Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Régészet - Bándi, Gábor: Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez

66 BANDI GÁBOR lyekkel, valamint néhány olyan újabb adattal, melyek a már ismert körzeten belül kerültek elő, a nyélcsöves csákányok Kárpát-medencei előfordulását módosítani kell. (5. kép.) A két jól elkülöníthető forma variáns területi vizsgálatát kezdjük a „B-típussal", hiszen mindkét dél-dunántúli lelet ehhez tartozik. Szükségesnek látszik a kulturális hovatartozás és az elterA használat és elterjedés kérdésében induljunk ki a készítést bizonyító öntőmintákból. A dunaújvárosi szórványos öntőminta-töredék nagy valószínűséggel a Kosziderpadlás lelőhelyről származhatott, mely a vatyai kultúra törzsterületének központjában fekszik.

15 A pécs-szabolcsi telepen talált lelet a Dél-Dunántúlon igazolja e fegyvertípus helyi készítését. Mivel a Duna vidék különböző bronzkori kultúráinak és csoportjainak temetőiben pontos, időmeghatározásra alkalmas, hiteles síregyüttesek is tartalmaznak „B-típusú" nyélcsöves csákányokat, a használat időhatárainak meghatározása biztosnak látszik. Az egyik legrégebbi előfordulásnak, — épp a készítési területen, — a Dunaújváros—A38. sír csákánya tekinthető, amit a vele együtt előkerült észak-dunántúli mészbetétes bögre is igazol.

16 A mészbetétes edények népe, észak-dunántúli csoportjának lelet-szóródása vatyai területen és a K-Kárpátmedencében, jól datálható a Reinecke B.A2 periódus második felétől, egészen a csoport önálló életének végéig, népességének DK-re me15 Uo., 32., Taf. 20. 5. 16 Uo., 28., Taf. 19. 5. jedés finomabb értelmezése, hiszen egy fémtípus elemzése könnyen statikussá, félremagyarázhatóvá válhat. A „B-típus" előfordulásai kulturális megoszlás szerint, vagyis olyan áttekintésben, hogy milyen Duna-vidéki kultúra és csoport használta, esetleg készítette azt, a következő képet mutatja: neküléséig. Ez az esemény a B.B (B.III.) periódus első felében, legfeljebb annak derekáig lejátszódhatott.

17 A típus ezidejű használatának elterjedését kitűnően igazolják a füzesabonyi területen előkerült hiteles sírleletek is. A Megyasszó 119-es és a Tiszafüred B37-es sír egyértelműen a kultúra fiatalabb időszakához tartozik, mely lényegében a Reinecke B.B periódus első felére (Mozsolics B. Illa) helyezhető.

18 A Szőreg C.190. sírban előkerült csákány, — bár félgömbös fokával formailag eltér az alaptípustól, — Bóna I. szerint a kultúra 4. fázisába tartozik. Ez viszont korban teljesen megegyezik a füzesabonyi leletekkel.

19 A „B-típusú" nyélcsöves csákányok elterjedése és kormeghatározása ÉNy-felé, — eltekintve a magyarádi területen előkerült nitrai és szentbe17 Bandi G., JPMÉ. 1967. 25—32., Bandi G.—Kovács T., i. m. 25—39., Kemenczei T., AÉ. 95 (1968) 159—166. 18 Mozsolics A., i. m. 28., Taf. 21. 4. 19 Foltiny I., Dolg. 17 (1941) 63., XXII. t. 17., Bóna l„ A bronzkor Magyarországon I. (Kandidátusi disszertáció.) (Bp. 1958.) A szőregi csoport fémművessége с részben. Térkép Lelőhely telep temető szór- Kincs Kultúra vany