Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Tóth Antal: A művészeti élet szervezeti keretei

A MŰVÉSZETI ÉLET SZERVEZETI KERETEI 253 zetek az ország központjában, Budapesten jönnek létre. A kiállító szervezetek egyirányú tevékenységével ellentétben a művészeti szervezetek nagyobb része többirányú és összetett tevékenységet fejt ki. A művészeti egyesület mint szervezeti, jogi és anyagi tekintetben körülhatárolt, törvénybe foglalt szabályok szerint működő intézmény a joggyakorlat szerint jogi személy. Mint ilyen hathatósabban és eredményesebben tudja képviselni a szervezetéhez tartozók, a tagság művészeti, anyagi és természetesen jogi érdekeit, intézni ilyen irányú ügyeit, úgy a magánszemélyekkel, mint társadalmi és más szakmai szervekkel, hivatalokkal szemben, mint a magánszemélyeknek minősülő egyén. A művészeti egyesületek jelentőségét éppen abban látjuk, hogy olyan jogi státust ad a tagjaínak, amilyent egyénenkint megszerezni nem tudnának; ezzel a joggal a művészek és a művészet érdekeinek védelmét szolgálják, társadalmi, szakmai és anyagi érvényesülését biztosítják, a művészi munka és fejlődés lehetőségeit teremtik meg, ill. növelik. Az 1920-as évek bonyolult és nehezen áttekinthető helyzetében az elemi megélhetési gondoktól a magasrendű művészeti kérdésekig rákényszerülnek a művészek, hogy körülményeiknek való egyéni kiszolgáltatottságukat a társulatok nyújtotta viszonylagos biztonsággal és védettséggel ellensúlyozzák. A szó jogi értelmében is érdekvédelem céljára alakul a Magyar Rajzolóművészek Egyesülete. Az illusztrációval foglalkozó művészek érdekképviseletét látja el a lap- és könyvkiadókkal szemben, de a Magyar Arcképfestők Társaságának célkitűzéséből is kiviláglik, nem csak szakmai probléma, hogy egyesíteni kívánja „mindazokat a művészeket, akik az arcképfestést művészi fokon művelik, gátat vetni az arcképfestést egyre jobban fenyegető dilettantizmusnak."

17 A Magyar Alkotóművésznők Egyesülete meg szeretné szüntetni a festőnőkkel szemben tanúsított előítéleteket, s arra törekszik, hogy az előítéletek keletkezéséért nagyrészt felelős giccsfestőnők népes táborát kiszorítsa a kiállításokról. Ilyen és ehhez hasonló példákat vég nélkül lehetne idézni, de áttételesen a művészi hitel védelmében, a konzervatív és az új művészet képviselői között zajló küzdelemben is fontos szerepet játszanak a művészeti szervezetek. A képzőművészet művelése anyagi fedezetet igényel. A művészeti egyesületek komoly munkát fejtenek ki annak érdekében, hogy működésük anyagi feltételeit előteremtsék. A szervezetek e téren önerejükre, üzleti ügyességükre, esetenként állami szubvencióra, vidéken megyei városi támogatásra, művészetszeretők adományaira vannak utalva. Tagdíjat szednek, bár a tagdíj összege, jelképes, gyakran „természetben" műtárggyal egyenlítik ki a tagok, de éves viszonylatban mégis futja belőle egy17 Magyar Művészet 1929. 643—644. 1. egy katalógus vagy egyéb kiadvány előállítási költségére. Társulati kiállításon eladott képek után százalékot fizet a kép alkotója saját pénztáruknak. Az egyénenklnt összeadott pénz a kollektíva — alkalmanként segélyként a közösség egy-egy művésztagja — javára szolgál.

18 A társulatok tőkéje tehát függ a tagok létszámától. A múvésztagok száma azonban, bármilyen kiterjedt is ekkor a művésztársadalom, csak korlátolt mértékben növelhető. Ezt úgy hidalják át, hogy pártoló tagságot szerveznek, s számát — lehetőség szerint — nagyra növelik. Intézményesítik tehát a művészet javát szolgáló közadakozást. Ahol a szervezet kisebb, ott közvetlenül bekapcsolják testébe a pártoló tagságot, ahol nagyobb ott külön erre a célra rendelt szervezetet hoznak létre. Az előbbire több példa elsősorban, de nem kizárólag vidéken van, az utóbbi pedig jobbára a nagy budapesti művészeti társulatok történetében fordul elő. A pécsiek már eleve úgy szervezik társaságukat, és ezt nevükbe is foglalják, hogy a város és környéke művészeit és műbarátait fogják össze. A Munkácsy Céh 1930-ban változtatja meg alapszabályait, a változtatások értelmében nagyobb súlyt fektet a művészetkedvelő közönség szervezetébe kapcsolására; a nem művésztagókat ettől kezdve rendes tagként veszi fel.

19 A Szinyei Társaság — előttünk ismeretlen időpontban — megalakítja a Szinyei Társaság Baráti Körét, a hódmezővásárhelyi telep köré, annak támogatására a Vásárhelyi Művészek Barátainak Egyesülete szerveződik.

20 A művészeti szervezetek a pártoló tagság áldozatkészségét szellemi javakkal és műtárgyakkal viszonozzák. A vidéki egyesületek egytől-egyig rendszeresen szerveznek művészeti tárgyú előadásokat, saját kiállításaikon túl kiállításokat importálnak városukba.

21 A tagságnak anyagi kedvezményeket biztosítanak, így ingyenes kiállításlátogatást 18 Kiállítás és katalóguskiadás pénzügyi részleteire világít rá Hannos Károly festőművész 1932. március 5^én kelt levele. JPM Képzőművészeti Adattár 1217— 73. sz. Tagdíj képpel történő kifizetésére vonatkozólag lásd: JPM Képzőművészeti Adattár 119—73. sz. A Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat 10 éves fennállásáról tudósító cikkben olvashatunk társulati segélyezésről. Magyar Művészet 1929. 636. 1. 19 Képzőművészet 1930. 196. 1. 20 Műpártoló, mecenatúrát gyakorló szervezetek múzeumok körül is alakultak. Például a Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum mellett tevékenykedett a Művészeti Múzeumok Barátainak Egyesülete. Tevékenységük eredményességét számos vásárlással ill. adományozás útján a gyűjteményben elhelyezett műtárgy dicséri. Magyar Művészet 1928. 461.1. Az Iparművészeti Múzeum mellett dolgozhatott a Magyar Gyűjtők és Művészetkedvelők Egyesülete, ott szerveznek kiállítást 1929-ben. Magyar Művészet 1929. 300. 1. A Pécs-baranyai múzeumügy segítésére alakult a Pécs-Baranyai Múzeumi Egyesület 1938-ban. Dombay János: A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról. JPM évkönyve az 1956. évre. 21 Magyar Művészet 1929. 636. 1. Hárs Éva.- i. m. 30. 1.