Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Tóth Antal: A művészeti élet szervezeti keretei

250 TÓTH ANTAL sulat, a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága, a Bajai Képzőművészek Társasága, a Békéscsabai Auróra Kör Művészeti Osztálya, az Egri Képzőművészeti Társaság, a Kecskeméti Műpártoló Egyesület, a Pápai Képző- és Iparművészeti Társulat, a Vasvármegye és Szombathely város Kulturális Egyesületének Szépművészeti Szakosztálya, a Debreceni Éremkedvelők Egyesülete, a békéscsabai Alföldi Műbarátok Köre stb. Kifejezetten mûvésztelepi társulások a Hódmezővásárhelyi Művészeti Társaság (1926), a Miskolci Művészek Társasága (1926), a Szentendrei Festők Társasága (1928). A felsorolás — hiányai ellenére is — hatalmas bőséget mutat. Ez a bőség eredményezi, hogy a művészeti szervezetek keresztül-kasul átszövik az egész művészeti életet és átfogják a teljes művésztársadalmat, meghatározzák kinek-kinek helyi (és művészeti) hovatartozását, méginkább hovatartozásait olyannyira, hogy szervezeten kívüli, társulati tagság nélküli művésszel jóformán nem találkozhatunk a korszakban. A művészek egyénenként párhuzamosan több társaságban szerepelnek alapító, rendes, működő, tiszteletbeli, pártoló stb. tagként vagy választott tisztségekben. A művészekhez hasonlóan az egyes önálló művészeti társaságok más művészeti szervezeteknek lesznek tagjai — hosszú láncolatot alkotva. Minden képzőművészeti szervezet arra törekszik, hogy kiépítse a maga, illetve a művészet társadalmi bázisát. Tagjaik sorába veszik a művészet iránt érdeklődőket, a művészet barátait, gyűjtőket és műértőket, a művészet sorsát befolyásolni tudó hivatali tisztségviselőket. Tagságuk kiszélesítésével kapcsolatot keresnek és teremtenek a művészet és közönség, a művészek és a társadalom egyéb, szellemileg érzékeny, anyagiakban tehetős, a hivatalokban befolyással bíró rétegeinek képviselői között. Hasonló kapcsolatteremtési folyamat intézményesen is végbemegy. A művészeti szervezetek társadalmi szervezetekhez, társulatokhoz, szövetségekhez csatlakozik, vagy részt vesznek ilyenek munkájában. Művészetpolitikai célkitűzéssel hívják életre a Magyar Irodalmi és Művészeti Kongresszust (1928), valamint az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsot (1935). Ezekhez csatlakozni, célkitűzéseik megvalósítását elősegíteni valamennyi művészeti szervezetnek érdekében áll. De a szélsőségesen nacionalista Társadalmi Egyesületek Szövetségének is tagja lesz a legtöbb művészeti társulat, tekintet nélkül politikus vagy apolitikus beállítottságára, tagjaik politikai nézeteinek, érzelmeinek árnyalataira. Az összefüggések sokrétűségét és szerteágazását jelzendő a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának (alapítva 1926-ban) művészeti és helyi, valamint országos társadalmi szervezetekkel létesített kapcsolatait idézzük.

7 A Társaság közös kiállítások révén összeköttetést létesít a Céhbeliekkel, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal, a Paál László Társasággal és a Kévével. Az előbbi kettővel már megalakulása évében — a Nemzeti Szalon közvetítésével — Pécsett rendez kiállítást. Mint vidéken működő egyesület rendes tagja a Képzőművészek Vidéki Szövetségének; a Szövetség rendes tagjaként tagságot nyer a Nemzeti Szalonban. A Szövetség keretében 1928-ban a bajai, békéscsabai, egri, győri, kecskeméti, pápai és vasvármegyei művészeti szervezetekkel együtt részt vesz a Nemzeti Szalonban rendezett vidéken dolgozó képzőművészeket, illetve szervezeteket összefogó kiállításon. Közelebbről ismeretlen időpontban belép a Szinyei Társaság Baráti Köre tagjainak sorába. 1931-től az Országos Magyar Iparművészeti Tanács felhívására helyi iparművészeti bizottságként is működik.

8 így tagja lesz a Tanácsnak, részt vesz a Tanács és a Magyar Iparművészek Országos Egyesülete kiállításain, köztük az 1935. évi jubileumi kiállításon. 1928-ban bekapcsolódik a Magyar Irodalmi és Művészeti Kongresszus munkájába. Részt vesz a Magyar Vidéki Városok Kulturális Szövetségének 1930-ban, Békéscsabán rendezett kongresszusán és kiállításán. Vidéki kulturális szervezetek közül a Kaposvárott működő Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társulattal és a békéscsabai Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti Körrel tart szorosabb munkakapcsolatot. Székhelyén, Pécsett alapító tagja a Pécs—Baranyai Múzeumi Egyesületnek (alapítási éve: 1938); 1929—43. között pedig nyaranta főiskolai művésztelepet fogad és adminisztrációját intézi. Tagja lesz a Társadalmi Egyesületek Szövetségének. A képzőművészeti egyesületek belső felépítése, szervezeti rendje, a közösségi életükben rendszeresen ismétlődő megmozdulások, anyagi javaik kezelése az országos tevékenységi körű nagy társulatoktól kezdve a legkisebb, működési jogot nyert egyesületekig a magyar királyi belügyminiszter 7700/1922. B. M. VII. számú rendeletében meghatározott alaki feltételeknek megfelelően történik.

9 7 Janus Pannonius Múzeum (továbbiakban __ JPM) Képzőművészeti adattár 1149—73. sz. Hárs Éva: A pécsi képzőművészet kistükre. Jelenkor, Pécs, 1973 33—36. 1. 8 Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat 1931. augusztus 4-én kelt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának címzett levele, amely Iparművészeti Bizottság szervezését kéri vagy meglévő helyi képzőművészeti és iparművészeti alakulat keretében vagy teljesen új szervezetként. JPM Képzőművészeti Adattár 610—73. sz. A felhívás után a Társaság belép az Iparművészeti Társulat tagjainak sorába. JPM. Képzőművészet Adattár 1149—73/3. sz. 9 A magyar királyi belügyminiszter 7700/1922. B. M. VH-a .számú rendelete: Az egyesületi alapszabályok általános kellékeiről. JPM Képzőművészeti Adattár 208—