Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Tüskés Tibor: Adatok Fülep Lajos zengővárkonyi éveihez (Források a XX. századi művészet történetéből)

FÜLEP LAJOS ZENGŐVÁRKONYI ÉVEI 269 Mindig a nép s a kisemberek barátja voltam. — tudják meg, hogy amikor magukért kell harcolni, én mindig ott vagy ob. az első sorban. Dr. Fülep Lajos Zengővárkony, 934. IV. 22." (A levél címzettje később golyóstollal az aláb­bi sorokat írta a papírra: „A fent leírt összes és egész értelmét Helyes­nek és igaznak találtam, és meggyőződésem sze­rint az egész csak íélreértés volt. . . egyébként minden téren a zengővárkonyi ref. egyház népe dr. Fülep Lajos volt lelkészünknek örökös tiszte­lettel tartozik. Örökös tisztelettel. Zengővárkony Bíró Sándor") 21 Fülep várkonyi évei alatt nemcsak az ország, hanem a megye szellemi vérkeringésében is ben­be élt. A vele való személyes beszélgetésből tu­dom: Dombay Jánost segítette a zengővárkonyi ásatások elindításában; támogatta Berze Nagy Já­nos néprajzkutató munkáját, a Baranyai magyar néphagyományok (Pécs, 1940) megjelenését. Köz­reműködött Kiss Géza néprajzi gyűjtésének elren­dezésében, az Ormányság című monográfia kiadásá­ban. Erről könyve előszavában Kiss Géza így ír: „Nagy hálával tartozom Fülep Lajosnak, akinek segítsége és sok ponton irányítása nélkül ez a könyv sohse látott volna napvilágot." 22 Pécsről számos látogató kereste föl. Járt nála az újságíró Sásdi Sándor, aki egyik 1938-as cik­kében „Fülep Lajos tanár úr, akit mindennél többre tartok" mondatát idézi, amit „a zengővár­konyi virágos réten" hallott tőle. 23 Rendszeres lá­togatója volt Martyn Ferenc; Weöres Sándort is egy alkalommal ő vitte el Várkonyba. Gyakran fölkeresték a pécsi egyetem tanárai: Csekey Ist­ván, Halasy-Nagy Józseí,^ Kerényi Károly, Kol­tay-Kastner Jenő,^ Tolnai Vilmos. Tolnai Vilmos leánya, dr. Tolnay Margit elmondta, hogy Fülep és felesége gyakran látogatták meg őket Pécsett, s ők is, édesapja, édesanyja és ő maga sokszor utaztak ki Zengővárkonyba. Fülepék sokszor az éjszakát is náluk töltötték. Volt alkalmuk egy­mást megismerni. A zengővárkonyi otthon külső­ségeiből a legmaradandóbb emlék: Fülepnek a különleges rekeszekbe gyűjtött hatalmas könyv­tára, és a gyönyörű hímestojás gyűjteménye. „Fü­lep nagyon szeretett édesapámmal — emlékszik vissza Tolnay Margit — órák hosszat beszélget­21 A kéziratos levél tulajdonomban van. 22 Kiss Géza: Ormányság. Bp. 1937. 23 Sásdi Sándor: Heti notesz. Pécsi Napló. 1938. máj. 29. 24 Nevét 1932-ben változtatta Nagy Józsefről Halasy­Nagy Józsefre. 25 Nevét 1935-ben változtatta Kastner Jenőről Koltay­Kastner Jenőre. ni. Mi akkor nők, hárman: Fülepné, édesanyám és én a másik szobában beszélgettünk. Édesapám­nak örömet szereztek a Füleppel töltött órák. Ők kölcsönösen nagyon megértették, szerették egy­mást." 26 Külön kell szólni Fülep és a Janus Pannonius Társaság kapcsolatáról. Lovász Pál, a társaság tit­kára, majd főtitkára elmondta: „Emlékezetem szerint 1931-ben ismertem meg őt. A Janus Pan­nonius Társaság megalakulását előkészítő bizott­ság nevében ekkor küldtük ki levelünket, mely­ben a kiválasztott személyekkel közöltük, hogy a rendes tagok sorába való megválasztásukat ja­vasolni kívánjuk, s kérjük, hogy a tagságot fo­gadják el. A felkérő levelet én is aláírtam. Ezért keresett fel engem a hivatalomban [az Országos Társadalombiztosító Intézet pécsi fiókjánál, amely­nek ekkor Lovász igazgatója volt]. írásbeli vála­szát megismételve szóban is közölte, hogy a tag­ságot örömmel elfogadja. Az alakuló társaság cél­járól, irányáról hosszan elbeszélgettünk. Ezután sokszor találkoztunk, legtöbbször a felolvasó ülé­sek alkalmával." 27 Az 1931. június 10-i alakuló közgyűlés — me­lyen egyébként Babiüs Mihály és társaságában Illyés Gyula is részt vett — Fülep Lajost nem­csak a rendes tagok sorába, hanem a tíz tagú választmány — a társaság intéző szerve — tag­jai közé is beválasztotta. Fülep a választmány ülésein is rendszeresen megjelent. Amikor az in­duló társaság 2000 pengős országos regénypályá­zatot hirdetett. Fülepet az öt tagú bíráló bizott­ság tagjának jelölték. (További tagok voltak: Bir­kás Géza, Fitz Józseí, Tolnai Vilmos és Várkonyi Nándor.) A pályázatra tizennyolc munka érkezett. A díjat nem adták ki, csupán két művet ítéltek dicséretre méltónak. Fülep a kériratokat folyamatosan — öt részlet­ben — kapta kézhez, s a pályamúvekről tömör — láthatóan fogyó kedvvel, mert egyre kisebb papíron, egyre szűkszavúbb — írásbeli véleményt mondott. Megjegyzései tartalmi és formai kérdé­sekre egyaránt kiterjedtek. Főként a hazafiasko­dó szólamokat és a nyelvi, stiláris pongyolaságot tette szóvá. 28 1. Cím: „Kuchsteinhoff György" Jelige: „Nem mindig az arany boldogít." Dilettáns írás. írni nem tud. Alakokat lábra ál­lítani és láttatni nem tud. A szép lányt ilyen mó­don írja le: „arca... mint az alabásíromra ejtett rózsa." Ilyen fejezet-címei vannak: „Ez legyen hát egy lakodalom." A szavak jelentésével sincs 26 Lovász Pál hozzám írt levele. 1975. mára 22. 27 Lovács Pál hozzám írt levele. 1975. már с 22. 28 Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti Osztálya. 11/1972. A Janus Pannonius Társaság iratai.

Next

/
Thumbnails
Contents