Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Tüskés Tibor: Adatok Fülep Lajos zengővárkonyi éveihez (Források a XX. századi művészet történetéből)

FÜLEP LÄJOS ZENGŐVÁRKONYI ÉVEI 271 A vármegyeháza dísztermében tartott felolvasó ülést Surányi Miklós nyitotta meg. A műsorbán Fülep előtt Koltay-Kästner Jenő Humanizmus és régi magyar irodalom címmel értekezett és Illyés Gyula olvasta föl verseit. (Mint egy évvel korábban, Illyés most: is meglátogatta Fülepet Zengővárkonyban.) Fülep előadása után a regénypályázat eredményéről Várkonyi Nándor beszámolóját Fitz József olvasta föl és Villányi Andor mutatta be novelláját. A korabeli pécsi újságok közül a Pécsi Napló rövid híradása

30 az estről Fülep előadásának későbbi részletes ismertetését ígérte, de ennek nyomát nem találni meg a lapban. A Dunántúl tudósítója a következőket írta: „Fülep Lajos dr. rendes tag azzal vezette be előadását, hogy a Szent Ferenctől Lawrence-ig cím csak keret, amelyben emberek, idők, eszmék húzódnak meg. Szent Ferencnek nagysága, ereje hitének és meggyőződésének biztonságában van. Ennek az erőt sugárzó léleknek hatásaként divat támadt, de nem az életben, hanem a szalonok társalgásában, pedig Szent Ferenc eszméihez elengedhetetlenül hozzátartozik Szent Ferenc élete . . ." Fülep — az újság szerint — később a világot fenyegető szellemi-lelki válságról beszélt. „Ez a válság az oka, hogy ma nincsenek monumentális alkotások, nincs átfogó eszmei közösség, nincsenek drámák, eposzok." A tudósítás így fejeződik be: „Az előadó nagy hatást keltett, fejtegetéseit az idő rövidsége miatt nem volt képes teljesen kibontani, de így is elmélyülő, sokoldalú tanulmányt nyújtott .. ."31 Lovász Pál emlékezete így őrizte meg Fülep szereplését: „Az előadókkal ez elkalommal és minden más esetben is előre megállapodtunk előadásunk időtartamában. Fülep jegyzet nélkül, szabadon adott elő. Anyagával nem tudott fél óra alatt végezni, kétszer, majd harmadszor is meghosszabbítást kért az elnöklő Surányi Miklóstól. Ekkor Surányi mosolyogva azt mondta: ,Forduljunk a kedves vendégeinkhez...' A hallgatóság tapssal kérte az előadás folytatását."

32 Fülep és a Janus Pannonius Társaság, illetve Fülep és a Pécsett élő írók kapcsolatára vet fényt, hogy amikor Lovász Pál Vándorút című, 1942-ben megjelent verseskötetét eljuttatta Fülepnek, ezeket a sorokat írta válaszul az ormánsági szökröny képével díszített levelezőlapján: „Kedves Barátom! Hálásan köszönöm a rám gondolást s a szép ajándék meglepetést. Mert az, — nem követhettem alakulásodat, s most egyszerre látom, hogy itt stílus született meg kezed aíaH. Egyre növekvő érdeklődéssel olvastam végig a könyvet s 30 Pécsi Napló. 1932. jún. 11. 31 Dunántúl. 1932. jún. 11. 32 Lovász Pál hozzám írt levele. 1975. mára 22. a képek mögött külön öröm volt a stílus alkatának mintázódását látni. Remélve és óhajtva, hogy mielőbb megszoríthatom érte a kezed, szeretettel köszönt Fülep Lajos Zvárkony 942. V. 20."^ Lovász Pál még а következőkre emlékszik viszsza: „Alkalmam volt Fülep Lajossal nemcsak irodalomról, hanem más dolgokról is elbeszélgetni. Többször ebédeltünk, vacsoráztunk Fischer Béláéknál (Fischer a Janus Pannonius Társaság elnöke volt], s a Janus-vacsorák alkalmával is beszélgethettünk. Rendkívüli műveltségű, óriási tudású ember volt. A vele való találkozások egyre nagyobb tiszteletet ébresztettek bennem. Udvarias volt, figyelmes, közvetlen. Szívesen, lelkesen beszélt. Zseniális, modern igehirdetőt láttam benne. Minden újszerűen hatott, amire rávilágított. Az eseményeket, jelenségeket olyan oldalukról tudta megmutatni, amelyeket más ember szeme nem látott meg .. ,"

34 Amikor a Janus Pannonius Társaság a felszabadulás után Batsányi Társaság néven újjáalakult, az 1945. november 18-i ülésen — az újság híradása szerint — Fülep Lajosi ismét a rendes tagok sorába választották.

35 Annak ellenére, hogy Fülep mind a Janus Pannonius, mind a Batsányi Társaságnak tagja volt, e társaságok kiadásában 1941-től 1948-ig megjelenő Sorosunk című folyóiratban nem jelent meg egyetlen írása. Amikor Várkonyi Nándort, a Sorsunk szerkesztőjét nem sokkal halála előtt efelől megkérdeztem, a következőket válaszolta: „Fülep Lajossal nem volt kapcsolatom. Amikor Várkonyból bejött Pécsre, a felsőbb körökkel [ezen nyilván kollégáit, az egyetem tanárait értette Várkonyi] érintkezett. A Sorsunk nem közölte írásait. Ritkán megszólaló ember volt. Féltem tőle, hogy ha kéziratot kérek, egy ménkű hosszú írást ad, ami kiszorít mindent a lapból. így aztán kimaradt a Sorsunkból.

36 Fülep kapcsolatot tartott a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságával. Az 1926-ban megalakult társaság a városban és a megyében élő képzőművészeket és műpártolókat tömörítette. A kiállítások rendezése mellett céljai közé tartozott — többek között — művészeti tárgyú előadások szervezése is. „Az érdeklődésre számot tartható témák előadói a szakma legjobb ismerői voltak" — írja Hárs Éva. (A pécsi képzőművészet kistükre. Pécs, 1973. 40. p.) Pécsett a társaság rendezésében például már 1936-ban előadás hangzott el Csontváry Kosztka Tivadar művészetéről. 33 A levelezőlap Lovász Pál tulajdonában. 34 Lovász Pál hozzám írt levele. 1975. mára 22. 35 Dunántúl. 1945. nov. 20. 3(3 Várkonyi Nándor szóbeli közlése. 1975. jan. 23.