Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Hárs, Éva: Gádor István művei a Janus Pannonius Múzeumban. Gyűjteményismertetés

GÁDOR ISTVÁN MÜVEI A JANUS PANNONIUS MÚZEUMBAN (Gyűjteményismertetés) HÁRS ÉVA Gádor István Kossuth-díjas keramikus művész 1972-ben megőrzött életművének legkiválóbb, legféltettebb alkotásait a Janus Pannonius Múzeumra bízta. 380 mű került a múzeum leltárába, a művészi életút jelentős állomásait képviselő szobrok, porcelánfigurák, vázák, tálak, faliképek, térplasztikák. A művek kiállítására egyelőre a siklósi vár múzeumi szárnyában volt lehetőség. Gádor István művei fogadják itt a modern kerámia kiállításra érkezőt, a műveiből berendezett terem indítója, alkotásainak sora pedig példája a kortárs kerámiaművészet bemutatott hazai anyagának. A Múzeum alig néhány év óta — mindössze 1967-től kezdődően — a mai magyar kerámiaművészet gyűjteményi központja, s rendszeres bemutatásának szervezője. Pécsett nyílik meg minden második esztendőben az Országos Kerámia Biennale, amely e művészi szakma fejlődésének értékmérője. A siklósi várhoz tartozó, öreg kolostor épületében évről-évre symposionra gyűlnek össze a keramikusok, hogy néhány hétig együtt munkálkodva, tapasztalatokban, szakmai barátságban gazdagodjanak. Az alkotótelep szellemi atyja az utóbbi években, ottani munkálkodása révén Gádor István lett. A meghívottak között nemcsak hazai, hanem külföldi művészek is vannak. Elkészült alkotásaik java a Múzeum gyűjteményébe, illetve a siklósi várban rendezett állandó kerámia kiállításra kerül. A modern kerámia gyűjtése azonban nem lett volna indokolt éppen Pécsett, ha nem városunkban működne a hazai díszmű-kerámia legjelentősebb hagyományait őrző Zsolnay kerámia gyár. A Zsolnay gyűjtemény mintegy tízezer darabja 1951 óta a Múzeum kezelésében van, s azt folyamatosan gyarapítja a gyár új termékeinek legjava művészi alkotásaival. A Zsolnay gyűjteménnyel együtt a múzeumba került az a kerámia mintakollekció, amelyet Zsolnay Vilmos válogatott s gyűjtött össze a forma és technika tanulmányozására és a gyártásban való hasznosításra. Ez a gyűjtemény az európai kerámia különleges darabjait tartalmazza. Ugyancsak a Zsolnay gyűjteménnyel együtt került a múzeumba a Zsolnay Miklós gyűjtéséből származó jelentős perzsa csempe anyag. így a már korábban meglévő gyűjtemények és az utóbbi évek szerzési lehetőségei következtében a múzeumban lévő kerámiák széles kiterjedésű szakmai prof il j г alakult ki. Ezek között napjainkban a legerőtélí ;sebb fejlődés előtt a hazai kortárs kerámia á, L Nem véletlen tehát, hogy Gádor István é °tműve későbbi sorsáról gondoskodva — a Ja л 'Pannonius Múzeumhoz fordult. S nem véletlen, hogy a múzeum örömmel fogadta gondjaiba életművét. Gádor István a modern magyar kerámiaművészet első képviselője. Ahhoz a generációhoz tartozott, amelynek tagjaként — 1912 után, az Iparművészeti Iskola kerámia szakosztályának megalakulásával — többek között Jákó Géza, Ligeti Miklós, Pásztor János, Fej érvári Erzsi, Gara Arnold kerámiával kezdett foglalkozni. A gazdasági körülmények e művészeket a munka abbahagyására késztették, s csak Gádor István maradt következetes a választott műfajhoz. Később, 1927 után újabb két művész jelentkezett: Gorka Géza és Kovács Margit. Az önálló műfaj kialakítása már mindhármuk érdeme. Ami azonban Gádor István munkásságának jelentőségét kettejük mellett mégis kiemeli, az nem csupán a műfaj önállósulásában rejlik. Gádor pályája kezdetén ráérzett a kerámia mesterség önálló plasztikai lehetőségére. El akart és el tudott szakadni a dísztárgy funkciójától és kerámia plasztikáiban már a húszas évek elején azokat a vívmányokat érvényesítette, amelyek akkor a korszak haladó szobrászati kísérletei voltak. Mindez talán magától értetődik, ha figyelembe vesszük, hogy Gádor István művészi pályafutását szobrászként kezdte. Első plasztikái még a 19. szd.-i romantikus hagyományokból táplálkoztak (1. 2. kép). Ujat kereső, friss szemlélete azonban hamar túljutott a visszatekintő tanulságokon és a kortárs művészet eredményeire figyelt. 1910-ben, Bécsben találkozott a Wiener Werkstätte

1 iparművészeti törekvéseivel, s megismerkedett a szecesszióval. Ez a nyugtalan formavilágú, dekoratív stílus ekkor már Európa-szerte virágzott s kedveltté vált hazai művészetünkben is. A Zsolnay kerámiagyár tervezőinek egy csoportja évek óta 19 J. P. Múzeum évkönyve 1974