Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Néprajztudomány - Mándoki, László: A sarlótartó

188 MÁNDOKI LÁSZLÓ TOKMÁNYAKASZTÓ 1. kép. Sarlótartó botok A — Mánfa, 60,127,1, Б — Kovácsszénája, 64,16,4 tárgyat,

2 annál is inkább, mert időközben, 1964. XI. 24-én Kovácsszénája községben, a Magyar Néprajzi Atlasz anyagának gyűjtése közben (Andrásfalvy Bertalannal, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársával végeztük), egy olyan háznál, ahol nem tudtak ilyen tárgyról, tároló funkciójában találkoztunk véle a padláson — még a sarló is benne volt (lásd a 2. képet)! E tárgyat is sikerült megszereznem gyűjteményünk számára leltári száma: 64.16.4 (lásd az 1/B képet). Addig is, amíg a (mintegy 50%-os felgyűjtöttségű) Baranyai Néprajzi Atlasz megjelenik, ismertetni kívánom az eddigi pozitív adatokat, illetve az ide kapcsolható emlékanyagot. A Baranya-térkép (3. kép) sorszámai közül csak azoknak a falvaknak nevét adom meg, ahonnan adat állt rendelkezésre a jelen feldolgozás idején. Sarlótartó nemcsak Baranyában volt, hanem az ország más tájain is, bár tudomásom szerint a szakirodalom mindössze három (tulajdonképpen csak két) adatot ismertet,

3 azonban további ada2 A sarlótartónak csak tokmánytartó, illetve kötözőbot-tokmánytartó funkcióját említő adatok (lásd alább a 3. kép szövegeit) alapján kontroli-kérdést is illesztettünk az 1. jegyzetben idézett kérdőívbe (18. lap): 24. Kévekötőbot a. Használtak-e olyan botot, amit a földbe szúrtak, és a levágott gabonát ehhez hozzászorítva kötötték meg a kévét? Nem. — Igen. Neve: Hossza: .... cm, Mióta nem általános: (Ha találunk még ilyen kévekötőbotot, fotózzuk le, vagy szerezzük meg a múzeumnak, főleg, ha áttör êtes!) b. Ha az aratásnál használt bot csak a kéve szalmakötelének szorosra húzására szolgált. .. (stb. stb.) — Ezen kérdéscsoport beiktatásánál nagy szerepe volt a sarlótartó nyomozása mellett a szintén régi aratótechnikához kapcsolódó kötözőbot mintaszerű publikálásának (TAKÁCS 1964), valamint annak, hogy nemcsak Baranyában, hanem az ország más vidékein is kerültek elő áttöretes, sarlóvivésre is szolgáló kötőfák! Az első, lelőhely nélkül közölt tárgynál BÄTKY (1906: 32—33) csehszlovákiai párhuzamokra is hivatkozik — például ZBIRT-nél (1899: 405) az 5. képen az ötödik tárgy áttöretes. Ujabb példákat a Néprajzi Értesítő közöl: a Vas megyei Szalafőről — XLV (1963): 109 („külön érdekességeként!), majd a Tolna megyei Madocsáról — XLIX (1967): 285 (11. kép). Hogy további adatokra is számíthatunk, lásd a 4. jegyzetet, s álljon itt egy újabban közölt, más néptől származó adat a sarlóvivésre is szolgáló, áttöretes kévekötőbotra : GORLENKO—

ВО JKO—KUNICKIJ 1971: 82, 83 (XIV. tábla, 11. kép). 3 BÁTKY 1906: 42 (4. tábla, 18. kép); szövegmagyarázat a 43. lapon: Sarlótartó. A sarlókat vagy így kanáltartó formába akasztják, vagy hegyükkel gerendahasadékba szúrják. Erdély. Ugyanezt az ábrát közölte GYÖRFFY is a Magyarság Néprajzában — II

1 (1934): 206 — 634. kép: Felakasztható SARLÖTARTO éles sarlók elhelyezésére. (Kalotaszeg.)