Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez

HÓDOLTSÁGKORI KUTATÁSOK 113 kapcsolat mutatható ki az egyes jugoszláviai — illetve bosznia—hercegovinai — és a magyaror­szági török tartomány dzsámijainak alapítói kö­zött. Különösen a XVI. század második felében intenzív ez a kapcsolat a két vilajet között, ami­nek indokát kétségtelenül abban kell keresnünk, hogy ez volt az az időszak, amikor a törökök — s ezzel együtt az iszlám — az újonnan meghódított területen berendezkedtek. Az viszont természe­tes, hogy ennek a berendezkedésnek a személyi és anyagi vonatkozásában egyaránt a legközelebbi és legalkalmasabb bázisnak az akkor már jelentős török kultúrával rendelkező boszniai vilajet bizo­nyult, s amely már a hódítás során is aktív szere­pet játszott. Ez a berendezkedés természetesen nemcsak a katonai és polgári közigazgatás, a gaz­dasági, társadalmi és a vallási élet területét érin­tette csupán, hanem az átfogta az élet egész terü­letét. Így természetesen döntő hatással volt az új igényeket kielégítendő létesítmények vonatkozá­sában is. Az eddigi vizsgálataink során megállapítható családi és személyi kapcsolatok, illetve az egyes dzsámikat alapító személyek azonossága követ­In course of their nearly one and a half centu­ry long occupation of Hungary, the Turks in­dulged in a significant activity of architectural construction ; the results of this activity, however, were to a great extent destroyed during the batt­les fought to expel the Turkish invadors, as well as in later periods of history. In view of their originally high number, it was djamis that suffe­red the most, a fact primarily due to the disap­pearance of the djamigoing Musulman population. Some of the djamis were turned into Christian churches, or used for other purposes and many have been simply pulled down. Most of the surviving or ruinosly existing dja­mis can be found today in the triangle formed keztében, önkéntelenül is felvetődik a kérdés — s erre enged következtetni az egyes dzsámiknál jelentkező részformák azonossága is —, hogy va­jon a boszniai és a magyarországi dzsámik egy jó­része nem azonos mesterektől származik-e? E kér­désnek az eldöntése azonban — amely ma csupán az eddigi következtetésekből levonható feltétele­zésen alapul — még a kutatásnak a további fel­adata lesz, s erre vonatkozóan végső fokon csak az írott források adhatnak egyértelműen végleges választ. Azt azonban már most is megállapíthat­juk — épp a baranyai és a boszniai emlékanyag összehasonlító vizsgálata alapján —, hogy a ma­gyarországi török építészet emlékei a legszoro­sabb és legközvetlenebb kapcsolatban állanak a bosznia—hercegovinai emlékanyaggal, s mint ilyen, a magyarországi török építészet a bosznia— hercegovinai tartomány egyik regionális területé­nek tekinthető. 62 62 A tanulmányban megjelent rajzokat készítette: Kuczogi Zsuzsa. A fényképfelvételeket Király György, Mihalik Tamás, és Bakos Margit készítették. — Mun­kájukért e helyen is köszönetet mondok. by the rivers Duna and Dráva, in other words, in the county of Baranya. From the point of view of our research, this fact as well as the geograp­hical vicinity of Jugoslavia —Bosnia —Herzego­vina in particular- are of special significance, for examining the djamis of Pécs, Szigetvár and Siklós, we try to establish their relationship with the above territories, not only on the basis of similarities in ground-plans and styles, but con­cerning the foundern of the various djamis as well. In the initial period of the Turkish occupation, some of the Christian churches were turned into djamis; — this however, had no effect on the overall townscape, since from the transformation Research Work on the Turkish Occupation in the County Baranya (New Data to the History of Djami Construction in Hungary) GY. GERÖ

Next

/
Thumbnails
Contents