Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Frankovics György: Általános politikai sztrájk a szerb–antant hadsereg által megszállt Pécsett és Baranyában 1919 februárjában–márciusában
POLITIKAI SZTRÄJK PÉCSETT ÉS BARANYÁBAN, 1919 241 det biztosítsam" 2/1 jelenti az eszéki parancsnok a Főparancsnokságnak. A pécsi helyzetet az újvidéki Narodna Uprava is — február 27-én komolynak ítélte, ezért erősítést kért a Főparancsnokságtól. 25 „A menekülő munkások száma igen nagy. Sásdon nem lehet őket elhelyezni. Kaposvárra vitték és barakkokban szállásolták el őket.. . Szerb lovasok meg kardlapozzák az utcán a járókelőket, úgy látszik, a megszállók a lakosság kiéheztetésével akarnak a sztrájknak véget vetni. Szerdán az a hír járta, hogy a sztrájkoló munkások közül 15-öt kivégeztek, de ezt a hírt Pécsről érkező személyek megcáfolták." 26 Barcson a közel 800 főnyi vasutas és hivatalnok megbízottjai a helyi szerb parancsnoknak a szavukat adták, hogy nem sztrájkolnak. A parancsnok legkevesebb száz gyalogost kért, ugyanis a magyaroknak ezt a kijelentését nem tartotta valószínűnek. 27 Siklóson ezekben a napokban kisebb méretű mozgolódás volt megfigyelhető: a telefonbeszélgetések szüneteltek; az üzletek zárva tartottak, kivéve a gyógyszertárakat, hús és kenyér üzleteket. „A mozgalom nemzeti jellegű és mindenki árulónak számít, aki beszünteti a paszszív ellenállást, amit velünk szemben tanúsítanak." A parancsnok egy századot kért erősítésül. „A passzív ellenállás még nem veszélyes, azonban ha tovább tart, feltehető, hogy a szegény munkásokhoz a parasztok is csatlakoznak, akiknek helyzete tarthatatlan és később a hatalmi szervek ellen is felléphetnek, mert azok megakadályozni igyekeztek mozgalmukat. Lovasjárőrök járják végig a falvakat." 28 A Főparancsnokság OBR 36 ЗЗб-os számú rendelkezése értelmében Daruvárra kellett érnie a II. lovas brigád stábjának és a III. lovas ezrednek. A baranyai helyőrség parancsnokságát a II. lovas brigád parancsnoka Vojin Colak-Antic ezredes vette át február 28-án. 29 Pandurovicot február végén a város idősebb polgárai keresték fel, az öregek küldöttsége kérvényt nyújtott át a főispánnak, amelyben kérték a túszok szabadon bocsátását. 30 „Az általános sztrájk . Pécsett még tart; minden nap több mint 100 vagon szenet veszítünk. A lakosság, a szocialisták és bolsevikiek terrorja alatt áll, a helyzet veszélyes és kritikus" írta Bojovic vajda a főparancsnoknak. 31 24 AVII. ODVK. Pop. 3, k. 26, br. 2, 1. 320. 25 AVIL ODVK. Pop. 3, k. 26, br. 2, 1. 225. 20 Népszava, 1919. február 28. 27 AVIL Pop. 8, k. 86, br. 68 /2. 28 AVIL Pop. 8, k. 86, br. íi2 /2; Pop. 7, k. 98, f. 16, br. 21 /12. 29 AVIL Pop. 6, k. 654, f. 2, br. 16 /10; Pop. 8, k. 86, br. 54/1. 30 AVIL Pop. 3, k. 167, f. 7, br. 7 /59; Doktor Sándor naplójának idézete Hajdú Gy. im. való. 31 AVIL Pop. 3, k. 177, f. 12, br. 18 /19. A vasúti közlekedés Siklós—Villány, Eszék— Pécs, Pécs—Eszék és Pécs—Bátaszék között azonban nem szünetelt. 32 A szerb csapatok a franciák által meghatározott demarkációs vonalon túl is megszállás alatt tartották Mindszent vasútállomást. Komlót pedig a szén zavartalan szállítása érdekében. A szerb Főparancsnokság már korábban javasolta a Magyarországon lévő francia csapatok parancsnokságának a komlói szénbányák átadását, mivel ez ügyben döntés nem született, csapataikat nem vonták viszsza. Február 28-án húsz részeg magyar katona a falusi lakosság segítségével Mindszenten támadást indított, az összeütközésben egy magyar katona életét vesztette, egy szerb katona megsebesült és három szerb katonát Sásdra kísértek. A Bakócáról érkező szerb rajt a magyarok puska- és géppuskatűzzel fogadták. Szentlőrincről száz szerb katona indult a vasúti csomópont biztosítására, megvédésére. Kaposvárról és Nagykanizsáról a 19 és 20. magyar ezred 800 főnyi legénysége Gyékényesre érkezett, ágyúkkal és 20 géppuskával rendelkeztek. 33 A magyar csapatok összevonása az általános sztrájkkal állt kapcsolatban. 3 ^ A magyar katonaság a Komló—Godisa vasútvonalnál és a Jánosi—pölöskei állomásoknál március 1-én éjjel támadást hajtott végre és hajnalra azokat megszerezte. A komlói bányászok február 25-től folytatták a munkát azzal a feltétellel, ha az öt bebörtönzött vezetőt szabadon bocsátják a szerbek. Ennek megtörténte után felvették a munkát, de a magyar katonai akciók hallatára március 3-án ismét beszüntették. A magyar parancsnokság az elfogott szerb katonákat március 3-án visszaküldte és a századost, aki saját szakállára hajtotta végre az akciót, megbüntette. 35 Pécsett a helyzet változatlan maradt, míg Barcson mozgolódást figyeltek meg. 36 Radovanovic folytatta a letartóztatásokat: március 3-án Siklósról két vezetőt internált Eszékre, innen Sremska Mítrovicára küldték őket. „A sztrájk még tart és a vasutasok a második felhívásnak sem tettek eleget. A sztrájk állandóan folyik a szocialisták fenyegetőzése miatt, akik megfogadták, hogy bosszút állnak azokon, akik a munkát folytatni kívánják... Általánosítva a dolgokat, a szocialisták terrorizálják azokat, akik dolgozni akarnak, de ezt úgy csinálják, hogy nehéz őket letartóztatni. Az öszszes szocialista vezető és megbízottaik, akiket nem sikerült elfogni, szétszéledtek, Magyarországra mentek, vagy a falvakban élnek, így nehéz őket elfogni. Letartóztattam azon szervezetek képviselőit, akik a hivatalnokok és a munkások bérét fi32 AVIL Operativni dnevnik Baranjske. posade. Pop. 7, k. 96, br. VI• 33 AVIL ODVK. Pop. 3, k. 26, br. 2, 1. 240; Pop. 7, k. 98, f. 16, br. 21 /H. 34 Hrabak im. 328. о. 35 AVII. ODVK. Pop. 3, k. 26, br. 2, 1. 268; Pop. 33 AVIL ODVK. Pop. 3, k. 26, br. 2, 1. 273.
