Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - L. Imre Mária: Adatok a mecseknádasd–óbányai fazekassághoz I.

186 L. IMRE MARIA testületbe. Egyelőre szórványadatokból tudomásunk van arról, hogy beházasodás révén alakult rokoni kapcsolataik és tendenciózus elvándorlásaik Mágoccsal, Kisvaszarral, Pécsváraddal, Gyulajjal is kapcsolatban tartották őket. A Gyulajról Óbányára házasodott egyetlen magyar család, Kovácsék rendszeres vendége volt a század első éveiben a Pécsről kilovagoló Zsolnay Miklós, akit az általuk épített kemence szisztémája, az égetés hőfoka és az agyag viselkedése érdekelt elsősorban.

12 Nádasdról a századfordulón kerül Pécsre, a Zsolnay-gyárba Kuppi Gergely fazekas. Leszármazottjai Nádasdon, majd Pécsváradon a környék legnevesebb kályhásai.

13 Nyersanyag-lelőhelyek Matyasovszky-Petrik a Keleti Mecsek és vidéke területén fellelhető agyagbányákat második osztályúnak minősíti.

14 Az alábbiakban ismertetem az agyaglelőhelyek földtani meghatározását.

15 Adatközlőim emlékezete szerint a legkorábbi időtől a tűzálló agyagot Nádasdról szerezték. A Pécsre vezető régi köves út É-i oldalán, a falu dombra kapaszkodó végén — a régi vásártér fölötti ún. Kövesgödör-hől (Steiniggrube), kb. 4 m mélyről nyerték a tűzálló pirosagyagot (Rote Erde). „A hegy tömege a Jura időszak Bath emeletébe tartozik, azonban az itt jelzett agyag Pleisztocén időszaki, tehát fiatal képződmény. A környéket fedő lösztömeg alsó részét alkotó vörösagyag szerepel tűzálló agyagként. Ma már legnagyobb részét letermelték. Utóbb „keramzit" gyártáshoz a Baranya megyei Építőipari V. Hőre duzzadó agyag volt, amelyben kisebb lencsékben mérettartó (tűzálló) agyag is szerepelt". Használtak már a múlt században is hidasi — nem tűzálló, szürke, zsíros agyagot. A hidasi lelőhelyet, mely a lignit-bánya fölött található, Schüsselerdeberg-nék nevezték. „A Harmadidőszak Miocén korszakának tortonai emeletébe tartozó szürke, gyakran csigákat, kagylóFriedsam János (született 1907., Óbánya); Friedsamné Schiller Katalin (1904—1976, Óbánya); Keszler Antal (született 1915., Óbánya — jelenleg is dolgozik); Kovács János (született 1903., Óbánya 1956-ig dolgozott) ; Müller János (Max) (született 1905., Óbánya — 1950ig dolgozott); Teimel István született 1910., Óbánya — jelenleg is dolgozik). 12 Kovács János közlése. 13 Adatközlők alapján, illetve Rúzsás L. 1954:62. 14 Matyasovszky—Petrik 1885:50—52. 15 E helyen köszönöm meg Dr. Szederkényi Tibor segítségét (Magyar Állami Földtani Intézet Dél-dunántúli Osztálya igazgatója) az agyaglelőhelyek földtani meghatározásáért. kat tartalmazó agyagtömeg. A hidasi barnakőszén fedőjét alkotó rétegcsoport klasszikus ősmaradvány lelőhely. Neve „corbulás-turritellás agyag" — a benne előforduló jellemző kagyló és csiga fauna miatt. Igen nagy tömeget képvisel a Keleti-Mecsekben, azonban felszínen elsősorban csak Hidas környékén található." Nem tűzálló agyagot újabban csak — a XX. század elejétől — Kisvejkéről nyernek. Aparhant felé a Ny-i oldalon, a legelőn, szinte a felszínen fellelhető. „Pleisztocén időszaki agyag, amely e környéken 20—25 m vastagságú lösztömeg egyik „vályog" szintjét alkotja, melynek vastagsága az 1,5—2 m-t ritkán haladja meg. Tulajdonképpen téglaagyag, amely lösszel keverve téglaégetésre használható. Ugyancsak nem tűzálló a kismányoki agyag. A kövesút Ny-i oldalán Nagymányok felé, a templom feletti legelőn, kb. V2 m-rel a felszín alatt található. „A felső pannonia emelet (Pliocén) homoktömegében betelepülésként található sárga és zöld agyagrétegek egyike. Vastagsága az 1 m-t ritkán éri el, csak kistömegű, helyi nyersanyag lehet. Jellegzetes „Pontusi" kagyló és csigaformát tartalmaz. Az ősmaradványok miatt csak iszapolás után használható kémiai célokra." Engobozáshoz szükséges fehér földet Váraljáról, a kőbánya feletti É-i oldalból a Cigánybéró-пак nevezett részből termeltek. ,,A községi kőbánya udvarán ill. az átvezető kocsiút mentén Triász időszaki mészkő és dolomit alatt a Harmadidőszak Helvéti emeletének felső szakaszába tartozó riolittufa található. Az idős Triász képződmények tektonikai mozgások következtében tolódtak a viszonylag fiatal, savanyú vulkáni tufatömegre. Az érintkezés mentén fellépett morzsolódás hatására a riolittufa kaolinosodott. Iszapolva a kaolin alkalmas kerámiai célra, főleg javító agyagként. (A kaolin mellett montmorillonit és különböző zeolitok is találhatók a tufában — klinoptilolit stb.) így feltehetően a kőzet csak komoly szelekció után lehet alkalmas porcelánföldként. Jelenleg földtani kutatások indultak felderítésére." Legelőször a nádasdi bánya kitermelése maradt abba. Hidasról, a 30-as évek végétől, a lignitbánya megnyitása óta nem igen hoznak agyagot. Jelenleg inkább Kisvejke, Kismányok, Váralja az óbányai fazekasok nyersanyaglelőhelye. Az agyag kitermelése és előkészítése^ Az agyagbányákból „...az agyag a fazekasok által szükségletükhöz képest vétetik, csupán a napszámosnak bérébe és a fuvarba kerül."

17 Ez a ked16 Helyszíni gyűjtés alapján. 17 A Soproni Iparkamara 1876. évi statisztikai jelentése. Sopron, 1878. 64.