Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Tüskés Tibor: Adatok Fülep Lajos zengővárkonyi éveihez (Források a XX. századi művészet történetéből)

FÜLEP LAJOS ZENGŐVÁRKONYI ÉVEI 269 Mindig a nép s a kisemberek barátja voltam. — tudják meg, hogy amikor magukért kell harcolni, én mindig ott vagy ob. az első sorban. Dr. Fülep Lajos Zengővárkony, 934. IV. 22." (A levél címzettje később golyóstollal az alábbi sorokat írta a papírra: „A fent leírt összes és egész értelmét Helyesnek és igaznak találtam, és meggyőződésem szerint az egész csak íélreértés volt. . . egyébként minden téren a zengővárkonyi ref. egyház népe dr. Fülep Lajos volt lelkészünknek örökös tisztelettel tartozik. Örökös tisztelettel. Zengővárkony Bíró Sándor")

21 Fülep várkonyi évei alatt nemcsak az ország, hanem a megye szellemi vérkeringésében is benbe élt. A vele való személyes beszélgetésből tudom: Dombay Jánost segítette a zengővárkonyi ásatások elindításában; támogatta Berze Nagy János néprajzkutató munkáját, a Baranyai magyar néphagyományok (Pécs, 1940) megjelenését. Közreműködött Kiss Géza néprajzi gyűjtésének elrendezésében, az Ormányság című monográfia kiadásában. Erről könyve előszavában Kiss Géza így ír: „Nagy hálával tartozom Fülep Lajosnak, akinek segítsége és sok ponton irányítása nélkül ez a könyv sohse látott volna napvilágot."

22 Pécsről számos látogató kereste föl. Járt nála az újságíró Sásdi Sándor, aki egyik 1938-as cikkében „Fülep Lajos tanár úr, akit mindennél többre tartok" mondatát idézi, amit „a zengővárkonyi virágos réten" hallott tőle.

23 Rendszeres látogatója volt Martyn Ferenc; Weöres Sándort is egy alkalommal ő vitte el Várkonyba. Gyakran fölkeresték a pécsi egyetem tanárai: Csekey István, Halasy-Nagy Józseí,^ Kerényi Károly, Koltay-Kastner Jenő,^ Tolnai Vilmos. Tolnai Vilmos leánya, dr. Tolnay Margit elmondta, hogy Fülep és felesége gyakran látogatták meg őket Pécsett, s ők is, édesapja, édesanyja és ő maga sokszor utaztak ki Zengővárkonyba. Fülepék sokszor az éjszakát is náluk töltötték. Volt alkalmuk egymást megismerni. A zengővárkonyi otthon külsőségeiből a legmaradandóbb emlék: Fülepnek a különleges rekeszekbe gyűjtött hatalmas könyvtára, és a gyönyörű hímestojás gyűjteménye. „Fülep nagyon szeretett édesapámmal — emlékszik vissza Tolnay Margit — órák hosszat beszélget21 A kéziratos levél tulajdonomban van. 22 Kiss Géza: Ormányság. Bp. 1937. 23 Sásdi Sándor: Heti notesz. Pécsi Napló. 1938. máj. 29. 24 Nevét 1932-ben változtatta Nagy Józsefről HalasyNagy Józsefre. 25 Nevét 1935-ben változtatta Kastner Jenőről KoltayKastner Jenőre. ni. Mi akkor nők, hárman: Fülepné, édesanyám és én a másik szobában beszélgettünk. Édesapámnak örömet szereztek a Füleppel töltött órák. Ők kölcsönösen nagyon megértették, szerették egymást."

26 Külön kell szólni Fülep és a Janus Pannonius Társaság kapcsolatáról. Lovász Pál, a társaság titkára, majd főtitkára elmondta: „Emlékezetem szerint 1931-ben ismertem meg őt. A Janus Pannonius Társaság megalakulását előkészítő bizottság nevében ekkor küldtük ki levelünket, melyben a kiválasztott személyekkel közöltük, hogy a rendes tagok sorába való megválasztásukat javasolni kívánjuk, s kérjük, hogy a tagságot fogadják el. A felkérő levelet én is aláírtam. Ezért keresett fel engem a hivatalomban [az Országos Társadalombiztosító Intézet pécsi fiókjánál, amelynek ekkor Lovász igazgatója volt]. írásbeli válaszát megismételve szóban is közölte, hogy a tagságot örömmel elfogadja. Az alakuló társaság céljáról, irányáról hosszan elbeszélgettünk. Ezután sokszor találkoztunk, legtöbbször a felolvasó ülések alkalmával."

27 Az 1931. június 10-i alakuló közgyűlés — melyen egyébként Babiüs Mihály és társaságában Illyés Gyula is részt vett — Fülep Lajost nemcsak a rendes tagok sorába, hanem a tíz tagú választmány — a társaság intéző szerve — tagjai közé is beválasztotta. Fülep a választmány ülésein is rendszeresen megjelent. Amikor az induló társaság 2000 pengős országos regénypályázatot hirdetett. Fülepet az öt tagú bíráló bizottság tagjának jelölték. (További tagok voltak: Birkás Géza, Fitz Józseí, Tolnai Vilmos és Várkonyi Nándor.) A pályázatra tizennyolc munka érkezett. A díjat nem adták ki, csupán két művet ítéltek dicséretre méltónak. Fülep a kériratokat folyamatosan — öt részletben — kapta kézhez, s a pályamúvekről tömör — láthatóan fogyó kedvvel, mert egyre kisebb papíron, egyre szűkszavúbb — írásbeli véleményt mondott. Megjegyzései tartalmi és formai kérdésekre egyaránt kiterjedtek. Főként a hazafiaskodó szólamokat és a nyelvi, stiláris pongyolaságot tette szóvá.

28 1. Cím: „Kuchsteinhoff György" Jelige: „Nem mindig az arany boldogít." Dilettáns írás. írni nem tud. Alakokat lábra állítani és láttatni nem tud. A szép lányt ilyen módon írja le: „arca... mint az alabásíromra ejtett rózsa." Ilyen fejezet-címei vannak: „Ez legyen hát egy lakodalom." A szavak jelentésével sincs 26 Lovász Pál hozzám írt levele. 1975. mára 22. 27 Lovács Pál hozzám írt levele. 1975. már с 22. 28 Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti Osztálya. 11/1972. A Janus Pannonius Társaság iratai.