Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Természettudományok - Vass Anna: Cönológiai és ökológiai adatok a Mecsek-hegység makroszkopikus gombáinak ismeretéhez

CÖNOLÓGIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ADATOK A MECSEK HEGYSÉG MAKROSZKOPIKUS GOMBÁINAK ISMERETÉHEZ VASS ANNA Abstract (Cenological and ecological data to the knowledge of macroscopic fungi of the Mecsek Mts.). Quantitative and qualitative investigation carried out in the most important forest association of the Mecsek Mts., in 1956—1976). The best fungi producing association is Querco-Carpinetum mecsekense. Quantitative — dominance — lists, and enumeration of collected fungi outside the sampling plots. Hazánkban több kutató foglalkozott és foglalkozik jelenleg is azzal a kérdéssel, hogy a makroszkopikus gombák megjelenése és tömege mennyire függ a biotópjukat meghatározó virágosnövény vegetációtól, illetve azokkal milyen kapcsolatban állnak. Az 1956 óta a Mecsek hegység területén gyűjtött anyag kianalizálása módot adott arra, hogy erre a területre, amelyről hasonló témájú munka még nem jelent meg, bizonyos összefüggéseket állapíthassunk meg. A kutatásnak a produkciós biológiai szemlélet érvényesítése is célja volt. A különféle gombacönológiai felvételezési módszerek közös problémája az állandó négyzetek nagysága. A Mecsek hegység területén ilyen jellegű kutatásaim négy erdőtársulásban 1—1 500 m

2-es állandó négyzet alkalmazásával történtek. A felvételezések alkalmával a termőtestszám és a súly megállapítása céljából valamennyi termőtest begyűjtésre került. A felvételezéseket több éven át végeztem. A vizsgálatok alatt a mintaterület erdőtársulásaiban jó gombatermés nem volt. A vizsgálati anyag módosított Herpell-féle módszerrel preparálva a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályának a mikológiái gyűjteményében van elhelyezve. A vizsgált terület ökológiai adatai Vázlatos általános földtani ismertetés A Mecsek hegység legjobban kiemelkedő részeinek földtani felépítésében a permtől az alsó krétáig terjedő időszakok üledékei és kitörésbeli kőzetei vesznek részt. A csaknem hézagtalan egymásrakövetkezéssel keletkezett földtani képződések mai elrendeződésében a perm-triász üledékek a hegység nyugati, a tulajdonképpeni Mecsek vonulatát formálják, míg a keleti Zengő-vonulatot túlnyomólag a juraüledékek és a krétabeli kitörési kőzetek építik fel. Az igen változatos földtani felépítésű Mecsek hegység nagy része középkori mészkő, márga, amelyhez permi homokkő csatlakozik, a Keleti-Mecsekben pedig gránit. A hegység 400—600 méter magas táblás röghegység, amely észak felé kevésbé, délre erősen lejt. A Mecsek talajai A földtani felépítésnek és a kőzeteknek megfelelően a talajai is sokfélék. Míg a mészkövön elsősorban az erodált lejtőkön rendzina talajokat találunk, az agyagos vagy löszszerű képződményeken agyagbemosódásos barna erdőtalajokat, a permi homokkövön podzolos barna erdőtalajok vannak. A rendzinák legnagyobb része vörösagyagos rendzina. Igen gyakori a mészkövön és a mészkövet takaró vékony agyagkőzeteken a barnaföld, de nagy kiterjedésben mégis az agyagbemosódásos barna erdőtalaj található. A Pécsi-síkság területe, amely a Mecsek déli lejtőjéhez csatlakozik, nagyrészt lösszel fedett, éspedig olyan lösszel, amely több eltemetett talajréteget tartalmaz. A löszre és a löszszerű vályogra jellemző, hogy különlegesen a Mecsekhez közel fekvő területeken benne kavicszsinórok, vastag karbonátmentes vályogrétegek találhatók. A széles, közel sík hátakon szép lösz dolinák láthatók és ezek lefolyástalan mélyedéseiben felszínükben elgleiesedett barna erdőtalajok találhatók. A talajok között uralkodó a barnaföld, de sok helyen van agyagbemosódásos barna erdőtalaj és csernozjom-barna erdőtalaj is. Ez utóbbi főleg a terület déli és keleti határain fordul elő. Éghajlati tényezők Éghajlata földközi-tengeri jellegű — ami megmutatkozik az évi 11,2 C° középhőmérséklet, az őszi csapadék másodmaximum és az erős nyári felmelegedés formájában. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1977) 22, p. 13—22. Pécs (Hungária), 1978.