Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Tüskés Tibor: Adatok Fülep Lajos zengővárkonyi éveihez (Források a XX. századi művészet történetéből)

FÜLEP LAJOS ZENGÖVÁRKONYI ÉVEI 273 egyetem nyomtatott tanrendjei,

42 valamint a kari ülések jegyzőkönyvei

43 bizonyultak. Az egyetem történetét először Szabó Pál írta meg.

44 Könyvében a tanárok irodalmi munkásságát és életrajzi adatait is ismerteti. A Fülep Lajosról szóló kéthasábos cikk nem tartalmaz új adatokat: nyomtatott források alapján készült. A pécsi egyetem elődjét — Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem néven — az első világháború idején, 1916-ban avatták föl Pozsonyban. A bölcsészeti kar jóformán meg sem alakul, amikor bezárják az egyetemet. Az 1919/1920-as tanévet Budapesten kezdi meg az egyetem, majd a közoktatásügyi miniszter döntése a volt pozsonyi egyetem helyéül Pécset jelöli ki. Az elhatározást az országgyűlés 1921. június 16-án iktatja törvénybe. Az első ünnepélyes tanévnyitót 1923. október 24-én tartották Pécsen. Az Erzsébet Tudományegyetemen négy karon folyt az oktatás: az orvosi, a jogi és a bölcsészeti kar Pécsett, az evangélikus hittudományi kar Sopronban működött. Pécsett az egyetemet a reálgimnázium céljaira emelt — majd a világháború idején honvédkórháznak használt — Rákóczi utca 80. szám alatti épületben helyezték el. Igen nehéz tárgyi és anyagi feltételek között kezdődött meg az oktatás. Csak a jogi kar számára épített új épületszárny elkészülte után javult valamit a helyzet. A — teljes nevén: — bölcsészet-, nyelvés történettudományi karon például az 1936/37-es tanévben kilenc intézet (később nevezik csak így: tanszék) működik. A bölcsészeti kar — különösen a mai viszonyokhoz mérve — igen kis intézmény volt. A hallgatók száma a karon 150—200 között mozgott. Ehhez képest elég magas volt a tanári és tudományos segédszemélyzet száma pl. : az 1931/32-es tanévben huszonheten voltak. Az egyetem léte, pécsi működése többször veszélyben forgott. A 20-as évek végén, a 30-as évek elején a gazdasági válság, a különféle takarékossági törekvések kapcsán föl-fölröppen az egyetem megszüntetésének terve. A város viszont ragaszkodik az egyetemhez, anyagi áldozatokat hoz érdekében. A pécsi sajtóban többen — pl. Sásdi Sándor, Tatay Sándor — szót emelnek a bölcsészeti kar és az egyetem mellett.

45 A két háború közti évek politikai, társadalmi és szellemi mozgalmai természetesen nyomot hagytak a pécsi egyetem életében. Pl. 1931-ben jobb42 A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje .. . A Pécsi Egyetemi Könyvtár tulajdonában. 43 Baranya megyei Levéltár tulajdonában. 44 Dr. Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940. 45 S[ásdi]. S[ándor). •. Az egyetem megszüntetése nemcsak kulturális szempontból volna katasztrofális, de teljesen tönkretenné Pécs iparát és kereskedelmét. Pécsi Napló. 1932. febr. 28. — Tatay Sándor-. A déldunántúli elnémetesedés és a bölcsészkar helyzete. Pécsi Napló. 1933. okt. 29. oldali tüntető egyetemi hallgatók beverték a Pécsi Napló szerkesztőségének és nyomdahelyiségeinek ablakait, ugyanekkor antiszemita zavargások voltak az egyetemi könyvtárban is.

46 1933-ban viszont baloldali egyetemi hallgatók és bányászok pere kezdődött.

47 (A per egyik vádlottja volt Haraszti István orvostanhallgató, aki 1932-ben Dunántúli Helikon címmel irodalmi lapot indított Pécsett.) Ugyanekkor hagyta ott a pécsi bölcsészkart Borates (Bruder) Ernő, a fiatalon, 1943-ban mártírhalált halt költő, aki távozását egy kéziratos följegyzésében ,,az egyetem kicsinyességeinek és laposságának reakciója"-ként értelmezi.

48 A bölcsészeti kar tanárai — a kari ülések jegyzőkönyveiből kiolvasható — általában mentek maradtak a szélsőséges nacionalista, soviniszta, antiszemita eszméktől. A professzorok az egyetem autonómiájára hivatkozva szót emeltek a militarista szellem térhódítása ellen, halogatták az irredenta Hiszekegy elmondásának bevezetését, kibúvót kerestek a zsidótörvény alkalmazására és végrehajtására.

49 A pécsi bölcsészkar utolsó, már csonka tanévét 1940 őszén nyitották meg. A német fasizmus Pécset a Schwäbische Türkei jövendő kulturális központjának szemelte ki. A németbarát politikai törekvések hatására a kormány a pécsi egyetem bölcsészeti karának működését rendeleti úton 1940. novenber 6-tól „ideiglenesen" megszüntette, illetve a tanárokat Szegedre és Kolozsvárra helyezte át. A pécsi bölcsészeti kar története ekkor véget ért. Köztudott, hogy Fülep Lajost a Károlyi-kormány juttatta először egyetemi katedrához Budapesten. Ezt a kinevezést a Magyar Tanácsköztársaság kormánya is megerősítette. A pécsi egyetem munkájába való bevonását Halasy-Nagy József szorgalmazta, aki ekkor már évek óta az egyetem professzora és a filozófiai intézet vezetője. Kapcsolatuk régebbi keletű. Nietzsche A tragédia eredete című munkáját, melyet Fülep Lajos fordított és látott el bevezető tanulmánnyal, Halasy-Nagy 1910-ben ismerteti a Budapesti Szemlében. (1934ben viszont Fülep ír kritikát a Nyugatban HcuosyNagy A íilozótia kis tükre című könyvéről.) Fülep neve először 1930. október 22-én bukkant fel a kari ülések jegyzőkönyveiben: „Elnök felkérésére dr. Nagy Józsii ny. r. tanár a Kar elé terjeszti előzetes jelentését dr. Fülep 46 Pécsi Napló. 1931. febr. 26. — Dunántúl. 1931. febr. 26.,- 27. 47 Haraszti István visszaemlékezése magnetofonszalagon (M. Pásztor József fölvétele) a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában. 48 „A haza itt a vesztes". Barátos Endre válogatott versei. Az életrajzot írta és a verseket válogatta Kellner Bernát. Kaposvár. 1975. 4. p. 49 Dr. Babies Andrásné szóbeli közlése. 1975. okt. 11. 18 J. P. Múzeum Évkönyve, 1976