Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Néprajztudomány - Mándoki, László: A sarlótartó

190 MÁNDOKI LÁSZLÓ Legfontosabb adataikat az országos elterjedési térkép (4. kép) jelmagyarázatánál adom meg. Valószínűnek tartom, hogy más múzeumok gyűjteményeiben is akadnak sarlótartók, vagy ha nem, még gyűjthető e tárgy. Remélem, hogy írásom ráirányítja a kollégák figyelmét e ritka, és fölöttébb érdekes elterjedési képet mutató tárgyra, s talán az önkéntes gyűjtők számára is érdemes lenne erre vonatkozó, tárgygyűjtési felhívással kísért kérdőívet összeállítani. összehasonlító anyagom csak a sarlótartó rámához van, sarlótartó bottal más népeknél nem találkoztam. Tekintettel arra, hogy 1971-ben, Bulgáriában volt alkalmam személyesen is megtekinteni a szófiai Néprajzi Múzeum kiállítását, ott készített felvételemen (F 28886) mutatom be a bulgár sarlótartók egy példányát (5. kép), melyhez teljesen hasonló található Vakarelszki Dobrudzsáról szóló monográfiájában.

6 Ivan Kojev docens felvilágosításai szerint a baranyaiakhoz hasonló sarlótartó bot Bulgáriában nem ismeretes, a szófiai Néprajzi Múzeum anyagában sincs, bizonyosra vehetjük azonban, hogy intenzívebb kutatások még sok új adatot fognak feltárni. zeumok munkáját segítette volna elő... Ennek elkészítésére 1902-ben, nem sokkal halála előtt megbízást is kapott. Ez a munka nemcsak azt mutatta volna be, hogy mit kell egy vidéki múzeumnak gyűjtenie, hanem mivel egészében a Néprajzi Múzeum anyagára épült volna, annak legértékesebb tárgyait juttatta volna be a tudományos vérkeringésbe. Sajnos, ez a terve nem sikerült, és azt tanítványa és munkatársa, BÁTKY ZSIGMOND valósította meg néhány év múlva némileg változott formában." A „tanítvány" BÁTKY az 1906-ban megjelent mű előszavában, különösen a IV. (tévesen számozva VI.) lapon megírja, milyen sokban eltért Jankó eredeti szándékától... Ha Jankó János adta volna ki ezt az útmutatót, akkor („arra akarván törekedni... hogy abban minden meglévő alakváltozat.. . meglegyen" — ezek Bátky szavai!) bizonyára nem maradt volna ki a maga gyűjtötte sóshartyáni sarlótartó bot, s közel két emberöltővel korábbi közlésünk lenne e most bemutatásra kerülő tárgyról! Egyébként „A Magyarság Néprajza második kötetének képanyagát a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára szolgáltatta..." — olvashatjuk az első kiadás utolsó, számozatlan (444.) lapján. 6 VAKARELSZKI 1964: 17 (a képet lásd a 9. lapon: I. tábla, 13. rajz) — ,,B някои села имат особени приспособления за носене на сърпове. Наричат ги „сърпарници" (ед. ч. ,,сърпарник"). Те представляват две 40—50 см дълги дръвчета, сковани кръстовидно и с длабове по краищата. Тия длабове служат да се слагат сърповете по такъв начин, че върховете им се срещат отдолу. Сърповете се държат и зимно време в тия сърпарници (Старо село, Табл. I

—13). 5. kép. Сърпарник. (Село Кладеруп, Белоградишко) A falunév helyesen: Кладоруб. IRODALOM BALASSA, Iván 1968 Jankó János és a Néprajzi Múzeum. Néprajzi Értesítő L: 17—33. BÁTKY, Zzigmond 1906 Ütmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Bp. GYÖRFFY, István 1934 Gazdálkodás. In: Magyarság Néprajza II

1

: 15—273. 1942 In: Magyarság Néprajza II

2

'

3

: 5—225. GORLENKO—BOJKO—KUNICKIJ 1971 ГОРЛЕНКО, В. Ф. — БОЙКО, I. Д. — КУНИЦЬКИЙ, О. С: Народна землеробська техшка украшщв. — KHÏB. HOFER, Tamás—VÉGH, József 1964 A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse 2. Aratás. — Bp. IKVAI, Nándor 1967 Földművelés a Zempléni hegység középső részén. Műveltség és hagyomány. Studia ethnologica Hungáriáé et Centralis ac Occidentalis Europae IX. (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének Évkönyve.) TAKÁCS, Lajos 1964 Az ormánysági kötözőbot. Néprajzi Értesítő XLVI : 149—157. VAKARELSZKI = 1964 ВАКАРЕЛСКИ, Христо: Добруджа. Maтериали към вещественната култура на Българите през периода на капитализма. — София. ZBIRT, С. 1899 Fotografie ve sluzbách lidovëdy. Cesky Lid VIII: 401—411.