Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Néprajztudomány - Mándoki, László: A sarlótartó

A SARLÓTARTÓ 189 Remélhetőleg a szakemberek és a társadalmi gyűjtők munkássága, a sok-sok, e kérdőív alapján készült pályázat előbb-utóbb az egész ma- gyár nyelvterületre kiterjedő képet rajzol ezen kérdésekre vonatkozóan is, azonban helyénvalónak látszik a forrásértékű múzeumi gyűjtemények anyagának előzetes bemutatása, feldolgozása is. A baranyai sarlótartók bemutatásánál nem vállalkozhattam valamennyi közgyűjtemény anyagának átnézésére, azonban az országos gyűjtőkörű Néprajzi Múzeum anyagát okvetlenül figyelembe kellett vennem. Ezt könnyen tehettem, ugyanis dr. Takács Lajos szívességéből használhattam a Néprajzi Múzeum földművelés gyűjteményének kiadásra váró katalógusa kéziratos adatait. A budapesti Néprajzi Múzeum mindössze három sarlótartót őriz, bár szinte bizonyosra vehetjük, hogy volt a gyűjteményben egy negyedik is.

5 *> BÁTKYnál és a Magyarság Néprajzában közölt erdélyi, pontosabban kalotaszegi tárgyra gondolok — lásd a 3. jegyzetet. BALASSA írja (1968: 25) Jankó Jánosról, legkitűnőbb kutatónkról: „Hallatlan energiájából és munkabírásából még arra is tellett, hogy egy olyan útmutató tervét alakítsa ki, mely elsősorban a vidéki mútokra es tárgyakra is számít, hiszen az Útmutató füzetek a néprajzi adatgyűjtéshez című, Morvay Péter szerkesztette sorozat XII. száma a következőket kérdezi: Hol tartották a sarlót a mezőn, a munka pihenőiben? Volt-e erre külön alkalmatosság? — Hol tartották a sarlót télen? (Pl. a padláson a nádtetőbe dugva vagy másként.) Használtak-e külön sarlótartó rámát vagy más megoldást?

4 II

2

'

3 (1942): 174 - 5. rajz (a szöveg azonos). baj nos, a IV. kötetben közölt FÜGGELÉK (A raizolomuveszek és a fényképek készítői.) adatai közül kimaradt a föntebb hivatkozott kép, s BÁTKYnál sem tudtam megállapítani, ki követte el azt a hibát hogy a tartóba fordítva rajzolta bele a sarlót úgy' hogy a valóságban azonnal kiesne belőle A harmadik (tulajdonképpen csak második, hiszen az előbbiek azonos tárgyra vonatkoznak) adatot lásd fzáSóbS UZ

M

Um 196

V

VÍ tár

^

ű

Jtése с beszámolóban — Néprajzi Értesítő XLIII (1961)- 67 (12. kep); a szöveget németül lásd a 119. lapon , 'HOFER-VÉGH 1964: 27. - A 89. lapon a kévekotofanal megkérdezik: Mire használták még? (Pl sarlovivesre, palántálásra.) Véleményem, s az e cikkben közreadott baranyai adatok szerint a kérdőív következő témájánál (11. Kötözőbot, szolgafa) is kell bővíteni a kérdések körét a fentiekkel