Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Szakály Ferenc: Schreiber Farkas pécsi bíró (1527–1542)

94 SZAKÁLY FERENC deti — német nyelvű — szövegben. Takáts Sándor azonban — aki egy más forrás, De Wyss portai orátor jelentése alapján szintén megemlékezik Krusics és titkára szabadon bocsátásáról — Schreiber Farkast ir

12!)

, amiből alighanem teljes joggal következtethetünk arra, hogy az eredetiben „Woügangus Schreibert" vagy „Wolfgang Schreibert" olvasott. Természetesen nagyon is elsietett lenne azt állítani, hogy a „mi" Schreiber Farkasunk és az 1565ben említett Wolí titkár, illetve Schreiber Farkas egy és ugyanazon személy, hiszen a Wolfgang név éppen nem mondható ritkának, a „Schreiber" szó pedig — mint fentebb említettük — lehet a szóban forgó személy tanultságára utaló, minősítő jelző is. Néhány logikai érv azonban kétségkívül az azonosság mellett szól. Egyrészt az, hogy — mint láthattuk — a pécsi Schreiber Farkas a korábbi években nem egyszer töltött már be hasonló hivatalt katonai parancsnokok mellett, s így éppen nem elképzelhetetlen, hogy az 1560-as években Krusics titkáraként szolgált. (Természetesen nem „magyar tolmácsként", hiszen Krusicsnak ilyenre nem volt szüksége.) Másrészt a Konstantinápolyban raboskodó Wolínak, illetve Schreiber Farkasnak közismert és számon tartott személyiségnek kellett lennie, ha a naplóíró érdemesnek tartotta nevét megjegyezni, De Wyss orátor pedig Krusiccsal együtt történt megszabadulását az udvarnak jelenteni. Mindezek a meggondolások, persze, még egyáltalán nem bizonyítják az általunk 1562-ig nyomon követett, illetve az 1565-ben Konstantinápolyban felbukkant Schreiber Farkas azonosságát, mindössze éppen csak nem zárják ki annak lehetőségét. E ponton azonban segítségünkre sietett a véletlen, mint nem ritkán, ezúttal Takáts Sándor közismert pongyolasága formájában. Hidaiet agának, a budai basa tolmácsának és egyben vejének életútját ismertetve — ezt írja: „Egyik csatában elfogta őt Sárközy Mihály s eladta Bebek Györgynek. Mikor Bebek 1562-ben maga is török fogságba esett, hogy a sorsán lendítsen, Hidaiet agát szabadon bocsátotta. Ettől kezdve Hidaiet aga gyakran kimutatta nemzetéhez való vonzalmát. Kitűnő szolgálatokat e tett a mieinknek titkos jelentéseivel és sok magyar rabot szabadított ki. Pécsi Farkas és Krusics János [kiemelés tőlem — Sz. F.], a korponai kapitány neki köszönheti szabadulásukat"

1

'

0

. Majd egy másik tanulmányában így ír erről: „Az 1561. év táján elfogta őt Sárközy és Bebek Györgynek ajándékozta. Mikor Bebek 1562-ben török rabbá esett, Hidaiet agát szabadon bocsátotta. Hidaiet aga hozta haza később a portán raboskodó Krusith Jám Takáts S. (1915) 178. 1. 130 I. m. 76. 1. nőst és Pécsy Farkast fkiemelés tőlem — Sz. F.]"

131

. Az, hogy a Seuper által Wolfnak, Takáts által másutt Schreiber Farkasnak írt, itt pedig Pécsi Farkasnak nevezett rao egy és ugyanazon személy, nem lehet kétséges. Bár Takáts itt nem jelöli meg az általa használt forráshelyet, kétségtelen az is, hogy a Pécsi Farkas névváltozatot csakis valamelyik portai jelentésben vagy egyéb Turcicában olvashatta, hiszen ő nem tudhatta azt, amit mi is csak Nádasdy Tamás egyik elejtett leveléből tudunk, hogy Schreiber Farkas és Pécsi Farkas azonos személy, s így tolla véletlenül aligha botolhatott meg a név leírásakor. Mindennek alapján alighanem teljes joggal bizonyosnak vehetjük, hogy az egykori pécsi bíró volt Krusics János korponai kapitány titkára és az 1565-ös határozottan állítja azt, hogy alighanem úgyszintén el kell hinnünk: Krusiccsal együtt Schreiber is megszabadult a rabságból 1565 őszén. (Ebben, persze, Hidaietnek legfeljebb csak része lehetett, hiszen ő 1565 tavaszától kezdve Bécsben tárgyalt a béke meghosszabbításáról, s csak Krusics visszaindulása után érkezett meg Konstantinápolyba, ahol a szultán mint árulót legott elfogatta és kivégeztette

132

.) Krusics kapitány — s vele együtt nyilvánvalóan titkára is — 1562 márciusának végén esett török fogságba, amikor Balassa János Szécsényt ostromló csapatait Hasszán füleki bég felmentő serege szétverte

133

. Amikor tehát Schreiber Farkas 1562 márciusában levelet intézett Nádasdy Tamáshoz vagy Zrínyi Miklóshoz, Krusics szolgálatában állott. (A korponai kapitány és titkára tehát 1565 októberéig kereken három esztendőt és hat hónapot töltött török rabságban.) A török hódítás előtti utolsó ismert pécsi bíró pályafutását csaknem kereken négy évtizeden keresztül (1527-től 1565-ig) követhetjük nyomon. Életútja két nagyobb szakaszra tagolható: 1543 előttire és 1543 utánira: Schreiber 1543-ig legalább háromízben (1527, 1533, 1542) töltötte be a pécsi városbíró tisztét, s e minőségben mindhárom alkalommal sikerrel képviselte a megbízó közösség, városa érdekeit. Mindeközben két alkalommal (1529, 1541) hervadhatatlan érdemeket szerzett Ferdinánd ügyének 131 Takáts S.: Oroszlán basa. In: A török hódoltság korából. Genius Kiadás, é. n. (Rajzok a török világból IV.) 74. 1. 30. jegyz. ш Takáts S. (1915) 77. 1. 133 Forgách Ferenc szerint a magyarok 1562. márc. 27-én („Sexte igitur Calend. Apriles") szenvedtek vereséget. Ghymesi Forgách Ferenc nagyváradi püspök Magyar históriája, 1540—1572. Forgách Simon és Istvánfi Miklós jegyzéseikkel együtt. Közli: Maier F. Pest, 1866. (Monumenta Hungáriáé Historica II. 16.) 232—233. 1.; A dátum helyes lehet, ami kitűnik abból is, hogy Zrínyi Miklós a Dunántúlon április második felében már reagál a vereség hírére. Csurgó, 1562. ápr. 22. Zrínyi M.—Nádasdy T. Barabás S. (1898) I. 607. 1.; Matunák M. szerint (7. 1.) a csata április 1-én volt.