a legális pénzjegyjelölés, mind a szabályostól való eltérés és hamisításai tükre az I. világháborút követő gazdasági, politikai zűrzavarnak. Az akkori pénzforgalom felsorolt gátlásait jelképező pénzjegyek kaotikus összképét bizonyára áttekinthetőbbé, érthetőbbé rendezi e visszapillantás. 55 OL Z. 4. 1920. 56 Kiskőrös és járása, 1919. X. — Friss Hírek (Szeged), 1919. X. 4. 07 OL Z 4. OMB. 1922.