Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Gungl Ferenc: A SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918. november–1919. december)

128 GUNGL FERENC giai pontokat, objektumokat, városokat, ipari és mezőgazdasági körzeteket szálltak meg. Amikor a magyar kormány fellélegzett, már kész tények elé állították.

6 November 13-án aláírták a belgrádi fegyverszüneti szerződést. Az aláírási aktuson az antant hatalmakat Henrys tábornok, míg a magyar kormányt bindet hadügyminiszter képviselte. A fegyverszüneti szerződés értelmében a magyar csapatokat a Szamos felső völgye, Bistrita, Marosvásárhely, Baja, Pécs, a Dráva folyó vonalától északra kellett visszavezényelni. A kiürített területeket 8 napon belül a szövetséges csapatok szállták meg. A magyar hadsereget б gyalogos, 2 lovashadosztályra csökkentették. A hadsereg feladata,- Magyarország belső rendjének biztosítása. A szövetséges hatalmak katonai parancsnokainak joga volt megszállni Magyarország összes stratégiai pontjait, az ország vasúti, vízi közlekedési és szállítási eszközeit.

7 A belgrádi fegyverszüneti szerződés imperialista érdekeket szolgált, a népek számára nem hozott békét. Az antant hatalmak támogatását élvező csehszlovák, román, jugoszláv kormányok nem elégedtek meg az elfoglalt magyar területekkel, Magyarország testéből újabb városokat és falvakat szakítottak ki, új demarkációs vonalakat létesítettek, hogy a békekonferencia munkáját befolyásolják.

8 2. A baranyai és pécsi tömegek gyülekezése és harca az annexiós politika ellen. November 16-án az antant hatalmak balkáni csapatai Dél-Magyarország megszállását befejezték. November 14-én Pécs városát is megszállták a szerb katonai egységek. A megszállás első napjaiban a város lakossága és a szerb katonák között baráti kapcsolatok létesültek. A Pécsi Nemzeti Tanács és az antant városi katonai parancsnokság tanácskozott a lakosságot érintő fontos kérdésekről; az üzletek nyitvatartási idejéről, a ruházat, tüzelőellátás, élelmiszerek biztosításáról, a vasúti, vízi közlekedési eszközök beindításáról, a közbiztonsági intézkedésekről. A pécsi nemzetőrség a szerb katonasággal együtt teljesített szolgálatot, őrködtek a lakosság vagyona felett.

9 A kialakult együttműködés szalmalángnak bizonyult. A szerb megszálló katonai csapatok meg6 Kővágó László: A magyarországi délszlávok 1918— 1919-ben. Bp. 1964. 91—92. 7 Breit Józseí: A magyarországi 1918/19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története. Bp. 1929. 156. Népszava, 1918. november 9. 8 Sm. L. Kaposvár, alispán, ir. 787/1936. Népszava, 1918. november 20. Munkás, 1918. november 16. Somogyvármegye, 1918. november 17. Bajai Független Űjság, 1918. november 19. 9 Népszava, 1918. november 15., november 17., november 20. Pécsi Napló, 1918. november 15. szegték a belgrádi fegyverszüneti szerződést. Cvetits Pécs város katonai parancsnoka kijelentette, hogy a magyar állam törvényeit, a magyar kormány rendeleteit, utasításait érvénytelennek tekintik. Felléptek a magyar polgári demokratikus rendszer vívmányai ellen, fel akarták számolni a nemzeti tanácsokat, munkástanácsokat és paraszttanácsokat. A nemzetőrség alakulatait szétzavarták, a fegyvereket elvették a munkásoktól, a szociáldemokratáktól. Kötelezővé tették az SHS állam törvényei, rendeleteinek betartását.

10 A belgrádi kormány utasítására Pécs városában, Baranya megye falvaiban létrehozták az SHS államhatalmi, államigazgatási, politikai és kulturális intézményeket. A születőfélben lévő jugoszláv kommunista mozgalom képviselőit, a KMP tagjait rendőrségi megfigyelés alá helyezték. A magyar államhatalmi szolgálatban lévő tisztviselőket a megszállott területekről kiutasították. Budapest és Pécs között naponta közlekedő vasúti személy- és teherszállítást korlátozták, majd teljesen beszüntették.

11 Pécs városában „felnyittatták a közraktárakat és az ott talált készleteket önhatalmúlag igénybe vették. A szénszállítást minden irányba leállították és az elosztást a várost érintő szempontok teljes figyelmen kívül hagyásával, saját közegeikkel intéztették. A katonák bejárták az üzleteket, kiszolgáltatták a nekik tetsző árukat, de nem fizettek.

12 A megszállók erőszakos akciói felháborították a lakosságot. A szerb katonaság és a lakosság között napirenden voltak az összeütközések. A kialakult politikai helyzetben a magyar és jugoszláv uralkodó osztályok féktelen nacionalista, soviniszta uszításhoz kezdtek, igyekeztek a néptömegeket a maguk oldalára állítani. A belgrádi kormány mindenütt hirdette, hogy a megszállott magyarlakta területeken élő népek nem akarnak Magyarországhoz tartozni. A propaganda középpontjában az annexiós politikát állították. E politika igazolására a magyar és jugoszláv jobboldali szociáldemokrata elemeket beválasztatták az SHS államhatalmi szervezetek soraiba. A magyar és jugoszláv „proletariátust becsapták és elvonták figyelmét a forradalmi harcról".

13 A „Narodna Upravna" és a szerb polgári pártok, illetve szociáldemokrata pártok agitátorai Ba10 Muzej socialisticke revolucije Vojvodini. Spisi jugoslovenskih gradanskih vlasti. Fond. III. 15096. 11 Archiv Vojvodine. SHS. belügym. BBBO. 385/1919. Bm. L. Pécs. főispán. Ikt. ir. 1—310/1918. B. Km. L. Kecskemét, főispán. 2965—2970/1918—1921. Babies András: A Magyar Tanácsköztársaság Pécsi—Baranyai Emlékkönyve. Pécs, 1960. 49—98. 12 Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs. 1957. 217—218. 13 Magyarországi Tanácsköztársaság 50. évfordulója. Bp. 1970. Torna Milenkovic tanulmánya,- Adalékok a Szerb—Bunyevác Agitációs Bizottságnak. A nemzeti kérdésre vonatkozó álláspontjához.