Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Mándoki László: Hodó Mihály tárgyai a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben

HODÔ MIHÁLY TÁRGYAI 205 A JPM Hodó-gyűjteményét főleg a képek alapján kívánom bemutatni, alábbi felsorolásom az ábrázolt tárgyaknak csupán leltári számát, irodal(Az I. táblán bemutatott tárgy hátlapjának részletét lásd az előző lap — szöveg közti — képén. A zárójelbe tett betűk — ma már tudjuk! — Hodó nevét örökítették meg már 1934-ben . . .) Az 1882-re datált borotvatok és az 1884-es vetélő mellett még az utolsóként említett borotválkozó doboz fiókján (75.1.2) is találunk dátumot. Aljára ceruzával 1883-as évszámot, s kibetűzhetetlen nevet írt egy- hajdani tulajdonos, majd egy újabb sorban: Mira rogy en 18... (a többi a sok ki-be mozgatástól lekopott). Mindenesetre e szöveg bizonyítja, hogy ezen, a pécsi vásárban közelebbi adatok nélkül megszerzett tárgy (első publikálása: SÁFRÁNY 1974: 226. lap, a-d. képek) valamikor délszláv (Hodó működési körét ismerve: Dráva-menti horvát) kézben volt, s reméljük, hogy tervezett újságfelhívásunk nyomán további ilyen anyaghoz is hozzá fogunk jutni. K. Csilléry, K. (1973): A Bútor- és Világítóeszközgyűjtemény gyarapodása. — Néprajzi Ért. 55; 110 —124. Fél, E.—

Roter T. (1966): Parasztok, pásztorok, betyárok. Emberábrázolás a magyar népművészetben. — Budapest. Füzes, E. (1961): A Janus Pannonius Múzeum szaru sótartói. — Janus Pannonius Múz. Évk. 5 (I960), 275—322. mi nevét, lelőhelyét és méreteit adja meg (zárójelben a rajzban közölt részt mérete az eredeti tárgyon), végül a tábla száma és alszáma szerepel: — I. — II. — III/l. — 111/2. — IV/1. — IV/2. — V/l. — V/2. — VI/1. — VI/2. — VII. — VIII/1. — VIII/2. — IX. Összegezésül csak annyit, hogy a rajzban bemutatott Hodó-anyagnál az ábrák sötétebb' foltjai vörössel (vérrel?) színezett felületeket jelentenek, a sétabot karcolt díszei alatt a bot testén negativált felületek is láthatók a fekete festésben, a borotvadobozon pedig a domborfaragású felületek részben ki vannak festve pirossal és zölddel. Spanyolozott Hodó-munka nem található gyűjteményünkben, s véleményem szerint a stílusban nagyon közeli, de spanyolozott munkák csak Hodó köréhez, semmi esetre sem személyéhez köthetők. * * * Természetesen sok további kutatásra, s főleg új anyagközlésre van szükség ahhoz, hogy minden tekintetben véglegeset mondhassunk Hodó Mihályról, a századvég nagy pásztorfaragójáról. Füzes, E. (1962) : A Janus Pannonius Múzeum borotvatartói. — Janus Pann. Múz. Évk. 6 (1961), 139 —158. Hoíer T.—Fél, E. (1975): Magyar népművészet. — Budapest. Sáfrány, Zs. (1976): Baranyai tükrösök. — Janus Pann. Múz. Évk. 19 (1974), 197—228. 52.360.1 Borotvatartó, Kiscsany 52.626.1 Sodrófa, Bogdása. 5? 162.1 Rokkafa, Drávaiványi. 51.9.1 Mángorló, Bogdása. 52.28.1 Bot, Drávaiványi. 52.97.1 Rokkafa, Okorág. 52.244.1 Vetélő, Drávaiványi. 52.261.1 Vetélő, Bogdása. 52.245.1 Vetélő, Drávaiványi. (a furulya s 66.1.22 Vetélő, Pécs. 66.1.21 Vetélő, Pécs. 52.258.1 Vetélő, Bogdása. 52.263.1 Vetélő, Drávaiványi. 75.1.1 Borotválkozó doboz, Pécs 23,2 (20,6) cm 79 (13+13) cm 66.8 (25,7) cm 72.6 (50,7) cm 85 (30,6) cm 90.7 (33,5) cm 19.9 cm 21,2 cm 22,7 cm figura magassága: 6,8 cm) H: 23,4 cm H: 22,6 cm H: 20 cm H: 24 cm H: 19,5 (oldalai: 18,5) cm A szövegben és a jegyzetekben rövidítve idézett munkák