Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Gungl Ferenc: A SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918. november–1919. december)

136 GUNGL FERENC ben már nincs úr, se uralom, hanem csak testvériség az egész világon."

48 A jobboldaliak a forradalmi munkásmozgalom lecsendesítésére törekedtek. A magyar és jugoszláv imperialista rendszerek oldalára akarták állitani a dolgozó tömegeket. Ennek érdekében mindenütt hirdették; „szüneteljen az osztályharc, némuljon el minden faji, nemzeti és felekezeti ellentét. Nem osztályharcot, hanem osztálymegértést kell ma hirdetni, az elmúlt négy hónapos kommunista uralom cáfolta meg a legjobban az osztályharcos politikát."

49 A kommunisták és baloldali szociáldemokraták az osztályharc folytatása mellett voltak. „A tőkésosztállyal szemben nekünk egy kötelességünk van; talpra állni; Több évtizedes szervezett munkásmozgalmi múltunk arra kötelez bennünket, hogy előre tekintsünk. Előre a tőkés társadalmi rendszer megdöntéséért... Elvtársak ! Legyetek készen minden percben a harcra, amely életünkért és létünkért folyik." A kommunisták és baloldali szociáldemokraták abban reménykedtek, hogy Magyarországon ismételten napirenden a szocialista forradalom győzelme, a szocializmus építésének megkezdése.

50 A forradalmi erők és a jobboldaliak közötti nézeteltérések nagymértékben akadályozták a forradalmi munkáspárt megteremtését. A budapesti és pécsi jobboldali szociáldemokraták elhatároztak, hogy a baranyai munkásmozgalmat a magyarországi szociáldemokrata mozgalomhoz láncolják. Pécs és Budapest között állandó kapcsolatot létesítettek, futárok vitték és hozták az utasításokat, információkat, híreket. A kommunisták a KMP vezetőivel megállapodtak, hogy a legálisan működő szociáldemokrata szervezetekben dolgoznak. Illegális kommunista szervezeteket alapítanak. A pécsi kommunisták hangoztatták, hogyha a „párt forradalmi párt akar lenni, akkor minden pillanatban készen kell lennie arra, hogy a harc bármely szakaszában mint legális párt megszűnik létezni. Ha tehát a párt létezni és a munkásosztályt vezetni akarja, akkor ki kell építeni egy oly szervezetet, amely működésbe lép, amikor az ellenforradalom elrabolja a munkásosztály legális harci fegyvereit. Az orosz kommunista párt a cárizmus alatt arra törekedett, hogy a legális munkásszervezet mellett a proletárság illegális szervezésének lehetőségét kihasználja."5i A Szociáldemokrata Párt pécsi szervezeteiben megtalálhatók voltak a különböző reakciós politikai pártszervezetek tagjai, akik a munkásmozgalmat 48 Doktor Sándor tanulmánya,- Régi és az új rend. Pécs, 1919. 49 Munkás, 1919. december 7. Dunántúl, 1919. november '1., november 27. 50 Munkás, 1920. január 4. 51 Bm. L. Pécs. B. II. 1904—1923. belülről akarták megbontani, megbénítani. A kommunisták és baloldali szociáldemokraták politikai harcot folytattak a szociáldemokrata szervezetekben befurakodott ellenséges elemek eltávolításáért. Számtalan esetben kimutatták, hogy egyes személyek a korábbi években kiszolgálták az uralkodó osztályokat, politikai pártok támogatói voltak. A munkásokat elbocsátották a munkából, éheztették, börtönfalak mögé csukatták. A múltban a szociáldemokraták a magyar „hazát eláruló nemzetköziek voltak, most pedig magyar testvérek" lettek. A pécsi szociáldemokrata pártvezefőség nem hallgatott a kommunistákra és a baloldali szociáldemokratákra, nem volt hajlandó eltávolítani a reakciós elemeket a párt soraiból.

52 December 4-én megtartott pécsi pártvezetőségi ülés határozata kimondta,- minden szociáldemokrata szervezetben meg kell tartani a párttaggyűléseket,

53 a Baranya megyei pártkonferenciára megválasztani a küldötteket. A Munkás újság foglalkozott a pártkonferencia elé kerülő kérdésekkel. A Tanácsköztársaság megdöntése után Magyarországon alapvető gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális változások jöttek létre, amely meghatározza a szociáldemokrata pártszervezetek előtt álló feladatokat. A pártszervezeteknek jobban kell foglalkozni a munkások anyagi helyzete megjavításával, a községi politika kialakításával, a munkásvédelemmel, a kollektív szerződések megkötésével, a szövetkezeti mozgalom kiszélesítésével, a sztrájkmozgalmak taktikai feladataival, egységes és ütőképes szociáldemokrata szervezetek kialakításával, a pártszervezetekben a tisztségviselők megválasztásával, a tömegpolitikai munka kiszélesítésével.

54 December havában Baranya megye és Pécs város területén a szociáldemokrata szervezetek többsége megtartotta a vezetőség és küldöttválasztó taggyűléseket. A szervezetek követték a pécsi pártvezetőség politikáját, megválasztották a pártszervezetek vezetőségeit, az ellenőrző bizottságokat, a bizalmiakat, a Baranya megyei pártkonferenciára a küldötteket.

55 1919. december 25—26-án megtartották a Szociáldemokrata Párt Baranya megyei konferenciáját. Baranya megyéből és Pécs városából összesen 21 pártszervezet és 65 szakszervezet 221 szavazati joggal rendelkező küldöttet delegált. Pécs körzetéből 158, míg Baranya falvaiból 63 szociáldemokratát. A szervezett munkások többsége nem pártszervezetben, hanem különböző szakszervezetekben tömörült. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei lényegében követték a korábbi években kialakított szociáldemokrata szervezeti rendszert. 52 JPM. HO. PSZT. ir. I. 1918—1921. M/l. Dat. 1919. december 5. 53 Munkás, 1919. december 4. 54 Munkás, 1919. december 14. 53 Munkás, 1919. december 19.