Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Bérdi György: Pécs legnagyobb adófizetői, 1887–1901

PÉCS LEGNAGYOBB ADÓFIZETŐI 115 éves időszakban 136 személy került fel a virilisták jegyzékére. Ezek foglalkozás szerint így csoportosíthatók : í. Ingatlantulajdon Földbirtokos 1 II. Ipar Gépgyáros Hangezergyáros Majolikagyáros Téglagyáros Bútorgyáros Bőrgyáros Tímár Kesztyűgyáros Malomtulaj donos Sörgyáros Mészáros, hentes Pék Olajgyáros Szappangyáros Nyomdász Építési vállalkozó Aranyműves Bádogos Cipész Kőfaragó III. Kereskedelem Kereskedő (közelebbi meghatározás nélkül) Zálogháztulajdonos Terménykereskedő Borkereskedő Fűszerkereskedő Fakereskedő Vaskereskedő Textilkereskedő Kézműárukereskedő Szállodás, vendéglős Bútorkereskedő Sókereskedő IV. Hitelügy Magánbankár V. Szabadfoglalkozású értelmiségi Ügyvéd Mérnök Orvos Gyógyszerész Építész Tanár VI. Közalkalmazott Ügyész VII. Egyéb Pap Magánzó Ismeretlen 2 1 4 12 6 1 3 3 2 2 1 1 24 1 12 3 2 3 2 11 3 Ebből a táblázatból is kitűnik, hogy a legtöbben a szabadfoglalkozású értelmiáég sorából kerültek ki, és a legkevesebben az iparosok közül. Ez ugyan jelenthetne nagyobb fluktuációt, de ha összevetjük az előbbi táblázattal, világossá válik, hogy lényegében változatlan arányokat láthatunk. Nézzük egyenként a csoportokat: Földbirtokost egyáltalán nem találunk a virilisták között. Mindössze egy gazdálkodó, dr. Stein Lajos került be két alkalommal a virilisták közé. Stein is inkább a megyei bizottság munkájában vett részt. Ez a két év kivétel. Egyébként a Baranya megyei Gazdasági Egyesület alelnöke volt. Nemességet kapott mecsekjánosi előnévvel.

6 Ez még érthető is, hiszen a megyében élő földbirtokosok inkább a megyei bizottságba jelöltették magukat. Mellesleg megjegyzendő, hogy Pécs nem vonzotta ezt a réteget, hiszen házat sem igen építettek a városban. Ez éreztette is hatását (negatíve) . Gépgyáros csak egy van : Kindt Ferenc. Egy szerény kis épületlakatos műhelyből fejleszti ki gazdasági gépgyárát (1892-ben így szerepel az országos jegyzékben).

7 Mechanikai, épületszerelési cikkeket gyártott, továbbá malomépítést is vállalt. Azonban nagy piacra nem sikerült szert tennie, 1903-ban szénkereskedéssel is foglalkozott. 15 év alatt az adóalapja sem változott lényegében, és a listán csak a 36—50. hely között foglalt helyet. Hangszergyáros is csak egy szerepel: Angster József orgonagyáros. Ö is csak két ízben tudott felkerülni a listára (27. és 40. helyre). Az ő adóalapja magasabb volt mint Kindl gépgyárosé, de csak közepes nagyságrendűnek nevezhető. Mindenesetre 30 év alatt nagyobb lendülettel fejlődött, mint általában a többi iparos. A kő-, agyag-, üvegipar területén kiemelkedik Zsolnay Vilmos ma jolikagyára. (Zsolnay Miklós 1901-ben került fel a listára apja halála után.) Zsolnay felemelkedése robbanásszerűen történt. A 60. helyről az első helyre tört fel. Természetesen emögött nem a vagyon hasonló arányú növekedése áll, hanem a beruházásokra fordított tőke adóztathatóvá válása. A cég jövedelme azonban ingadozó volt, mint az utolsó 5 év adója tükrözi. Téglagyárosként csak Zelms György szerepel. Kétségtelenül az ő téglagyára a legrégibb, de ennél nagyobb volt két másik virilista: Deutsch Ádám és Eisner Dóczi téglagyára. Ők azonban csak másodlagosnak tekintették ezt a tevékenységet, mert terménykereskedőként, illetve vállalkozóként szerepeltek. A téglagyártás ebben az időben a nagyarányú építkezések miatt felfejlő6 Lenkei Lajos : Negyven év Pécs életéből 186. p. 7 Magyarország iparosainak és kereskedőinek czímés lakjegyzéke Bp. 1892. 653. p.