Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Gungl Ferenc: A SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918. november–1919. december)

AZ SZDP PÉCSI SZERVEZETE POLITIKAI KÜZDELMEI (1918 NOVEMBER- 1919 DECEMBER) GUNGL FERENC 1. A Károlyi-kormány politikai törekvései az ország íüg g ellensége elismertetéséért. Az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom győzelme után történt fejlődés szervesen összefonódott az elvesztett háború következményeivel, a békekonferencia munkájával. A magyar kormány feladata volt az ország gazdasági és politikai konszolidációja megteremtése és tárgyalások kezdeményezése a háború befejezéséről, a béke megkötéséről, Magyarország jövőjéről. Külön tárgyalásokat akartak folytatni az antant hatalmakkal. Az antant felé való közeledés a wilsoni pacifizmusból eredt és az antant hatalmakkal szemben táplált illúziókból fakadt. A politikai pártok dicsőítették a wilsonizmust. Károlyi kijelentette; „külpolitikánkat a wilsoni elvekre alapítom. Nekünk egy elvünk van,- Wilson, Wilson és harmadszor is Wilson. Én bizton hiszem, hogy Wilson nemcsak Amerikában, hanem Európában is hódítani fog. Amerikára az a feladat vár, hogy átgyúrja egész Európát, kiirtsa belőle a revans gondolatát, és olyan békét teremtsen, amely nem hagyja egyetlen nép lelkében sem a keserűség fullánkját."

1 Az SZDP központi lapja, a Népszava Wilson című vezércikke megállapította; ,,Mi a lényege Wilson elveinek, törekvéseinek? Wilson békéje a demokráciák együttes működésén alapuló béke. Wilson békéje a háború kiküszöbölésének gondolatán nyugvó béke... igazi béke, igazi nyugalom a világháborúban kifáradt népek számára ... Nem szocialista, de a polgári demokráciának ama árnyalatához tartozik, amely küzd az imperializmus és a finánctőke túlkapásai ellen."

2 A wilsonizmushoz és az antanthoz fűzött reményeket a valóság csakhamar elhervasztotta. Az antant a Károlyi-kormány külpolitikai törekvéseit nem támogatta. Az antant hatalmak képviselői tanácskoztak az osztrák—magyar katonai fegyverszüneti bizottsággal. 1918. november 3-án a fegyverszüneti bizottság Weher tábornok vezetésével a Pádua melletti Villa Giustiban aláírta a fegyver1 Pesti Hírlap, 1918. december 31. 2 Népszava, 1918. november 19. L. Nagy Zsuzsa: A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918—1919. Bp. 1965. 19—21. szüneti szerződést, amelyet a Párizsból felhatalmazott Diaz tábornok és helyettese Badoglio tábornok határozott meg.

3 A fegyverszüneti szerződés lehetővé tette a háború befejezésének meggyorsítását, a harci cselekmények formai lezárását, az antant hatalmak gazdasági, politikai, katonai erőinek összpontosítását, hogy a háborút tovább folytató Németországot megtörjék és végre béke legyen. November 4-én a magyar kormány kénytelen volt elismerni a páduai fegyverszüneti szerződést. A kormány küldöttsége tanácskozott a balkáni haderők parancsnokaival a háború befejezéséről, de a békéről nem akartak tudomást venni, tovább folytatták a háborút. Az antant katonai csapatok megkezdték Magyarország nemzetiségi területeinek felszabadítását és a színmagyar lakta területek elfoglalását.

4 Mindez nagymértékben veszélyeztette a magyar polgári demokratikus forradalom vívmányait. Magyarország válságos órákat élt át. A magyar kormány megbízta Károlyi Mihály miniszterelnököt, hogy küldöttségével azonnal induljon Belgrádba, tanácskozást folytatni Franchet d'Esperey tábornokkal az antant balkáni csapatok megállításáról. November 7-én Franchet d'Esperey átadta Károlyinak a fegyverszüneti szerződés tervezetet, de ezt nem merte aláírni. Károlyi a küldöttséggel Budapestre utazott és tanácskozott a kormány tagjaival. Eközben a háború tovább folytatódott a déli fronton.

5 Az antant csapatok erőltetett menetben nyomultak Magyarország belseje felé, hogy a fegyverszüneti szerződésben megjelölt demarkációs vonalat gyorsan elérjék. A szerb csapatok fontos straté3 Garami Ernő: Forrongó Magyarország, Leipzig— Wien. 1922. Nyéki Ferenc- A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés. Bp. 1922. Lúkachich Géza: Magyarország megcsonkításának okai. Bp. 1929. Weltner Jakab: Forradalom, Bolsevizmus, Emigráció. Bp. 1929. Buchinger Manó: Októberi Forradalom, Emigráció. Bp. 1945. Juhász Nagy Sándor: A magyar októberi forradalom története. Bp. 1945. Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs 1957. 4 L. Nagy Zsuzsa: A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918—1919. Bp. 1965. 11—16. Farkas Márton.- Katonai összeomlás és forradalom 1918-ban. Bp. 1969. 376—377. 6 Népszava, 1918. november 9. Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1975—76) 20—21, p. 127—137. Pécs (Hungária), 1977.