Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Tóth Antal: A művészeti élet szervezeti keretei

254 TÓTH ANTAL maguk és családtagjaik részére (ez különösen Budapesten jelentős), vásárlásoknál árengedményt, kiadványaikból tiszteletpéldányt. Valamennyi társulat évenként tárgysorsjátékot rendez. Ezeken műtárgyakat sorsolnak ki pártoló tagjaik között.

22 Az egyesületek ilyen irányú fáradozásai teljesen nyilvánvalóan a műgyűjtési kedv felébresztését célozzák. Egészen sajátos programot hirdet — szinte üzleti ajánlatot tesz — a Munkácsy Céh. Ajánlata úgy szól, hogy az egyesület „műgyűjtői kötelezik magukat, hogy három éven át az aláírt összeg erejéig vagy ezen felül a Céh kiállításain vásárolnak. A tiszta jövedelemből a Céh műtárgyakat vásárol és azokat kisorsolja a (pártoló — szerző) tagjai közt."

23 Alapelvük tehát, hogy tisztes üzleti értelemben garantálják a minőséget és ezzel a biztos pénzbefektetést a gyűjtőtársadalomnak. Példájuk lemeztelenítetten, nemes kulturális célok hangoztatása nélkül világít rá a művészeti szervezetek társadalmilag hasznos és szükséges tevékenységének gazdasági mozgatórugóira. Megvizsgálandó, hogy az említett példákon kívül mire fordítják a társaságok a bevételeiket. Természetesen a művészek szociális helyzetének javítására, a művészi teljesítmény jutalmazására. Ez is különféle formában történik. A leggyakoribb, hogy társulati díjakat alapítanak. A Szinyei Merse Pál Társaság háromféle díjat adományoz évente. A legkomolyabb erkölcsi elismerésnek a Szinyei jutalom számít, melyet pályájuk derekán tartó, képességeiket bizonyító és egyenletesen emelkedő színvonalú festői teljesítményt nyújtó művészeknek ítélik oda. A jánoshalmi Nemes Marcell-féle alapítvány Szinyei Merse Pál tájképfestészeti díjat kifejezetten fiatal művésznek, egyetlen kiemelkedő kvalitású művéért juttatják. Ezzel a díjjal éppen névadójuk Szinyei derékba tört festői pályájának megismétlődését kívánják megelőzni. A harmadik kitüntetése a Társaságnak a Zichy Mihályról elnevezett grafikai díj, amelyet egy-egy remekbe sikerült rajz, ill. grafikai lap jutalmazására adnak ki.

24 22 Képzőművészet 1930. 196. 1. A Munkácsy Céh hangversenyekre is ingyenes belépést biztosít tagjainak (Helyszínt és korlátozó feltételeket nem közölnek. A kiállítási kedvezmény valamennyi budapesti kiállításra érvényes. JPM Képzőművészeti Adattár 619. 2— 73. sz. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat felhívása. JPM Képzőművészeti Adattár 1149—73. sz. 23 Lyka Károly i. m. 95. 1. Magyar Művészet 1929. 432. 1. 24 Meg kell említenünk még a csupán erkölcsi elismerést jelentő, a fiatal művészek bemutatására rendszeresített Tavaszi Szalon kiállításán adományozott kitüntető és dicsérő elismerést. A Szinyei Társaság anyagi erejét és az egész magyar művészeti életre kiható tevékenységét jellemzi, hogy díjaikat nem saját társaságuk, hanem — alapszabályaik értelmében — szervezetükhöz nem tartozó művészeknek adományozták. A nagy művészeti szervezetek a Szinyei Társaságéhoz hasonló rendszerrel alapítják díjaikat és adományozzák művészeti felfogásuknak legjobban megfelelő alkotóknak.

25 A kisebb társulások sem kívánnak elmaradni a nagyobbak mögött, átveszik példájukat és maguk is díjakat alapítanak. Tipikus példa, hogy a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága 1929-ben Weber Xavér Ferenc díjat alapít, 1930-ban gondozója lesz a városi alapítású „Pécs szabad királyi város közönségének díja" elnevezésű díjnak, 1933-tól pedig elismerő okleveleket oszt ki kiállításain — természetesen szerényebb művészi érdemek jutalmazására és szerény összeggel.

26 A művészeti szervezetek tagjaikkal vagy az egész művésztársadalommal szemben vállalt kötelezettségeiket tehát erkölcsi és szociális tekintetben jelentős díjazás formájában elégítik ki. E díjak kezelése, ezekkel a művészeti élet jó értelmű befolyásolása, a művészek méltatása egyik fontos funkciója a szervezeteknek.

27 A művésztagok szociális helyzetének javítására irányuló intézkedésekkel is gyakran találkozunk. Az alkalmi segélyeknél biztosabb támogatási formát keres a Magyar Képzőművészek Egyesülete, amikor 1930-ban segély- és nyugdíjalap megteremtését kezdi szervezni és létesít erre egy bizottságot.

28 A művésztelepi társaságok különleges funkciója a telepek fenntartása, ezzel a műhelymunka feltételeinek, gyakran a művészek lakóhelyének bizto25 A Magyar Képzőművészek Egyesülete 1930-ban egyesületi aranyérem alapításával tetézi a rendszert. Képzőművészet 1930. 151. 1. 20 JPM Képzőművészeti Adattár 1149—73/6. sz. 27 Díj-díjra halmozódik a korszakban. A társulatok anyagi erejét meghaladó díjazásokra az alapítványok adnak lehetőséget. Ilyen alapítványi díjak — súlypontozás és teljességre törekvés nélkül: Tolnai Simon díj, gr. Eszterházy Miklós díj, özv. Grünwald Vilmosné díja, báró Harkányi Frigyes díj, Beretvás Hugó díj, Konstantin Frida díj, Ernst Endre díja, Barta Károly díja, lombosi László Fülöp-féle 500 pengős díj, a Kéve 100 pengős díja, a Főváros 800 pengős díja, Balló Ede képzőművészeti alapítvány, Balló Ede alapítvány, Balló Ede utazási segély stb. Kizárólag főiskolai hallgatóknak: Lord Rothermere díjai (350, 100, 50 pengősek). A Műcsarnokban kiosztásra kerülő díjak: a Képzőművészeti Társulat nagydíja, Ráth György díj, Wolfner Gyula díj, Vásárpénztár Rt. „Pállik Béla" díja, Jankó János díj. Halmos Izor életképdíj. Halmos Izar kisplasztikád díj, a lipótvárosi Kaszinó díja, a Képzőművészeti Társulat építészeti nagydíja. Mellettük ugyanilyen elnevezéssel kitüntető elismerések, 28 Képzőművészet 1930. 128. 1. Jövedelemforrásaikat is számba veszik, s gyarapításukra azt javasolják, hogy az egyesület tulajdonát képező 800 db műtárgy értékesítésére „írjanak át az illetékes hatóságokhoz, a különböző sport, autó és lóverseny stb. díjainak ebből a képzőművészeti anyagból való beszerzése tárgyában és keressék meg a Honvédelmi Minisztériumot az egyes ezredtulajdonosok arcképeinek megfestése ügyében."