Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Régészet - Ecsedy István: Adatok a Somogyvár – Vinkovci kultúra kérdéséhez
186 ECSEDY ISTVÁN — Kosihy — Сака leletegyüttesekben fordulnak elő analógiái. 7 d) Kétfülű fazék (I. tábla 8.). Csonkakúpos testű, rövidnyakú, enyhén kihajló peremű edény, a peremből induló két szálagfüllel. Nyakrésze simított, vállvonala alatt durvított felületű. 8 e) Hasonló formájú, benyomkodásokkal díszített és lapos bütyökfogókkal ellátott fazék (I. tábla 7.) 9 . f) Kétfülű tál. Csonkakúp aljú, rövidnyakú tál, a peremből induló két rövid szalagfüllel. Felülete simított, legnagyobb kiöblösödésén kerek bütyök díszíti. Ez a tálforma, a fentebb leírt fazekaktól eltérően, nem rokonítható egyetlen vucedoli típussal sem. Az eddig ismert anyag alapján nincs kapcsolata a makói csoporttal, a Vinkovcin feltárt hasonló tálak mellett viszont meg kell említeni az Óbéba—Pitvaros csoport és a korai nagyrévi kultúra tálformáival való közeli kapcsolatát. 10 A feltárt leletanyag alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, sem újszerű megállapításokat tenni, egyszerűen azért, mert a Kárpát-medencei korabronzkorral kapcsolatban elmondható lényegében új feltevés vagy vélemény, vagy akárcsak árnyalat is nehezen képzelhető el. 11 így csupán arra van lehetőség, hogy kissé szokatlan módon az előkerült új leletanyag jellegzetességei 7 Kalicz 1968. Taf. II. 2., Taf. III. 4—5, 9—11, Taf. XXIII. 17—19.; Banner 1939. Abb. 1, 6.; Vladár 1966. Abb. 7/1, 3—4., Abb. 16/1., Abb. 21/8—9. Abb. 22., 27/1.; Ruttkay 1975. 45—50. 8 Formáját tekintve közeli analógiáját közli Csalog Kiskánya lelőhelyről: Csalog 1941. Taf. V. 30. Hasonló kétfülű fazekat közöl Schreiber R. Békásmegyerről: Schreiber 1973. Abb. 18. Jó analógiája a makói csoport késői fázisához sorolható hulladékgödörből: Kürti 1974. Abb. 7., 34—38. 9 A típus általános eltérjedésű a vucedoli anyagban és az azt követő korszakban is: Schmidt 1945. Taf. 30. 1—4.; Kalicz 1968. Taf. XXII. 6.; Nováki 1965. Abb. 6/8.; Vladár 1966. Abb. 14/4. 10 Dimitrijevic 1966. Taf. 1215—8.; Bóna 1965. Taf. И. 4—6.; Bóna 1963. Pl. III. 6—8, 21., Pl. V. 3.; Mokrin I. T. XVI. Graves 51—52. Kalicz— Schreiber 1974. 203. (2); Roman 1976. Abb. 3/. 11 Bóna István jelentős munkájában, mely elsőként körvonalazta a „Somogyvári csoport" történeti kérdéseit, még feltételezte, hogy ezek a jellegzetes formák a badeni kultúrát követően jelentek meg. Bandi Gábor egyidejűnek, sőt azonosnak gondolta a zóki jellegű anyaggal, míg a klasszikus vucedoli leletanyagot későbbi fázisba sorolta. Kalicz Nándor Kelet-Magyarország területének korai bronzkorával foglalkozva a „Zóki kultúra" makói, nyírségi és vucedoli csoportjáról tett említést. A Vinkovcin feltárt statigráfia tisztázta a relatív kronológia alapkérdéseit, de a nagyrévi kultúra genezisével kapcsolatos kérdések nagy része továbbra is megoldatlan. Ebből a szempontból mindenképpen figyelmet érdemel a korai Nagyrév és a Somogyvár, valamint az Óbéba—Pitvaros típusok igen erőteljes rokonsága. (Bóna 1965. 39—63.; Bandi 1968. 71—78.; Bóna 1972. 7—14.; Kalicz 1968. 63.) alapján megpróbáljuk a hozzá legjobban kapcsolható megállapításokat és feltevéseket kiválasztani a rendelkezésre álló, s részben eltérő vélemények közül. A relatív kronológia kérdése Teljes mértékben tisztázott, hogy a Somogy vár— Vinkó vei kultúra a Vucedoli kultúra után jelenik meg, s az is kétségtelennek látszik, hogy mind az Óbéba—Pitvaros csoporttal, mind a korai nagyrévi kultúrával párhuzamos jelenségnek tartható. 12 Lényegesen nehezebb a helyzet, ha a Makó—Kosihy—Caka csoport relatív kronológiai helyzetét vizsgáljuk. Az idetartozó leletek egy eléggé egységes kulturális-kronológiai fázist képviselnek. Ennek kezdetéről bizonyosan tudjuk, hogy csak a Kosztolác — késői Baden után következett. 13 Problematikusnak tűnik a vucedoli törzsterülethez, illetve a feltételezett vucedoli kronológiához kapcsolni ezt a fázist. 14 Nagyon valószínűnek látszik, hogy a Vucedol tipológiai alapokra épített relatív kronológiája alapvonalaiban elfogadható. 15 Ebben az esetben a Makó—Caka szint csak a „Vucedol C" szinttel párhuzamosan kezdődhet. 16 A vucedoli kultúra azonban elterjedési területén csupán a legkorábbi fázisában lehet párhuzamos a kosztoláci csoporttal. 17 Ezen az alapon megbocsátható spekulációnak látszik feltételezni, hogy a késői badeni, kosztoláci, késői cotofeni csoportok kerámiastílusa a Vucedol С korszakig zavartalanul tovább élt, a vucedoli kultúra elterjedési területén kívülA 8 Ezt 12 Dimitrijevic 1966. 77. (Feltételezi a Vinkovci korai szakasza és a Makó—Nyírség—Caka anyag kapcsolatát). Tasié 1968. 26.; Tasié 1975. 222—223.; Kalicz— Schreiber 1975. 292—296.; Kalicz— Schreiber 1975/a. 166—167. 13 Neustupny 1976. 115—116. (További irodalommal). 14 Bóna István és Kovács Tibor egyaránt fölvetik a vucedoli és az azt követő korszak értékelése körüli bizonytalanságokat: Bóna 1975. 285—286.; Kovács 1975. 265. (A Kárpát-medence Kosztolác, Vucedol és „postvucedol" leletanyagát összefoglaló, egységes szemléletű monográfia hiánya már a további kutatást akadályozó tényezővé vált). A Makó—Kosihy—Caka és Nyírség csoportok területén csak a késői badeni kultúrával, illetve a Kosztoláci csoporttal számolhatunk, mint közvetlen előzménnyel. A tipológiai különbségeken kívül semmiféle támpontunk nincs a „Vucedoli csoport" és a „Makó csoport" viszonyának tisztázására. V. ö. : Neustupny 1966. 96. 15 Neustupny 1966. 94—94.; Dimitrijevic 1966. 74— 76.; Neustupny 1976. 10c. cit. 16 Dimitrijevic 1966. 76. 17 Dimitrijevic 1966. 73—74.; V. ö.: Romon 1976/a 40., fig. 6. 18 Neustupny 1966. 96.: „Die Laibacher Schüsseln entstanden offenbar unabhängig voneinander in den verschiedenen Bereichen der späten Badener Kultur. Aus dem Vorangegangenen wird ebenfalls klar, dass die Сака-Gruppe nicht unmittelbar an die jüngste
