Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Szakály Ferenc: Schreiber Farkas pécsi bíró (1527–1542)

SCHREIBER FARKAS, PÉCSI BÍRÓ (1527-1542) (PÁLYAKÉP NÉHÁNY GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETI TANULSÁGGAL) SZAKÁLY FERENC Holub József (1885—1962) emlékének A Dél-Dunántúl középkori és későközépkori történetének mindmáig legkiválóbb ismerője, Holub József másfél évtizeddel ezelőtt rövid közleményben ismertette azokat az adatokat, amelyek Schreiber Farkasnak, a török hódítás előtti utolsó pécsi bírónak életéről több évtizedes kutatómunkája során, mintegy önmaguktól, összegyűltek.

1 Bár közleménye az adott formában is érdekes színfolt a polgáréletrajzokban olyannyira szegény várostörténeti irodalmunkban, a szerző figyelmét elkerülte néhány olyan hézagpótló adat, amely egyszersmind az általa feltárt mozzanatokat Ts segít értelmezni. Mivel a Holub által felhasznált, illetve a figyelmen kívül hagyott adatokból a korszak talán legteljesebb polgári pályaképe rajzolódik ki, indokoltnak éreztük, hogy azokat, immár összesítve, új tanulmányban ismertessük. Indokoltnak tűnik ez továbbá azért is, mert a pályakép számos, a szűkebb értelemben vett helytörténet keretein túlmutató tanulságot rejt magában; feltárulnak benne a Dél-Dunántúl legjelentősebb városának, később egyben legfontosabb katonai bázisának 1526 és 1541 közti sorsfordulói, Schreiber 1541 utáni pályafutása pedig a török hódítók elől lakóhelyéről élmenekült polgárság Habsburg-magyarországi helykeresési és beilleszkedési kísérleteinek egyik prototípusát mutatja. * A középkori Pécs mindvégig a benne székelő pécsi püspök és káptalan birtoka volt és így a jogi helyzet után igazodó várostörténeti tipológiánk szerint az ún. „mezővárosok" sorába tartozott. Marxista várostörténeti kutatásunk azoban már az 1950-es években felfigyelt arra, hogy Pécs fejlettségi szintje jóval meghaladja a mezővárosi átlag1 Holub J. (I960) 188—191. 1. 2 Mályusz E. (1953) 161. 1.; Kardos T.: A magyarországi humanizmus kora. Bpest, 1955. 71—72.; Székely Gy. (1956) 351. 1. 3 Fügedi E. •. La formation des villes et les ordres mendiants en Hongrie. Annales Économies, Sociétés, Civilisations 1970. 966—987. 1. passim,- Fügedi E. (1972) passim; Kubinyi A. (1971) 58—78. 1. színvonalat,

2 s e megfigyelést az utóbbi évek módszeresebb városhierarchia-kutatásai is teljes mértékben alátámasztották.

3 Már a település külső képe is sokkalta városiasabb volt, mint az általában inkább hatalmasra duzzadt falura, semmint városra emlékeztető legtöbb magyar mezővárosé. Oláh Miklós 1536-ban írott Hungáriájában részletesen szól a városról, pusztán az ismertetés arányaival is jelezve, hogy azt az ország jelentősebb települései közé sorolja. Figyelmét elsősorban a püspöki székhely nyüzsgő egyházi társadalma és nagyszámú, nemegyszer látványosságszámba menő, egyházi létesítménye ragadta meg. A tölgyesek borította Mecsek aljában meghúzódó város díszének a püspöki várat, azon belül pedig különösen a Szent Péter székesegyházat, a Szatmári György püspök által emelt tettyei palotát és a szentéletű, egykori pécsi püspök, Miklós sírjáról híres, aranyozott Szűz Mária kápolnát látta. A püspöki vártól délre terjeszkedő város egyházi intézményeiről már nem sok mondanivalója volt, bár megemlíti, hogy az „kanonokokkal és papokkal van telve" („canonicis ac praesbyteris referta").

4 Nem szól azonban a város számos templomáról, a domonkosok, a ferencesek, a karmeliták, s domonkos apácák,"' és az ágostonosok rendházáról.

6 Az 1367-ben alapított pécsi egyetem ugyan nem érte meg a XV. századot,

7 a városban működő schola maior — afféle főiskolai szintű oktatási intézmény — azonban még a XVI. század elején is nagy számban vonzotta magához a tanulni vágyó fiatalokat.

8 Ha a humanista műveltségű 4 N. Olahus 15. 1. (Caput VIII. 9—14); vö. Koller: Prolegomena in históriám episcopatus Quinqueecclesiarum. Posonii, 1804. 146—152. 1. 5 Csáríki D. 463—465. 1.; Rupp J. 1/2. passim. 6 Petrovich E.: Űj magyar vonatkozású adatok a XV. századból egy római levéltárban. Filológiai Közlöny 16(1970) 158—163. 1. passim. 7 Jubileumi tanulmányok a pécsi egyetem történetéből. I. Szerk.: Csizmadia A. Pécs, 1967. 8 Petrovich £. ; A pécsi egyetem megszüntetése. Évk: JPM 1966. Szerk.: Dankó I. Pécs, 1967. 164., 167. 1. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1975-76) 20-21, p. 75-102. Pécs (Hungária), 1977.