Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Tóth Antal: A művészeti élet szervezeti keretei

A MŰVÉSZETI ÉLET SZERVEZETI KERETEI 251 A szigorú és minden részletkérdésre kiterjedő rendelet formai, szervezeti és ügyviteli egyöntetűséget eredményez. Miben nyilvánul ez meg? Valamennyi társulás alapszabályokban rögzített tevékenységet folytat, behatárolt működési területen ai, ugyancsak alapszabályokban kitűzött (művészeti) cél elérése érdekében, a pontosan megjelölt eszközök felhasználásával. A szervezetek tagja csakis magyar állampolgár lehet.

10 A tagfelvételeknél feltüntetik a tagság minőségét (alapító, tiszteletbeli stb.). Űj tagok felvétele művészi, erkölcsi és előfordul, hogy anyagi feltételekhez kötött (felvételi díj), a tagság fenntartásának egyik feltétele a tagdíj rendszeres fizetése. A tagdíjakból befolyó öszszeg a szervezet pénzalapját képezi.

11 Az egyesület legfőbb intéző szerve a közgyűlés, a tagság demokratikus fóruma, amelyen a közösség életének és tevékenységének fontos eseményei és megmozdulásai felől — megfelelő többségi szavazással — döntenek, de kisebb jelentőségű vitás ügyek végső elbírálása is a közgyűlésen történik, mint ahogy a tisztségviselők és a társulati önkormányzati szervek stb. megválasztása és a vagyoni kérdések rendezése is, ill. határozathozatal az ilyen kérdésekben. Két fajtája a rendes és rendkívüli közül a rendes közgyűlést előírásszerűen évente legalább egyszer össze kell hívni. A szervezet élén választott tisztikar áll. Ennek hierarchiája nagyobb szervezeteknél: tiszteletbeli elnök, elnök, társelnök, alelnök, (ügyvivő) igazgató, főtitkár, titkár (esetenként több is) jegyző, pénztáros, [ellenőrzésére] számvizsgáló bizottság vagy ellenőr, szakosztályi és bizottsági titkárok, jegyzők stb. (Ha a szakosztályok, ill. bizottságok önálló pénzkezelési joggal is rendelkeznek, akkor még pénztáros és ellenőr.) A folyamatos működést és ügyvitelt egy választmány biztosítja — tagjai nagyrészt az előbbi felsorolásban is szereplő kisebb rangú tisztségviselők közül, kisebb hányadában pedig a még tisztséget nem viselő tagok köréből 73. sz. A rendelet országosan kötelező érvénnyel minden rendű és rangú társadalmi, kulturális, szakmai, ifjúsági és politikai szervezetre vonatkozik (tehát nem kizárólag művészeti szervezetekre). 10 A két világháború között meghirdetett nyilvános pályázatok első számú feltétele a pályázó magyar állampolgársága. Díjak és kitüntetések odaítélésénél is. Harmos Károly Komárnoban dolgozó festőművész 1932ben Budapesten és Pécsett rendezett kiállítása után a pécsi művészeti szervezet tagja kívánt lenni. Felvételére e kirekesztő rendelet miatt nem került sor. JPM Képzőművészeti Adattár 1215—73. sz. 11 Hogy mennyire nem elhanyagolható feltétel a tagdíjak rendszeres befizetése, arra példa az 1930-ban a Műcsarnok körül kialakult vita. A vita amiatt pattant ki, hogy a Képzőművészeti Társulat saját és más társulatok tagjai közül igen sok prominens művészt nem.. szerepeltetett az egyik kiállításon, azzal az indoklással, hogy ezeknek a művészeknek a társulati tagsága automatikusan megszűnt, mivel huzamosabb ideje nem fizetik a tagdíjat. Képzőművészet 1930. 203—211. 1. kerül ki.

12 A közgyűléshez képest a választmány jogköre erősen korlátozott. Mind a szervezet legfelső tisztikarának, mind pedig a választmánynak a megbízatása meghatározott időtartamra szól. Néhány éves fordulókkal új választásokon döntenek az egyes tisztségek betöltéséről, ill. a tisztségviselők leváltásáról vagy hivatalban maradásáról.

13 A tárgyalásunk szempontjából fontos szervezeti szabályok eme rövid ismertetése — a két világháború közötti hivatali bürokrácia természetrajzát feltáró további részletezés nélkül — elegendő ahhoz, hogy megállapítsuk az egyesületek úgy belső szervezeti mint művészeti ügyekben nagyfokú önállósággal, autonóm jogokkal rendelkeznek.

14 Ezek gyakorlását az állam — elvben — garantálja részükre. További megállapításként leszűrhetjük, hogy a szervezetek pénzének kezelésére igen nagy súlyt fektetnek. Közelebb jutunk a művészeti szervezetek lényegéhez, a művésztársadalomban, valamint az egész társadalomban betöltött szerepükhöz, létrejöttük és felszaporodásuk kiváltó okaihoz, ha tevékenységüket, munkájukat és programjukat vizsgáljuk. Ezen az alapon különbséget tehetünk a művészeti szervezetek között. Az egyik részük, így a Műcsarnok, Nemzeti Szalon, Könyves Kálmán, Művészház, Ernst Múzeum, Belvedere, Helikon, Tamás Galéria, Kis Szalon, Kovács Szalon kiállító egyesületek. Tevékenységüket kiállítások szervezésére, rendezésére koncentrálják. Erre a célra alkalmas kiállítási épület vagy helyiségek fenntartói, bérlői. Szervezetük — különösen a kisebbeké — olykor hiányos. Ügyvitelüket az igazgató vezetésével kisszámú személyzet látja el. Az sem szükségszerű, hogy közvetlen szervezeti tagságuk legyen, de — 12 Molnár Ferenc Pál utcai fiúk „közlegény" Nemecsekének sorsa nem egyedülálló és nem az írói képzelet valóságtól független teremtvénye. Az élet bőségesen adhatott hozzá példát. 13 A tisztújításai foglalkozó közgyűlés olykor zajos csatározás színhelye: a Képzőművészeti Egyesületben évek óta folyó küzdelem eredményeképpen az 1930. március 20-án tartott közgyűlésen a régi és a választmány által újbóli megválasztásra előterjesztett tisztikar (tagjai: Zala György elnök, Sződy Szilárd főtitkár, Edvi Illés Jenő jegyző, Horváth Béla pénztáros; a Festő Szakosztálynál: Nádler Róbert, Major Jenő, Szabó Dezső, Márton Ferenc, Mihalkovits Miklós, Győrffy István, Romek Árpád, Barkász Lajos, Moldován Béla (helyébe a „Reformcsoport" tagjai kerültek), Zala György elnök. Szentgyörgy vári Gyenes Lajos főtitkár, vitéz"Darvassy István jegyző, Horváth Béla pénztáros; a Festő Szakosztályon: Balló Ede, Udvary Géza, Gulyás Sándor, Edvi Illés Aladár, Czencz János, Gaál Ferenc, gyügyei Nagy Zsiga, Kemény Nándor, Kunffy Lajos, Kézdi-Kovács László, Márk Lajos, Szüle Péter, Vesztróczy Manó). Képzőművészet 1930. 104. 1. 14 Az egykori társulati autonómia maradványaival napjainkban is találkozhatunk: a mai hódmezővásárhelyi és szentendrei művésztelepre az új tagokat a régi teleptagok titkos szavazással választják a tagságot kérelmező jelöltek közül. Ezt a jogot a Képzőművészeti Alap biztosítja számukra.