Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)
Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez
HÓDOLTSÁGKORI KUTATÁSOK 113 kapcsolat mutatható ki az egyes jugoszláviai — illetve bosznia—hercegovinai — és a magyarországi török tartomány dzsámijainak alapítói között. Különösen a XVI. század második felében intenzív ez a kapcsolat a két vilajet között, aminek indokát kétségtelenül abban kell keresnünk, hogy ez volt az az időszak, amikor a törökök — s ezzel együtt az iszlám — az újonnan meghódított területen berendezkedtek. Az viszont természetes, hogy ennek a berendezkedésnek a személyi és anyagi vonatkozásában egyaránt a legközelebbi és legalkalmasabb bázisnak az akkor már jelentős török kultúrával rendelkező boszniai vilajet bizonyult, s amely már a hódítás során is aktív szerepet játszott. Ez a berendezkedés természetesen nemcsak a katonai és polgári közigazgatás, a gazdasági, társadalmi és a vallási élet területét érintette csupán, hanem az átfogta az élet egész területét. Így természetesen döntő hatással volt az új igényeket kielégítendő létesítmények vonatkozásában is. Az eddigi vizsgálataink során megállapítható családi és személyi kapcsolatok, illetve az egyes dzsámikat alapító személyek azonossága követIn course of their nearly one and a half century long occupation of Hungary, the Turks indulged in a significant activity of architectural construction ; the results of this activity, however, were to a great extent destroyed during the battles fought to expel the Turkish invadors, as well as in later periods of history. In view of their originally high number, it was djamis that suffered the most, a fact primarily due to the disappearance of the djamigoing Musulman population. Some of the djamis were turned into Christian churches, or used for other purposes and many have been simply pulled down. Most of the surviving or ruinosly existing djamis can be found today in the triangle formed keztében, önkéntelenül is felvetődik a kérdés — s erre enged következtetni az egyes dzsámiknál jelentkező részformák azonossága is —, hogy vajon a boszniai és a magyarországi dzsámik egy jórésze nem azonos mesterektől származik-e? E kérdésnek az eldöntése azonban — amely ma csupán az eddigi következtetésekből levonható feltételezésen alapul — még a kutatásnak a további feladata lesz, s erre vonatkozóan végső fokon csak az írott források adhatnak egyértelműen végleges választ. Azt azonban már most is megállapíthatjuk — épp a baranyai és a boszniai emlékanyag összehasonlító vizsgálata alapján —, hogy a magyarországi török építészet emlékei a legszorosabb és legközvetlenebb kapcsolatban állanak a bosznia—hercegovinai emlékanyaggal, s mint ilyen, a magyarországi török építészet a bosznia— hercegovinai tartomány egyik regionális területének tekinthető. 62 62 A tanulmányban megjelent rajzokat készítette: Kuczogi Zsuzsa. A fényképfelvételeket Király György, Mihalik Tamás, és Bakos Margit készítették. — Munkájukért e helyen is köszönetet mondok. by the rivers Duna and Dráva, in other words, in the county of Baranya. From the point of view of our research, this fact as well as the geographical vicinity of Jugoslavia —Bosnia —Herzegovina in particular- are of special significance, for examining the djamis of Pécs, Szigetvár and Siklós, we try to establish their relationship with the above territories, not only on the basis of similarities in ground-plans and styles, but concerning the foundern of the various djamis as well. In the initial period of the Turkish occupation, some of the Christian churches were turned into djamis; — this however, had no effect on the overall townscape, since from the transformation Research Work on the Turkish Occupation in the County Baranya (New Data to the History of Djami Construction in Hungary) GY. GERÖ
