Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Művészettörténet - Romváry Ferenc: Csontváry szénrajzai. Adalék Csontváry grafikai munkásságához
286 ROMVÁRY FERENC II. Párizsi emlék (Louvre), 1896 papír, ceruzarajz, 106XH? nim. Alkotói módszeréből adódott, hogy erre a másfél évtizedre egyértelműen datálható szénvázlat nem maradt fenn és a ,nagy önéletírás' alapján korábban már idézett Tátrakép szénvázlata egyedi jelenségnek nevezhető. „Feltehetőleg vázlat nélkül dolgozott, képeit hónapokig tartó koncentrálás alatt úgyszólván fejben megfestette s mikor a vászon megérkezett, igen gyorsan vitelezte ki őket." 19 Csontváry 1910—1913 között nem dolgozott, legalábbis hiteles alkotása nincs ebből az időből. 20 Az ezt követő évek szimbolikus kartonjai, hanyatló szellemének utolsó fellobbanásai halála után kerültek elő műterméből. Nem mindegyik késői vázlat szimbolikája oldható meg, vannak közöttük ugyanis nagyobb kompozíciók részének látszó jelenettöredékek is, összefüggésükből kiragadva azonban titkos értelműek, másrészt pedig e késői rajzokban már sok olyan, a tudatalatti mélyéből feltárt vízió, jelkép is szerepel, amelynek megfelelőjét nem leljük meg a víziók tudatosodását, a saját világkép szerinti értelmezését jelentő feljegyzésekben. 21 Pertorini részletes elemzését adja az Allegorikus jelenetnek, mely kétségkívül talán a legérdekesebb Csontváry kartonok egyike: „Ez a kép sűrítve tartalmazza mindazokat a hasonlatokat, példákat, amelyeket a kor szinte biblikus hangú ostorozásakor a festő leír. Az emberiséget jelképezi valószínűleg az a férfi, aki szarkofágban fekszik és aki mellett felsorakoznak az összes „negatívumok". Az első az elszáradt, életet szimbolizáló fa, amelynek nincs egyetlen életképes hajtása sem. Szinte ellen19 NL. Cs. II.: 243. o. 20 NL. Cs. П.: 237. о. 21 NL. Cs. II.: 237. o.