Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Helytörténet - Horváth, Csilla: Mozaikok a pécsi kisipar történetéből az 1930-as években

A PÉCSI KISIPAR AZ 1930-AS ÉVEKBEN 155 kép: Piskur Géza vasipari vállalata a Munkácsy Mihály utcában nyabb a szakképzett iparosokénál. Rózsa Sándor szerint a munkanélküliséget úgy kell megszüntetni, hogy a munkanélküli segédeket arányosan el kell osztani a már segéddel dolgozó iparosok között. Eleinte kevesebb fizetést kapnának ugyan, de nem kontárkodnának, nem vállalnának jogtalan munkát. Ekkor mindenki a mesterekkel dolgoztatna a munka-megrendelések száma nőni fog, ezek után a már felvett kontárok is ugyanannyi bért kapnának, mint a többi ott dolgozó.

1

' Már akkor sem fogadják el ezt a megoldást, de ez a kívánság mindenképpen megfogalmazódik, hogy szervezkedni kell, mert különben a teljes pusztulás fenyegeti őket. Miből élünk? címmel cikksorozatban mutatta be a Dunántúl című lap 1930-ban a kisiparosok helyzetét. Elsőként egy lakatosmestert mutat be, aki még 1928-ban 5 segéddel dolgozott, ma csak 3 inasa van. Havi keresete 100—150 pengő, a téli hónapokban még ennyi sincs. „Azelőtt szombaton tele volt a műhely. Egyiknek kapu kellett, a másiknak pinceajtó, sírkerítés, azután betoppant a bíró, aki a csatorna zsilipjét vagy a híd vaskorlátját akarja kijavítani. Rendeltek, alkudoztak, előleget adtak, azután szállították a munkát. Ma? Ha véletlenül akad is valami munka, a legtöbb esetben olyan feltételek mellett kell szállítanunk, hogy a pénzért csak 6 hónap múlva fogunk jelentkezmV'iS Azonban így is vállalják a munkát, hiszen, ha nem ők, akkor más elvégzi helyettük. Össze3. kép: Kocsigyár a Ferencz József utca 40-ben (ma Szabadság út)