Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Frankovics György: Általános politikai sztrájk a szerb–antant hadsereg által megszállt Pécsett és Baranyában 1919 februárjában–márciusában

240 FRANKOVICS GYÖRGY Február 23-an a szávai hadosztály parancsnoka attól tartva, hogy Baranyában a helyzet élesebb fordulatot vesz és a magyar egységek közbelépnek, erősítésként a mitrovicai 2 üteget kérte.

10 Radovanovic alezredes telefonrendelkezése értelmében február 23-án lovasszázad érkezett Pécsre. A pécsbányatelepi katonai állományt pécsi századdal erősítették meg. „Pécs városában a helyzet változatlan, a vendéglők és az üzletek zárva vannak. A kiadott rendelkezés értelmében 7 óra után senki sem tartózkodhat az utcán. A színház és a mozi zárva van. Az egyes szervezetek vezetőinek letartóztatása folytatódik .. . Minden munkásraktár őrség alatt áll,"11 Barcs parancsnoka jelentette a pécsi helyőrség parancsnokának: „A szociáldemokrata megbízottak készek felvenni a munkát."

12 A szávai hadosztály parancsnoka február 24-én részletes utasításban válaszolt Radovanovic javaslatára. A párizsi béketárgyalások megindultak, ezért a parancsnok figyelmezteti a pécsi parancsnokot, hogy vigyázni kell „vérengzésekre és nagyobb zavargásokra sor ne kerüljön", mert az a magyaroknak válhatna a hasznára. A helyzet kivizsgálására Baranyába kívánta küldeni Dragoslav Kostic ezredest. A Főparancsnokság március 1-én utasította a IV. hadsereg parancsnokát, hogy az internáltakat nem lehet Szerbia belsejébe irányítani, hanem át kell adni őket a rendőri szerveknek a parancsnokság alatt lévő bármely területen.

13 A Főparancsnokság még ezen a napon arról értesült, hogy Muraközben megsebesült egy katonájuk és ezt az általános sztrájkkal hozták összefüggésbe.

14 A tiszántúli hadosztály parancsnoka a szabadkai és a zombori sztrájk beszüntetéséről számolt be, egyben megemlítette, hogy ha a sztrájkolok nem vették volna föl a munkát, átdobatta volna őket Magyarországra, ugyanis „minden jel arra mutat, hogy Pestről volt inspirálva".

15 Pandúr ovié főispán február 24-én ismételten a helyőrség megerősítését kérte. A szerb katonai parancsnokság már egy nappal megelőzően rendőrségi felügyelőnek Sotir Kostic gyalogos főhadnagyot nevezte ki, kihez szolgálatra Gavanski csendőr főhadnagyot. Tátié csendőrhadnagyot, Ljudeuit Karagic hivatalnokot és Petar Zorzot mint a detektív osztály vezetőjét rendelte. A városi tanácshoz és vezetéséhez kirendelte Bogdan MaglicotA® Hajdú téved, amikor ezt írja: „Csakugyan, a szépítő sürgönyök alapos cáfolatot kaptak, pedig a szerb katonai és polgári hatóságok nagy buzga10 AVIL ODVK. Pop. 3, k. 26, br. 2, 1. 225. 11 AVIL Pop. 8, k. 86, br. «/1. 12 AVIL Pop. 7, k. 96, br. l

/l. 13 AVIL ODVK. Pop. 3, k. 26, br. 2, 1. 226. 14 AVIL ODVK. Pop. 3, k. 26, br. 2, 1. 209. 13 AVIL Pop. 3, k. 177, f. 12, br. 18

/20. 16 AVIL Pop. 7, k. 98, f. 12, br. 8

/5; Válogatott Dokumentumok a baranyai—pécsi munkásmozgalom történetéhez. Szerk. : Babies András—Szita László. Pécs. 1970. II. kötet (1918—1929) 31—32. o. lommal szorgoskodtak, hogy a megtáviratozott rendet és nyugalmat csakugyan megteremtsék",

17 hisz erről szó sem volt, épp ellenkezőleg! A Népszava tudósítása szerint: „A szerbek barbár kegyetlenséggel igyekeztek letörni a sztrájkot. Bikacsökkel, kardlappal akarják munkára kényszeríteni a sztrájkolókat, akiknek lakására is behatolnak. A bányászok kiszöknek az erdőkbe, ahol a legnagyobb nélkülözésnek néznek elébe. Mintegy száz vasutas Sásdra menekült a szerbek kegyetlenkedései elől. A menekülő sztrájkolókra még a demarkációs vonalon innen is lövöldöznek és a vonalat átlépve 10—14 km-nyire is üldözik a menekülőket, akik közül többen meg is sebesültek. Kedden három vonatnyi szerb katonaság érkezett Pécsre, este öt óra után már senki sem mer az utcára menni."

18 A sztrájk tovább folyt, nyolc vezetőt letartóztattak és Zágrábba irányították őket.

19 A megszállók további katonai erősítéseket hajtanak végre; a IV. hadsereg parancsnoka is a pesti kormány művének tulajdonította a sztrájkot.

20 Február 25-én a bányászok és a vasutasok tovább sztrájkoltak, míg a nyomdászok, a gázgyár és a villanyközponti munkások felvették a munkát. Bozidat Jurisic hadnagyot 20 katonával Üszögre irányították a vasúti szakasz helyreállítására és a vasútvonal biztosítására.

21 Ljutomer és Radgona térségében a magyar katonaság puska- és géppuskatűzzel árasztotta el a szerb előőrsöket és a civil lakosságot. A szerb Főparancsnokság elrendelte a tűz viszonzását, amenynyiben azt magyar részről megismétlik, úgy ágyúkkal lőjék a Mura balparti szakaszát.

22 Időközben Pesten, a Hadügyminisztériumban megalakult a hírszerző osztály, amely feladata közé tartozott a szerb katonaságról való információk gyűjtése.

23 „A szociáldemokrata szervezetekbe új elemek (kommunisták — F. Gy.) kerültek, akik a köztársasági eszme mellett szállnak síkra. A pécsiek Pesttel telefon-összeköttetésben állnak, ugyanis a postai személyzet ennek a szervezetnek a tagja. A nép a katonaságtól fegyvert vasáról, nemcsak pénzért — két korona egy lőszer —, hanem élelemért, tojásért, túróért stb. A mozgalom tisztán politikai jellegű. A gazdasági helyzet rossz; az államszervek erőtlenek; a franciáknak továbbra is Baranyában (Eszéken) kellene maradniok. Hogyha nagyobb zavargások törnének ki, nagyobb területen, ami nem elképzelhetetlen, nincs elég erőm ahhoz, hogy a veszélyeztetett társadalmi ren17 Hajdú Gy. im. 248. о. 18 Népszava, 1919. február 26. 19 AVIL Pop. 7, k. 96, br. tyl. 20 AVIL Pop. 3, k. 177, f. 12, br. 18

/16. 21 AVIL Pop. 7, k. 96, br. tyl. 22 AVIL ODVK. Pop. 3, k. 26, br. 2, 1. 226. 23 AVIL ODVK. Pop. 3, k. 26, br. 2, 1. 214.