Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Néprajztudomány - Mándoki László: Hodó Mihály tárgyai a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben
204 MÁNDOKI LÁSZLÓ Hodó Mihálynak köszönhetünk 20 (17. ábra). Madaras ácsolt ládánk alkotója tehát a finom vonalakkal karcolt nyugtalan új stílust létrehozó Hodókörben keresendő, ha nem egyenesen maga Hodó készítette volna." ... A láda „a vörösített alapra festett fekete mellett erőteljes sárgával is színezett. Ez a színösszhang ugyanis a választóvízzel sárgított fatárgyak (sic!) színezésének felel meg, amelynek Dunántúl ugyancsak Hodó volt egyik legkorábbi eredményes mestere." — K. CSILLÉRY 1973: 119—20 (németül: 169—70). A CSILLÉRY idézetben szereplő 20. jegyzet szövege: ,,Hodó műveinek az azonosítását MADARASSY LÁSZLÓnak az általa gyűjtött tárgyakba belehelyezett feljegyzései tették lehetővé HOFER TAMÁSnak; Hodó munkáira lásd pl.: FÜZES, 1961: 150. lap, 8. kép; FÉL-HOFER, 1966: 41. lap, 17. rajz, 33. kép; FÊLHOFER—K. CSILLÉRY, 1969: 34. lap, 10. rajz, 180— 182. kép,- K. CSILLÉRY, 1971/a: 10. lap, 37. kép; K. CSILLÉRY, 1972/b: 33—35. kép." Nincs biztosan azonosítható festett tárgy Hodó Mihálytól, s a Dráva menti horvát ládák között is fehér holló a közölt tárgy .. . Magam is csak egy baráti felvilágosítás nyomán 12 kezdtem Hodó alkotásaival foglalkozni, bár már korábban is felfigyeltem gyűjteményünk néhány „azonos kézre valló" tárgyára, a teljes anyag átnézését csak 1975-ben kezdtem meg, amikor PAP GÁBOR, a Művészet с folyóirat egyik szerkesztője cikket kért a JPM Hodó-tárgyairól. CSILLÉRY Klára imént idézett felsorolását (lásd 10. jegyzetünket) kívánatos lenne kiegészíteni, hiszen még sok kutatás kell a Hodó-oeuvre feltárásához, s elsősorban a múzeumi gyűjtemények közreadása szükséges, hogy a datált tárgyak alapján behatárolhassuk ezen alkotó pályájának vélhető kezdetét és végét, illetve a lelőhelyek alapján körülhatárolhassuk működési körét, ugyanis eddig csak annyi volt megállapítható, hogy: „Hodó Mihály délen, a Dráva mentén a karcolás technikáját tette példátlanul hajlékonnyá, kifejezővé (17. rajz). Fára, szarura egyaránt kényesen lépkedő, karcsú szarvasokat, komor méltósággal vonuló betyárokat, pásztorokat, mulató párokat rajzolt. Őt is többen utánozták." FÉL-HOFER 1966: 41 (marginális hivatkozással a 33. képre: Betyár kedvesével Diófából faragott, lapos, könyv alakú tükrös fedőlapja, karcolt feketített díszítéssel. Hodó Mihály juhász mun12 Balassagyarmaton, a Palóc Múzeumban rendeztem kiállítást Sáfrány Zsuzsával 1973. májusában, s a 19 megye népművészete című kiállítás előkészítése során Hofer Tamás a nógrádi anyag megtekintésekor felfigyelt ott kiállított mángorlónkra és kiterített rajzára (L. III/2. táblánkon), sőt, a tárgyrészlet fotóját fel is használta azóta elkészült új kiadványunkban — HOFER—FÉL 1975: 340. kép. Ezúton is megköszönöm Hofer Tamásnak, hogy szóban és levélben segítette munkámat, felhívta figyelmemet saját gyűjteményünk Hodó-tárgyára, s köszönöm e tanulmány lektorálását is. kaja. 9 cm. XIX. század második fele, Mernye — Somogy megye.) 13 — de tán Hodó e kiadvány VIII. color táblája és a 35. kép (Somogyi szaru sótartó) is! (Lektorom határozottan állítja, hogy ezek nem Hodó alkotásai, és itt tervezett adatgyűjtésemet is erősen megkérdőjelezte: a kiadványokban közölt rajzok és fényképek alapján nem határozható meg a készítő, így — egy-két később helyesnek bizonyuló adat kedvéért — nem érdemes közölnünk, el is hagytuk tehát...) Az alább bemutatásra kerülő, a JPM Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben található Hodó-tárgyak gyűjtési helyeit térképre vetítve meglehetősen jól körülhatárolódó terület tárul elénk, ez azonban kevés ahhoz, hogy közelebb jussunk Hodó Mihály működési köréhez, vagy netán meghatározzuk szülőfaluját. Ennek és nyugvóhelyének kiderítésére továbbra is törekszem, — tárgyainak ikonográfiája arra utal, hogy katolikus volt, s így viszonylag könnyebb a munka, nem kell átnézni a majdan számításba jöhető terület református anyakönyveit. . . 13 Valószínűleg ugyanennek a tükrösnek másik oldalát láthatjuk Klára K.—Csilléry L'art populaire de Hongrie (Collections du Musée d'Ethnographie de Budapest — Guide illustré) — Bp. 1972. — című kiadványában: szintén Hodó, szintén Mernye, szintén 9 cm. (A biztos azonosításhoz hiányzik a leltári szám !)
