Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Régészet - Bándi, Gábor: Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez

66 BANDI GÁBOR lyekkel, valamint néhány olyan újabb adattal, melyek a már ismert körzeten belül kerültek elő, a nyélcsöves csákányok Kárpát-medencei előfor­dulását módosítani kell. (5. kép.) A két jól elkülöníthető forma variáns területi vizsgálatát kezdjük a „B-típussal", hiszen mind­két dél-dunántúli lelet ehhez tartozik. Szükséges­nek látszik a kulturális hovatartozás és az elter­A használat és elterjedés kérdésében induljunk ki a készítést bizonyító öntőmintákból. A duna­újvárosi szórványos öntőminta-töredék nagy va­lószínűséggel a Kosziderpadlás lelőhelyről szár­mazhatott, mely a vatyai kultúra törzsterületének központjában fekszik. 15 A pécs-szabolcsi telepen talált lelet a Dél-Dunántúlon igazolja e fegyver­típus helyi készítését. Mivel a Duna vidék külön­böző bronzkori kultúráinak és csoportjainak te­metőiben pontos, időmeghatározásra alkalmas, hi­teles síregyüttesek is tartalmaznak „B-típusú" nyélcsöves csákányokat, a használat időhatárai­nak meghatározása biztosnak látszik. Az egyik legrégebbi előfordulásnak, — épp a készítési területen, — a Dunaújváros—A38. sír csákánya tekinthető, amit a vele együtt előkerült észak-dunántúli mészbetétes bögre is igazol. 16 A mészbetétes edények népe, észak-dunántúli cso­portjának lelet-szóródása vatyai területen és a K-Kárpátmedencében, jól datálható a Reinecke B.A2 periódus második felétől, egészen a csoport önálló életének végéig, népességének DK-re me­15 Uo., 32., Taf. 20. 5. 16 Uo., 28., Taf. 19. 5. jedés finomabb értelmezése, hiszen egy fémtípus elemzése könnyen statikussá, félremagyarázható­vá válhat. A „B-típus" előfordulásai kulturális megoszlás szerint, vagyis olyan áttekintésben, hogy milyen Duna-vidéki kultúra és csoport használta, eset­leg készítette azt, a következő képet mutatja: neküléséig. Ez az esemény a B.B (B.III.) periódus első felében, legfeljebb annak derekáig lejátszód­hatott. 17 A típus ezidejű használatának elterjedését ki­tűnően igazolják a füzesabonyi területen előke­rült hiteles sírleletek is. A Megyasszó 119-es és a Tiszafüred B37-es sír egyértelműen a kultúra fia­talabb időszakához tartozik, mely lényegében a Reinecke B.B periódus első felére (Mozsolics B. Illa) helyezhető. 18 A Szőreg C.190. sírban előke­rült csákány, — bár félgömbös fokával formailag eltér az alaptípustól, — Bóna I. szerint a kultúra 4. fázisába tartozik. Ez viszont korban teljesen megegyezik a füzesabonyi leletekkel. 19 A „B-típusú" nyélcsöves csákányok elterjedése és kormeghatározása ÉNy-felé, — eltekintve a magyarádi területen előkerült nitrai és szentbe­17 Bandi G., JPMÉ. 1967. 25—32., Bandi G.—Kovács T., i. m. 25—39., Kemenczei T., AÉ. 95 (1968) 159—166. 18 Mozsolics A., i. m. 28., Taf. 21. 4. 19 Foltiny I., Dolg. 17 (1941) 63., XXII. t. 17., Bóna l„ A bronzkor Magyarországon I. (Kandidátusi disszer­táció.) (Bp. 1958.) A szőregi csoport fémművessége с részben. Térkép Lelőhely telep temető szór- Kincs Kultúra vany

Next

/
Thumbnails
Contents