Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Természettudományok - Fazekas Imre: Adatok a Dél-Dunántúl Eupithecini-faunájának elterjedéséhez és fenológiájához (Lep.: Geometridae)

ADATOK DÉL-DUNÁNTÚL EUPITHECINI-FAUNÁJÁNAK ELTERJEDÉSÉHEZ ÉS FENOLÓGIÁJÁHOZ (LEP.: GEOMETRIDAE) FAZEKAS IMRE Abstract (Data to the distribution and phenology of the Eupithecini fauna of Southern Transdanubia, Lepidoptera, Geometridae). Assessing earlier and recent own data with the help of genital preparations, 59 species of Eupithecini are published with locality data. Eupithecia living on oak, pine and juniper are discussed in detail as far as distribution and phenology are concerned. Bevezetés Magyarország Eupithecini-íaunája az utóbbi két évtizedben jelentősen gazdagodott. Nemcsak a klasszikus fajok előkerülésével, hanem az újabban leírt fajok révén hetven fölé emelkedett hazánk területén tenyésző Eupithecini fajok száma. Mindezek ellenére igen hiányos az egyes fajok elterjedésének és fenológiájának ismerete. Jelen munkám, amely főleg adatközlő jellegű első része a Dunántúl és hazánk más tájait feldolgozó kutatásaimnak. Megírásával elsősorban a Magyarország Állatvilága araszolólepke füzeteinek előkészítéséhez kívánok hozzájárulni. Másrészt öszszegezni kívánom az eddigi kutatások eredményeit. Részletes ökológiai és állatföldrajzi elemzés csak a későbbiek során kerülhet előtérbe, mivel a régebbi gyűjtésű fajok lelőhelycéduláin a szűkebb biotóp megjelölés szinte mindenkor elmaradt (pl. Pécs környéke, Kaposvár, stb.). A fajok elterjedési adatainak rögzítése előtt több mint félezer genitalia vizsgálatot végeztem, hiszen még ma is igen nagy bizonytalanság uralkodik a nehezen felismerhető, rokon vagy újabban leírt Ephithecimk identifikálásában. Határozásbeli félreértések megítélésem szerint több hazai gyűjteményben fennállhatnak, ahol genitalia vizsgálatokat egyáltalán nem, vagy csak elvétve végeztek. Erről győzött meg Nattán Miklós hagyatékának megkezdett feldolgozása is, ahol például számos E. goossensiata Mab.-nak határozott példány E. absinthiata Cl.-nek bizonyult. Hasonló problémákkal más gyűjteményekben is találkoztam. Különösen érvényesek a fenti megállapítások a fénycsapdákból kikerülő, kopott törpearaszoló anyagra, s az ebből származó irodalmi közlésekre. Az Eupithecini fajok elterjedésének megállapításánál felhasználtam az eddigi irodalmi közléseket is (Balogh, 1967; Fazekas, 1911; Gyulai—Uherkovich—Varga, 1914; Kováős, 1953, 1956, 1957, 1958; Rézbányai, 1972, 1974; Uherkouich, 1972; Varga, 1964; Vojnits, 1966, 1961, 1969a.b., 1973, 1974). Amennyiben az irodalomban közölt fajok bizonyító példányait a hivatkozott gyűjteményekben nem találtam meg, de ökológiai igényük alapján előfordulásuk nem lehetetlen, a faj lelőhelyét zárójellel jelölöm. Ennek megfelelően a fenológiai táblázatban csak azokat a gyűjtési adatokat rögzítettem, amelyek hitelt érdemlően igazolhatók. Munkám megírásában nagy segítségemre voltak azok a lepidopterológusok, akik adataikat rendelkezésemre bocsájtották: Balogh Imre, dr. Rézbányai László, dr. Uherkouich Ákos, Wettstein János. A gyűjtemények közül az alábbiak szolgáltatták a legtöbb anyagot: budapesti Természettudományi Múzeum Állattára, a pécsi JPM és a Komlói Múzeum. A Komlói Múzeum anyaga kizárólag a szerző és a fénycsapdák gyűjtéséből sz-ármazik. Külön köszönetet mondok dr. Uherkovich Ákosnak, aki kutatásaimat technikai feltételek biztosításával segítette, valamint dr. Rézbányai Lászlónak szakmai tanácsaiért. A gyűjtőhelyek íöldrajzi elhelyezkedése A vizsgált terület a Balaton—Sió—Duna—Dráva és a Zalai-dombvidék közé esik, csupán három lelőhely (Balatonszabadi, Simontornya, Tolna) tartozik a Mezőföldhöz. E területen, amelyet tágabb értelemben Dél-Dunántúlnak is nevezhetünk, 46 lelőhelyről 59 törpearaszoló fajt lehetett eddig kimutatni. A gyűjtőhelyek eloszlása azonban igen egyenlőtlen. Míg a Mecsekben 15 lelőhelyen folytak kutatások, addig a Villányi-hegységben csak két helyen. Viszonylag kedvező az Ormánság és részben a Zselic kutatottsága, de ide sorolhatjuk a Balaton déli partvidékét is. A lelőhelyeket ábrázoló térkép4 J. P. Múzeum Évkönyve, 1976 Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1975-76) 20-21, p. 49-56. Pécs (Hungária), 1977.