Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Mendöl, Zsuzsa: Apáti Abt Sándor és működése a Zsolnay-gyárban

318 MENDÖL ZSUZSA Abt edényein a növények többnyire stilizáltán jelennek meg, mégis ezek a stilizált növénydíszű vázák ritkábbak, mint a naturalista előképre nem visszavezethető szecessziós ornamentikával vagy jelenettel, tájképpel díszített edények. Vázaformái tömeghatásukban változatosak : gyakori megoldás az ovális formából íves kimetszésekkel alakított edénytest, amelyre túlzottan vékony, íves fülek kerülnek. A vaskos kőagyag edénytesteken a funkciónak ellentmondó a törékeny, vékony fogók alkalmazása. Az ornamens jelleg miatt disszonáns eredmény jön létre. A szecesszióban kedvelt bizarrság, megdöbbentés és csodálat kívánalmainak megfelelő sólyom-, illetve elefántos vázája. (Ez utóbbi igen kedvelt és általánosan alkalmazott díszítő elem lett.) Edényeinek egy szűk csoportja az anyagának lehetőségeit érző iparművészegyéniséget juttatja szóhoz, aki a szecessziónak a funkció és anyag, formameghatározó modern elvének felismeréséig jut el. Tiffany modorú tájképes, ragyogó mázú eozinos porcelánfajansz vázái egyszerű formájúak, könnyűek, szépek, egyúttal koruk és alkotójuk jellegzetességeit is magukon viselik. (14—15. kép.) Az 1900. évi karácsonyi kiállítás egy kritikusa úgy vélekedett, hogy a Zsolnay kerámia anyagában észlelt formai és szobrászi nemesedés Abt Sándor érdeme.

25 Mindenesetre a Zsolnay gyár nagyszerű mázai, díszedény gyártásának magas technikai színvonala jelentették azokat a feltételeket, amelyek alapján Abt keramikus tervezői képessége kibontakozhatott. Figyelemre méltónak tartjuk Abt 1903—1904ben tervezett kőcserép virágedényeit, korsóit. A „mákszerűen" pöttyözött anyagból egyszerű, rusztikus formákat alakított, amit az anyag színében tartva csupán kevés, bemélyített, vagy visszafogottan színezett domborműves dísszel látott el, esetleg eozinos relieffel díszített. 1904-től kezdődően a szecesszió geometrizáló felfogásához közeledett. Ezzel egyidőben a magyar stílusigény követelte motívumok, a szűrhímzésekből átvett ornamentumok is feltűnnek nyers színű, matt, grès edényein. (51.476 ltsz., Fc: 7247; 51.4863 ltsz., Fc: 7160 1903.) A magyaras- stílus felé történő igencsak külsődleges, főként az ornamentumra korlátozódó, s nem a népi fazekas formákat továbbfejlesztő-orientációja kapcsolatba hozható a Zsolnay kerámiát ért azzal a bírálattal, amely szóvá teszi, hogy a gyár túlzottan a „külföld ízléséhez" igazodik.

26 Abt terveinek „korára hangoltságát" mi sem bizonyítja jobban, mint a kiállításokon elért sikerei: az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert, 1906-ban Milánóban aranyat, egy évvel később Pécsett, országos kiállításon (1907) ezüstéremmel ismerték el munkáját. Vallásos témájú kerámiaképei stilizálásuk és komponálásmódjuk alapján nem emelkednek ki koruk átlagából, mégis elsősorban anyaguk, technikájuk révén hatásosabbak. Leginkább áhítatos Krisztus-képei közelítenek a gödöllői iskola, illetve Körösfői Kriesch Aladár falképeinek szellemiségéhez. Az eozinos mázak, mélytüzű színek révén keletkező különleges atmoszféra a technikai értékek hasznosításából adódik. Abt szobrászi tevékenységéből a Zsolnay szoborhoz készített munkái bizonyultak a legmaradandóbbnak. 1907-ben állították fel Pécsett a magyar kerámiának világhírt szerző keramikus Zsolnay Vilmos emlékművét. Schulek Frigyes romanizáló, eklektikus, csillag alakú pirogránit talpazatára a Horvay János mintázta főalak köré Abt Sándor formázta jelképes bronzalakok kerültek. Zsolnay Vilmos tevékenységét

27 (fazekasságipar, vegyészet-tudomány, festészet, szobrászat, építészet;) megszemélyesítő ülő férfialakok mintázásában a Horvay diktálta naturalizmus érvényesült. A formák részletezettsége Abt alakjain — tekintetbe véve azok alacsonyabb elhelyezését — elfogadhatóbb, mint a főalaknál. Abt nem bizonyult gyengébbnek az adott feladat megoldásában társainál, figurái tevékenységük, jelentésük pontos azonosíthatóságát nyújtják. Az együttműködésből eklektikus mű született: a sokféle (felületében, színében különböző) anyag (kő, pirogránit, bronz), a tömeghatás mozgalmassága, a figurák naturálisan megjelenített ruházata, a stilizált, kulisszaszerű talpazat ellentmondásossá teszik. Zsolnay Miklós 1908-ban a Mecsek oldalában szobrot emeltetett a napóleoni időkben itt elhunyt francia katonák emlékére.

28 A Pilch Andor tervezte gúlás talpazatra Abt formázta a stilizált, gubbasztó sasmadarat — a császári sasok allegóriájaként. Az emlékmű tömegével szépen illeszkedik a tájba. A komor fenségű pirogránit-madár a korszak monumentális hatásra törő emlékművei közé tartozik. A korábban már említett átmeneti periódus ideológiai bonyolultsága Abt Sándor gyári tervezői mivolta, akadémikus képzettsége, megbízásainak kötöttségei némileg magyarázzák, hogy munkáinak többsége kora átlagterméséhez tartozik, vagy éppen a konzervatívabb megoldáshoz sorolható, vagy a, szecesszió bizonyos negatívumait hordozza. Sokféle területen próbálta ki erejét, csaknem mindvégig tanított is. Kerámia edényeinek és figuráinak szűk csoportja, valamint díszítőtervei, falburkolólap tervei azok, amelyek a szecesszió előremutató jegyeit hordozzák, s Abtot a művészi tervezés és a modern kerámia egyik előfutárává avatják. Falburkoló lap tervein (1908-ban készültek) a geometrikusán stilizált növényminták után csakhamar a tisztán mértani síkformákhoz jut eh