Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Szakály Ferenc: Schreiber Farkas pécsi bíró (1527–1542)

SCHREIBER FARKAS PÉCSI BÍRÓ 95 aktív szolgálatában, de a két időpont közt megtalálta az együttműködés lehetőségét Szapolyai kormányzatával, azon belül különösképpen Fráter György kincstartóval is (1533 és 1541 között). Szolgálatait — amelyek a megragadhatókon túl sem lehettek csekélyek — mindkét uralkodó kiváltságok sorával jutalmazta (Ferdinánd 1529-ben és 1542-ben, Szapolyai az 1530-as évek végén). Politikai állásfoglalás-változásainak görbéje több hasonlóságot, párhuzamosságot mutat az ugyancsak bor- és marhakereskedelemből meggazdagodott budai magyar patriciátus magatartásával. A budaiak az 1530-as ostrom alkalmával oly híven kitartottak Szapolyai mellett, hogy az uralkodó kollektív nemességgel jutalmazta a város polgárságát, 1541-ben viszont már a legexponáltabb Szapolyai-pártiak is a Ferdinándnak meghódolás mellett döntöttek

134

. A Szapolyai által megnemesített, marhakereskedő-nagyvállalkozó Schreiber szintén 1541-ben jutott arra a felismerésre, hogy ismét Ferdinánd táborában van a helye. (Schreiber 1529. és 1532. közti szilárd Habsburg-pártisága német származása, illetve Szapolyainak a németekkel szemben ellenséges politikája természetes következményeként fogható fel, egyszersmind ezek az okok magyarázzák politikai fordulataiban mutatkozó fáziskésést is.) Az erősen elmagyarosodott, vagy legalábbis gazdasági tevékenységében erősen a magyar polgárság gazdasági mentalitásához hasonult Schreiber példája mindennek következtében általában is példázza, hogyan igyekezett az agrártermékek forgalmazásával foglalkozó Ratificatio et confirmatio privilegiorum civitatis Quinqueecclesiensis prioribus amissis super dica regia Boemie etc., infans Hispaniarum, archidux Austrie, dux Burgundié et Slesie, marchio Moravie, comes Tyrolis ас sacri Romani imperii locum tenens generalis etc. Memorie commendamus tenoré pre134 Kubinyi A. (1973) 209—213. és 228—229. 1. (Buda ,árulói" közt volt az elmagyarosodott német borkereskedő, Drailling Tamás is, akinek pályája így leginkább hasonlítható Schreiberéhez). 135 Szakoly F. (1971) 242—243. 1. 29. jegyzetében idézett irodalom. 136 Ennek szép bizonyítékai találhatók Granasztái Gy. kéziratos disszertációjában: A városi élet keretei a feudáliskori Magyarországon (Kassa társadalma a XVI. század derekán). Vö. még Bálint S. .- Szegedi világ Debrecenben. A debreceni Déri Múzeum évkönyve. 1966—67. Szerk.: Béres A. Debrecen, 1968. 215 — 227. 1.; Uő.: Szeged reneszánsz kori műveltsége. nagykereskedő réteg a két király küzdelmében, a török veszély árnyékában megtalálni a maga helyét, vagyis — ami a lényeg — hogyan igyekezett pártváltoztatások árán is biztosítani tevékenységének folyamatosságát. Annál szokatlanabb útra lépett Schreiber 1543 után. A török elől menekült városi polgárok túlnyomó része ugyanis a peremvidékek szabad királyi városaiban és mezővárosaiban (a leggazdagabbak Nagyszombatban, Kassán, Debrecenben, Váradon stb.) — lehetőleg a hódoltsági részekhez közel — telepedtek le, s általában sikerrel igyekeztek folytatni korábbi kereskedelmi tevékenységüket

135

. Sokuk olyan sikerrel, hogy új lakóhelyén is vezető, hangadó szerepet játszott

136

. Schreiber viszont minden jel szerint szakított korábbi életformájával (ebben esetleg vagyonának elvesztése vagy megcsappanása is közrejátszott), s — mint egyszer már 1532-ben — a Habsburgadminisztráció keretein belül, részben szaktudása, részben pedig (magyar és német mellett esetleg latin) nyelvtudása révén igyekezett érvényesülni. Bár jól számított arra, hogy a bécsi udvarban nem feledkeznek meg érdemeiről, jelentősebb állásban nem sikerült megkapaszkodnia. Az évek folyamán egyre lejjebb és lejjebb csúszott a hivatali ranglétrán, s alighanem anyagi gondjai is gyakorta lehettek

137

. 1543 utáni pályája egyszersmind bizonyság arra is, hogy a polgári származású értelmiségiekre a feudális Magyarországon nem várt fényes karrier, a hivatali ranglétrán középszintnél feljebb nemigen emelkedhettek. sentium significando, quibus expedit, universis, quod tempore felicis coronationis nostre fidelis noster circumspectus Wolffgangus Schreyber alias Kochom, judex civitatis Quinqueecclesiensis in sua ас aliorum universorum civium et inhabitatorum eiusdem civitatis personis et nominibus nostre maiestati exposuerat, qualiter ipsa civitas a temporibus seBpest, 1975. (Humanizmus és reformáció. Szerk.: Klaniczay T. 5.) 92—109. 1. 137 Salm Miklós főkapitány havi fizetése 494 forint volt. Ebből 200 forint asztaltartására volt szánva, a fennmaradt 294 forintból 1 káplánt, 1 titkárt, 1 tolmácsot, 1 főúriért, 2 trombitást, 8 darabontot, 16 lovat és 2 kocsit kellett tartania. Kató S. ; Idegen katonaság Magyarországon I. Ferdinánd uralkodása alatt 1540—1564-ig. Győr, 1908. 54. 1.; 1542-ben Brandenburgi Joachim Buda felszabadítására indított seregében a titkárok és a tolmácsok fizetése 12 forint volt havonként (i. m. 55. 1.), ha tehát Schreiber ennyit kapott Fels és Salm mellett, jövedelme nem sokkal maradt el attól, amit a harmincad-igazgatóságnál ellenőrként kapott. FÜGGELÉK I.