Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Frankovics György: Általános politikai sztrájk a szerb–antant hadsereg által megszállt Pécsett és Baranyában 1919 februárjában–márciusában

242 FRANKOVICS GYÖRGY zették ki, ezzel megteremtették a lehetőségét annak, hogy a hivatalnokok és a munkások ne kezdjék el a munkát és sztrájkolhassanak."

37 Az általános sztrájk elhúzódása fokozta a megszállók erőszakját. „Szerb katonák razziát tartottak a pécsi szállodákban és összefogdosták az embereket. Sztrájkba léptek a tanárok és tanítók is. A katonák behatoltak a sztrájkolok lakásába, »erőszakoskodnak, fosztogatnak«. De már azt is beszélték a Magyarországra menekültek, hogy a szerb katonák között erős jelei mutatkoznak militarizmust gyűlölő, hazavágyó forradalmi hangulatnak." Doktor Sándor naplójába a következőket jegyezte fel: „A sztrájk egy hét óta változatlanul áll, a munkásság és polgárság egyaránt kitart. . . De megfelelő komolyság nem kíséri ezt a dologtalanságot. Szervezkedésre nem törekszenek, komoly elszánt ellenállásra nem készülnek a polgáriak. Csak azt az egyet tartják be híven, hogy — nem dolgoznak. E helyett egymáshoz járnak a családok szórakozni. Kártyáznak, sakkoznak. Én itthon sakkozom . .. Egyébként pedig csak lessük, várjuk a híreket. Mit is tehetnénk egyebet. Fogjuk-e még sokáig bírni? A falu el van zárva tőlünk, akik élelmiszert akarnak behozni, a szerbek kifosztják és elzavarják azokat. Készleteink nem kifogyhatatlanok és ha egyszer elkezdődik az éhezés, fel kell majd adni az ellenállást. . ."

38 A pécsi szén rendkívül fontos volt az SHS államnak, azt nem nélkülözhette, ugyanis a világháború idején bányáikat a megszálló katonaság elárasztotta vízzel. A pécsi szén biztosítása érdekében szó volt arról, hogy 500 bolgár hadifoglyot küldenek Pécsre.

39 A Főparancsnokság március 4én elrendelte, hogy Krapajevácon és Belgrádon át induljanak Pécsre. A baranyai helyőrség katonai létszáma rohamosan nőtt: 4544 közlegényt és 191 tisztet számlált. Siklóst a 2. mezei üteggel erősítették meg/

10 A pécsi bányák parancsnoka a közel 5000 magyar bányászt boszniai és likai bányászokkal kívánta felcserélni, „amennyiben a pécsi bányák az SHS államnak lesznek ítélve"/

1 A kitermelt szén egyre fogyott.

42 „Kiket tartóztattak le?" — tette föl a kérdést március 15-én a Munkás cikkírója, összefoglalva a sztrájk eseményeit: „Ennek se szeri, se száma. Az elsők voltak természetesen a február 23-i munkásküldöttség tagjai, szám szerint negyvenketten. Ezeknek jórészét azonban egy-két nap alatt, vagy még aznap este kieresztették. Bentmaradtak a többek között: dr. Hajdú Gyula, Noé János, Havas 37 AVIL Pop. 7, k. 98, f. 15, br. 16

/4; Hrabak im. 328. о. 38 Hajdú Gy. im. 252—3. о. 39 AVIL Pop. 3, к. 177, f. 12, br. 18

/21. 40 AVIL Pop. 7, k. 96, br. »Д. 41 AVIL Pop. 3, k. 177, f. 12, br. 18

/24. 42 AVIL Pop. 3, k. 173, f. 4, br. 5

/10. Kornél, dr. Kólán János, Berta István, Németh K\álmán, Zidarits József, Lefkovics Ernő, Kiss Ede, Szebényi István, Bauer Károly, Alter László, Lakatos István, Vili Antal, Heisenberger János, Heim János, leginkább vasutasok, postások, bányászok és tisztviselők. Aztán letartóztatták a polgári túszokat: Makayt, Hamerlit, Tarlóst, Szabont, Szabót stb. És így sorra jöttek a letartóztatások a megyétől, vasúttól, postától. De letartóztatták közben Vágó Sándor és Weisz Pál elvtársakat, Leipnig Sándort, Koszits Bélát, Nagy Jenőt, Kossá Aladárt, Kreutzer Jenőt, Kusinszkit és Kineth-et, Vajda Józselét, Friedl Lajost, Bors Bélát, Ladányi Lajost, Lépes Györgyöt, Schneidert, Jellineket, Severát, Csepkovicsot, Soós Nándor rendőrkapitányt stb. A burzsoázia szerepe a nagy sztrájkban vegyes értékű volt. Voltak derék polgárok és intellektuellek, akik kiérdemlik az elismerés legmagasabb fokát is . .. Van azonban egy réteg, és pedig a legszámottevőbb, amely csupa félelemből, a tömegakarattól való rettegésből mímelte a szolidaritást.. . A legcsúnyább volt azonban egy kis rétegnek a viselkedése, amelyik még a látszatot sem igen volt hajlandó mutatni, hanem kereste az alkalmat mindenképpen, hogy hogyan tudna cselekedni úgy, hogy megmutassa nyílt ellenséges ábrázatát a mozgalommal szemben. "

/l3 A Bányamunkás márciusi számában beszámolt a sztrájk komlói hatásáról: „Egyelőre a harc változatlanul tart, közben tárgyalás volt, amely alkalommal a szerb parancsnokság hajlandóságot mutatott egyes követelések teljesítésére, azonban nem volt hajlandó hozzájárulni, hogy a vasúti forgalom megnyittassák és élelmiszert a megszállott területről a meg nem szállt területre lehessen szállítani. A tárgyalások folyamatban vannak, és reméljük, hogy az elvtársaknak sikerül ügyüket győzelemre vinni. A bányamunkások egyelőre Dombóváron és Kaposváron tartózkodnak az ottani katonai barakkokban, ahol ellátásukról is gondoskodnak." A szerb Főparancsnokság rendelkezése értelmében március 11-én érkeztek Slavonski Brodba a drinai hadosztály egységei, amelyek már előbb Szlavóniában állomásoztak. Radovanovié alezredest a helyőrség középszárnyának vezetésével bízták meg, aki köteles volt az új parancsnoknak tájékoztatást adni a fennálló helyzetről, a helyőrségre vonatkozó rendelkezésekről és a tisztségét átadni.

44 Március 6-án Pécsváradról a 2. zászlóalj 3. századának egyik szakasza érkezett Komlóra.

45 Ezen a napon fordult a főispán a Narodna Upravahoz kérésével, hogy Pécsre egy energikus, teljhata43 Munkás, 1919. március 15. 44 AVIL Pop. 6, k. 654, f. 2, br. 16

/12; Pop. 8, k. 61, f. 1, br. 8. 45 AVIL Pop. 7, k. 96, br. 1

/L