Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Szakály Ferenc: Schreiber Farkas pécsi bíró (1527–1542)

76 SZAKÂLY FERENC és érdeklődésű Oíáhnak mindennek ellenére sincs az iskoláról feljegyeznivalója, úgy azt csakis azzal magyarázhatjuk, hogy csak amúgy felületesen ismerte a várost.

9 A számos templom, a négy koldulórendi kolostor

10 és a látogatott iskola önmagában is a városiasodottság előrehaladott fokáról vall, ugyanúgy, mint a korán kialakult utcahálózat. 1379-ben már emli' tik Pécs Óvár nevű vicusát (negyedét vagy utcáját).

11 Alábbi forrásainkból kiderül, hogy az előkelő polgárok a XVI. század elején az ún. Nagy utcában laktak. Ez az utcanév szerepel az 1554-es török dzsizje-adó összeírásban

12 is, amelynek adatait — lévén, hogy a törökök mit sem változtattak a város korábbi beosztásán — bízvást visszavetíthetjük a török foglalás előtti időkre, a XV. századra és a XVI. század első felére is. A törökök 1554-ben 12 mahalléva (utcák szerint igazodó városnegyedre) tagolva írták össze a mintegy 0,7 km

2-es — középkori viszonylatban óriási — területen fekvő

13 város adófizető lakosságát. 5 mahalle a benne elhelyezkedő templom nevét viseli (kétszer Szent Ferenc, Szent László, Szent Tamás, Szent Mária), a többi közül különösen három árulkodik a város egykori fejlettségéről: a Német utca, amely a török hódítás előtt zárt tömbben itt élt német lakosság emlékét idézi, a Fazekas utca, amely nyilvánvalóan a benne szembetűnően nagy számban dolgozó kézművesektől kapta nevét, és — végül, de nem utolsó sorban a Piac utca, amely a város kereskedelmi centruma lehetett, hiszen 10 adófizetője közül három még 1554-ben is kereskedő foglalkozásra valló nevet viselt (Boltos Benedik, Kalmár Tomás és Benedik diák), kettő pedig iparos volt (Szabó Mihál és Szabó Tamás). A nagy folyóktól viszonylag távol eső, népes város vízellátását úgy oldották meg, hogy a Mecsek oldalán feltörő források és patakok vizét csöveken 9 így vélekedik Petrovich E. is: i. m. 166. L: Pedig Oláh járt Pécsett; maga írja a Hungáriában-. „Contignit plerumque, ut aeris temperies et bona anni tempestas tantam vini vim suppeditet, ut vix reperiantur vino concendo necessaria, quod ego in comitatu de Baronya, dum essem Quinque Ecclesiis, hisce vidi oculis, sed cogantur vasa ad alios usu domesticos preparata in usum vinorum infundendorum convertere et pro vase vacuo alteram vas vino repletum rependere." N. Olahus 30. 1. (Caput XVIII. 6.) 10 Fügedi E. (1972) passim; Ennél több kolduló rendi kolostor csak Budán volt (i. m. 95. 1. összeállítása). 11 Mályusz E. (1953) 161. 1. 12 Káldy-Nagy Gy.: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bpest, 1960. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 103.) 13—14 1.; Alábbi, 1554-es pécsi adataink e forrásból származnak, a forráshely idézésétől az alábbiakban eltekintünk. 13 „Ugyanakkor Bécs falai 592 000 m

2-nyi területet öveznek." Szabó P. Z..- A kétezer éves Pécs. Pécs, (1941). (A Janus Pannonius Társaság könyvtára 18.) 9. 1. illetve csatornákon vezették alá. Ezekből a környező szántóföldek feljavítására is jutott.

14 A polgárházak sorában nem egy szépen rakott kőépület állhatott. Bertalan aranyműves 1482-ben 400 forintért adta el pécsi házát a patacsi pálosoknak

15

; olyan áron, amelyért már a középkorvégi Budán is rangos palotához lehetett jutni, jóllehet a budai árszint — a királyi udvar és az országos főhivatalok vonzása következtében — mindig jóval az országos átlag fölött mozgott.

16 Az átlagár, persze, Pécsett sem a több százas, hanem a száz forint alatti nagyságrendben keresendő, hiszen pl. Nagyváthy Fábián 1504-ben mindössze 50 forintot kapott a gyulai pálosoktól pécsi házáért.

17 Nagyváthy nevének feltűnése egyébként arra utal, hogy Pécsett a környékbeli birtokos nemesség is igyekezett házat szerezni

18

, a nemesek pécsi „bentlakását" egyébként más adatok is tanúsítják.

19 A XV. század végén közfürdő állt a lakosság rendelkezésére

20

, a városban szegénykórház, ispotály

21

, és legalább két patika is működött

22

. A városi tanács — a bíró és az esküdtek — már a XIV. században is bocsátott ki a maga nevében, saját pecsétje alatt

23 okleveleket..

24 A pécsi polgárságnak azonban voltak a communitasnál kisebb szervezetei is,- közülük a Szent Bertalan

25 és a Szűz Mária confraternitas — az utóbbi magyarul „Tharsagcehe" („Társaságcéhe") — működéséről van adatunk.

26 Bár a várost leíró források egyhangúlag dicsérik a környező lejtők bőséges és jó minőségű borát, s már korán — a XV. század első felében — pécsi polgárok környékbeli szántó- és szőlővásárlásairól 14 „Erumpunt et alii ex montis latere fontes, quorum per canales deductione civitas reficitur agro fertilis". N. Oláh. 15. 1. (Caput VIII. 14.); A források „csöveken a városba vezetve azt [a várost] gyógyvizekkel látják el". Istvánfíy M. 180. 1. 15 Rupp J. 1/2. 395. 1. 16 A házárak országos szintjéről összehasonlító adatok: Nyáry A.: A modenai Hyppolit-códexek. Századok 8(1874) 7—9. 1. 17 Rupp J. 1/2. 390. 1. 18 A Nagyváthy-család birtokairól: Csánki D. 555.1. 19 A bécsi egyetemre beiratkozottak között: 1498: nob. Johannes Bolthos és 1516: nob. Mathias Bolthos pécsi lakosok. Die Matrikel der Universität Wien. II/l. Graz—Köln, 1959, 269. és 437. 1. 20 Egy házeladásnál „ab occidentali vero partibus Balneum commune sancti contigue dicuntur vicinari" Iványi В. (1904) 517. 1. nr. 135. 21 Petrovich E.: Pécs középkori kórháza. Évk.: JPM. 1960. 271—274. 1.; Az ispotályok szerepéről, elterjedéséről: Pásztor L. 50—60. 1., különösen 53. 1. 22 1489. Beké A. 11. 1. 23 Wenzel G..- Pécs városának XV-dik századi czímere. Turul 5(1887) 190. 1. és Holub ].: Pécs város pecsétéi. Évk.

: JPM 1958. Szerk.: Dombay J. Pécs, 1959. 137—146. 1. 24 Mályusz E. (1953) 161 1. és Székely Gy. (1956) 351. 1. 25 1489-ben alakult. Beké A. 11. 1. 26 Iványi B. (1904) 504. 1. nr. 98.,- E társulatok társadalmi szerepéről: Pásztor L. 22—50. 1.